Új Szó, 2014. november (67. évfolyam, 252-274. szám)

2014-11-04 / 253. szám, kedd

www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2014. NOVEMBER 4. Kultúra 13 A napokban nyitják meg a 24. Pozsonyi Fotóhónap tárlatait - idén 31 kiállítást láthat a közönség Színház, propaganda, nagyvilág Bácsi Róbert László Manézs című tárlata november 6-tól látható a Pozsonyi Magyar Intézetben Munkácsy-kiállítás Sanghajban Sanghaj. A keleti nyitás jegyében mintegy száz festményt mutat be Magyarország Sanghajban, a Munkácsy és kora - Magyar művészet a 19-20. század fordulóján című kiállítá­son. A képek a Magyar Nemzeti Galériából és Pákh Imre magángyűjteményéből származnak. A tárlat alapvetően Munkácsy munkásságára koncentrál, de Paál Lászlónak, Szi- nyei Merse Pálnak és a realista festészeti tradíciókat követő magyar festőknek, a szolnoki művésztelep és a nagybányai művésztelep alkotóinak a művei is láthatók. A nagyszabású kiállítást Kína legnagyobb múzeumában, a sanghaji China Art Museumban tartják. Ajanuár 28-ig látogatható tárlat Sanghaj után Pekingbe, majd Moszkvába utaziktovább. (MTI) A berlini fal leomlásának 25. évfordulója Fischer Iván vezényeli le az ünnepi megemlékezést Pozsony. A napokban nyit­ják meg a fővárosi galé­riákban és múzeumok­ban a 24. Pozsonyi Fotó­hónap kiállításait. Idén harmincegy egyéni és csoportos tárlattal ti­zennyolc ország fotósai­nak munkájáról kap át­tekintést a közönség. TALLÓS1 BÉLA A 24. Fotóhónap kiállításai négy tartalmi egység köré cso­portosulnak. A Propaganda és hatalom című témakörrel a bársonyos forradalom 25. év­fordulójára emlékeznek, olyan kiállításokkal, amelyek azt mu­tatják meg, hogy a hatalom mi­ként használta a fotográfiát tömegek manipulálására, illet­ve hogy miként hazudott és te­remtett látszatvalóságot - akár a fasiszta Németországban, akár a kommunista Csehszlo­vákiában. Propaganda és hatalom A legátfogóbb kiállítás eb­ben e blokkban a Kunsthalle termeiben látható, Fotográfia a propaganda szolgálatában cí­mű nagyszabábsú tárlat, mely a hírügynökségi archívumok­ból válogatva nemzetközi - magyar, albán, fehérorosz, bolgár és kelet-német (az egy­kori NDK-ból származó) - anyagot prezentál. A korabeli felvételeken részben a hasonló ikonográfia követhető nyo­mon, részben pedig az figyel­hető meg, hogy milyen ideoló­giailag fontos témákra fóku­szált a propaganda. A diktató­rikus rendszerekben a hivata­los fotográfiának kiemelt sze­repe volt a társadalom militari- zálódásának támogatásában, de a propaganda eszközeként erősen jelen volt a személyi kultuszt szolgáló fotó, az új embert mint új értéket magasz­taló, az ifjúságot a jövő záloga­ként ünneplő, valamint a nő megújult társadalmi szerepét hangsúlyozó fotó. A köztársaság színei - fotó­riport a kelet-német valóság mindennapjairól című kiállí­tást két NDK-beli fotóriporter korabeli felvételeiből állították össze, s a Médium Galériában láthatja a közönség. Ebbé a blokkba tartozik Bie- lik István Képek a Majdanról című tárlata a 2013 novembe­rében Kijev főterén zajlott tün­tetésekről - a kiállítás az Arto- téka Galériában látható no­vember 8-tól. A fotográfia és a színház A másik témakör a színház és a fotográfia kapcsolatáról ad képet, rádöbbentetve a közön­séget, hogy a színház és a fotó­művészet milyen szorosan él együtt. A fotográfia az egyik módja annak, hogy a pillanat művészete - vizuális formában - fennmaradjon a jövő számára is. Részben a tánc és a színház világába visz el a cseh szárma­zású osztrák fotóművész, Ru­dolf Koppitz remek kiállítása a Pozsonyi Városi Galériában (er­ről korábbi számunkban részle­tesebben olvashattak). A mai Szlovákia területéről származó legrégibb színházi, illetve a színjátszást megörökítő felvéte­lekkel indít a Szlovák Nemzeti Múzeum Színházi világ 1839- 193-9 című kiállítása (a Vajan- ský rakparti épületben), mely részint kőszínházi bemutató­kon fotózott felvételeket sora­koztat fel, részint utcai előadá­sokról megörökített pillanato­kat közvetít. A cirkusz világát mutatja be Bácsi Róbert László Manézs című kiállítása, melyet novem­ber 6-án 16.30-kor nyitnak meg a Pozsonyi Magyar Intézetben. A magyar fotóművész ezzel a sorozatával egy olyan közösség mindennapjaiba vezet be, amelyben generációról generá­cióra száll a szakmai tudás, és ahol a produkció, az esti csillo­gó előadás az élet legfontosabb eseménye és tevékenysége. Közép-Európától Mexikóig A harmadik tematikai pillér évről évre visszatér a Fotóhó­nap kiállításaiban: a fotográfu­sok szemével Szlovákia, vala­mint Közép- és Kelet-Európa mindennapjait tárja a közönség elé. A negyedik témakörrel ugyancsak találkozhatunk min­den évben: ez a blokk a világ fotóművészetének kiemelkedő személyiségeire, eseményeire fókuszál, mint a Kunsthalle épü­letében installált Sony World Photography Awards 2014 cí­mű tárlat, mely a nagy presz­tízsű verseny legjobb felvételeit tárja a pozsonyi közönség elé, vagy a Rojo című csoportos kiál­lítás, mely Mexikóba vezet el, s a drogháború kegyetlen, véres pillanatairól mutat megdöb­bentő felvételeket (a Rojo cím a vér színére utal) - a mexikói anyag a Michalský dvor Galéri­ában látható. A szlovák új hullám című csoportos kiállítás a Kunsthal- lében a 80-as évek trendjeibe és irányzataiba ad betekintést, Milota Havránková művészfo­tóival pedig az Umelka Galéri­ában találkozhat a közönség. A Szlovákiai Magyar Kultúra Múzeuma Fotóhónaphoz kap­csolódó kiállítása, melyet no­vember 6-án 15 órakor nyitnak meg, Divald Kornél első világ- háborús fotográfiáiból válogat. MTl-HÍR Budapest/Berlin. Fischer Ivánt, a Budapesti Fesztiválze­nekar és a berlini Konzerthaus zeneigazgatóját kérte fel a né­met kormány, hogy november 9-én, a berlini fal leomlásának 25. évfordulója alkalmából ter­vezze meg és vezényelje le az ünnepélyes megemlékezést a Konzerthaus nagytermében. Berlinben november 9-ére egész napos ünnepségsorozatot terveznek. Délelőtt Angela Mer­kel nyitja meg a berlini fal tör­ténetével foglalkozó emlékhely és dokumentációs központ új ál­landó kiállítását. A hivatalos megemlékezés délután a Kon- zerthausban folytatódik. Este népünnepélyt tartanak a Bran­denburgi kapunál, a szabadtéri koncerten fellép többek között Peter Gabriel és Paul Kalkbren­ner. Az ünnepség csúcspontja a Fényhatár nevű esemény, an­nak a 8 ezer fehér, világító lég­gömbnek a feléresztése lesz, amelyet az egykori fal nagyjá­ból 12 kilométeres - a világhírű Checkpoint Charlie-tól egészen a leghosszabb megmaradt fal­szakaszig, az East Side Gallery- ig tartó - belvárosi szakaszánál helyeznek el. A berlini fal leomlásának közvetlen előzménye az volt, hogy az egykori kelet-német ál­lampárt képviselője 1989. no­vember 9-én Berlinben nem­zetközi sajtóértekezletén jelen­tette be, hogy a kelet-német vezetés utazási és kivándorlási könnyítésekről határozott, majd egy olasz újságírónak a rendelkezés életbe lépésének idejét firtató kérdésére közölte, hogy az új szabályok haladék­talanul életbe lépnek. A beje­lentés után kelet-berliniek tíz­ezrei özönlöttek a határátke­lőkhöz, hogy átjussanak Nyu- gat-Berlinbe. Az NDK-s határ­őrök tanácstalanok voltak, mert semmüyen utasítást nem kaptak, végül aztán nem sokkal éjfél előtt a tömeg nyomására megnyílt az első átkelő, ami végérvényesen elvezetett a ber­lini fal leomlásához, egy évvel később pedig a német újra­egyesüléshez. Fischer Iván (Fotó: BFZ) A programsorozat részeként rendezik meg a 111. Litfestet - a kortárs felvidéki magyar irodalom szabad művészeti műhelyeinek irodalmi estjét Kazinczy Napok - a magyarság és európaiság jegyében Szombaton a rendezvény Kazinczy Ferenc valamikori lakhelyére, Széphalomra, a Magyar Nyelv Múzeumába költözik át (Fotó: a Magyar Nyelv Múzeuma) ÚJ SZÓ-HÍR Kassa. 46. alkalommal ren­dezi meg a Csemadok Kassai Városi Választmánya a Kazin­czy Napokat, a csütörtöktől szombatig taró rendezvényso­rozat központi témája: magyar­ság és európaiság. A progra­moknak a Thália Színház Márai Stúdiószínpada ad otthont. A nyitó napon 18.00-tól klub­esten mutatják be a Café Tháli- ában az utóbbi években megje­lent kassai magyar kiadványo­kat. A zenei aláfestésről Jakab Zoltán gondoskodik. Pénteken a délelőtti óráktól előadások sora várja az érdek­lődőket. A teljesség igénye nél­kül: Petővári Ákos miskolci ta­nár Kazinczy Ferenc véleménye az európai példáról címmel tart előadást; Fried István iroda­lomtörténész a magyarság és európaiság Márai Sándor őrjá­rataiban témát járja körül; Mi- nya Károly egyetemi tanár a magyar nyelv helyzetéről be­szél az Európai Unióban; Kónya Péter, az Eperjesi Egyetem ta­nára pedig egy különleges sorsú művész, Eperjesi Bogdány Ja­kab, az angol királyok udvari festője pályáját ismerteti. Ka­zinczy Ferenc emléktáblájának megkoszorúzására pénteken 13.30-kor kerül sor Kassa Fő ut­cáján. Megemlékezik: Rácz Gusztáv, a kassai magyar gim­názium nyugdíjas igazgatója. Este héttől a III. Litfest - a kor­társ felvidéki magyar irodalom szabad művészeti műhelyeinek rendhagyó irodalmi estje - vár­ja az érdeklődőket. Közremű­ködik: Viszlai Tibor, Forgács Miklós, Fecsó Szilárd, Cselényi Árpád, Fecsó Yvett és Bodon Andrea. Az est vendége Szász Pál író, beszélgetőpartner: Ju­hász Katalin költő, lapunk szer­kesztője. Szombaton a rendezvény Ka­zinczy Ferenc valamikori lakhe­lyén, Széphalmon folytatódik (autóbusz indul a Tháiia Szín­háztól 8.00-kor). A résztvevő­ket a magyarországi helyszínen a Magyar Nyelv Múzeuma vár­ja, ahol Nyíri Péter irodalomtör­ténész Fejezetek a magyar anyanyelvi művelődés százada­iból címmel tart előadást, a ma­gyar nyelv határon túli jellegze­tességeiről pedig Szabómihály Gizella, a Gramma Nyelvi Iroda vezetője értekezik. A 46. Kazin­czy Napok a Magyar Nyelv Mú­zeumának, majd a sátoraljaúj­helyi Kazinczy Múzeum meg­tekintésével ér véget. (as)

Next

/
Thumbnails
Contents