Új Szó, 2014. november (67. évfolyam, 252-274. szám)
2014-11-14 / 262. szám, péntek
www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2014. NOVEMBER 14. Közélet 3 Vigyázat: ezúttal nem este tízig lesznek nyitva a szavazóhelyiségek, voksolni csak este nyolcig lehet; a jelölt neve előtti számot kell karikázni így kell szavazni - választási tudnivalók Mikor, hol és hogyan kell szavazni? Ki voksolhat? Szombaton polgármestert és helyi képviselőket választunk, csokorba szedtük a legfontosabb tudnivalókat, hogy ne vesszen kárba senki szavazata. ÖSSZEFOGLALÓ A novemberi helyhatósági megmérettetés a megyei ön- kormányzati választáshoz hasonló: ezúttal nem pártokra és azok képviselőlistáira szavazunk, hanem konkrét személyekre, és az általunk kiválasztott személyek különböző pártokból, koalíciókból lehetnek. A választás egynapos: a sza- vazóhelyiségek2014. november 15-én reggel héttől este nyolcig lesznek nyitva. Vagyis nem este tízig, mint ahogy az összes többi választás során, hanem két órával rövidebb ideig! Mindenkinek igazolnia kell a személyazonosságát a választási bizottság előtt. Aki nem szerepel a szavazópolgárok listáján, de kiderül, hogy az állandó lakhelye szerinti jó szavazóhelyiségbe jött, felveszik a listára. Több szavazólapot kapunk ÖNKORMÁNYZATI VÁLASZTÁS 2014 A választásra 2014. november 15-én szombaton kerül sor, 7.00-20.00 óra között. A polgárok két szavazólapot kapnak (Pozsonyban és Kassán négyet). Milan Bednár Jozef Bič František Cibuľa Ján Čistič Anton Kráľ 1. Mila 2. Joze 3. Fran © Ján 5. Ante Polgármester-választás ► A polgármesterjelöltek nevét tartalmazó szavazólapon bekarikázzuk a kiválasztott személy neve előtti sorszámot. Mire van szükség a szavazóhelyiségben? Érvényes személyazonossági igazolvánnyal kell igazolni magunkat. Aki otthon felejti, és a választási bizottság tagjai közül senki sem ismeri, két személy tanúsíthatja személyazonosságát. o Helyi képviselők választása ► A képviselőjelöltek nevét tartalmazó szavazólapon legfeljebb annyi név előtt karikázhatjuk be a sorszámot, ahány képviselő az adott választókörzetből bejuthat a helyi önkormányzatba. ► Nem pártokra szavazunk, hanem konkrét jelöltekre, kombinálhatjuk az egyes pártok, koalíciók jelöltjeit, illetve a független jelölteket. 1. Péter Aladár 2. František Bizduch 3. József Budapesti 4. Vincent Farkai 5. Marek Chrapa 6. Viera Malá 7. Peter Mištuna 8. Martin Novotný 9. Lukáš Prieducha 10. Július Surový 11. Valér Škultéty 12. Mária Tichá 13. Ondrej Trnkovič 14. Jozef Zajac 15. Lucia Žufová í 18 Kinek van joga szavazni? • Mindenkinek, aki a voksolás napján már betöltötte 18. életévét. • A lakhely a mérvadó: mindenki ott szavaz, ahol az állandó lakhelye van Vincer Marek Viera í Peter f Martir Lukáš Július Valér < Rosszul kitöltött szavazólap Ha eltévedt vagy elrontotta, szóljon a választási bizottság tagjainak, kap új szavazólapot! «Grafika: SME/JP Miután a választópolgár igazolta magát, a választási bizottságtól kap egy üres borítékot és két szavazólapot, kivéve Pozsonyt és Kassát. Az egyik lapon a polgármesterjelöltek neve szerepel, a másikon pedig a képviselőjelöltek neve. Pozsonyban és Kassán nemcsak főpolgármestert és városi képviselő-testületet választanak, hanem az egyes városrészek polgármestereit és azok képviselőtestületeit is, így aki a két nagyvárosban voksol, négy szavazólapot kap. Hogy a polgárok semmiképpen se tévesszék össze a szavazólapokat, a bal felső sarokban színes csíkkal látják el azokat, melyeken a fővárosi polgármester- és képviselőjelöltek nevei szerepelnek. Ugyanez érvényes Kassára is. Karikázunk Aki a bizottságtól megkapta a borítékot és a két (vagy négy) szavazólapot, elvonul a szavazófülkébe. Kizárólag karikázni lehet, éspedig csak a név előtti sorszámot! Azon a lapon, ahol a polgármesteijelöltek szerepelnek, csak egy személy neve előtt karikázzuk be a sorszámot. A képviselőjelöltek listáját tartalmazó lapon maximum annyi személy neve előtt karikázhatjuk be a sorszámot, ahány képviselő bejuthat a választókörzetből a képviselő- testületbe. Van, ahol az egész község egy választókörzetnek számít (vagyis annyi jelöltet lehet karikázni, ahány képviselő lesz), a városokban és a nagyobb falvakban viszont több körzet is van. A szavazólapon jól látható helyen rajta lesz, hogy az adott körzetben hány helyi képviselőt választhatunk. Több párt jelöltjeire is voksolhatunk Ezúttal nem pártokra voksolunk, de ajelöltek neve mellett feltüntetik azt is, milyen pártot vagy mozgalmat, esetleg koalíciót képviselnek. Elméletileg az összes képviselőt más-más pártból válogathatjuk össze, vagy ellenkezőleg, figyelhetünk a párthovatartozásra, és aszerint karikázhatjuk a nevek előtti számokat. Ha eltévesztette, nem szabad átfirkálni, mert voksa érvénytelen lesz. A választási bizottságtól új szavazólapokat kérhet. A végén ne felejtse el borítékba tenni őket, a leragasztott borítékot kell az urnába dobni. Pozsonyban és Kassán mind a négy szavazólapot ugyanabba a borítékba kell tenni. Mozgóurna Voksolni mindenkinek személyesen kell, kivételt csak bizonyos egészségi problémák esetén lehet tenni. Azt, aki nem tud járni, balesetet szenvedett, nem tudja használni az ujjait, vak stb. és segítségre szorul, a szavazóhelyiségbe elkísérheti családtagja, ismerőse, de a segítő személy semmiképpen sem lehet a választási bizottság tagj a. Ha valaki ágyhoz kötött fekvőbeteg, igényelhet mozgóurnát. Ilyen esetben két bizottsági tag házhoz szállítja a szavazólapokat, a borítékot és az urnát, és a polgár otthon szavazhat, miközben a bizottsági tagok ügyelnek a voksolás titkosságára. (sza) A polgármester és a képviselő-testület jogkörei úgy vannak elosztva, mint a kormány és a parlament kompetenciái Miről döntenek az önkormányzatok, és miből gazdálkodnak? Az oktatásügyi kiadások jelentik a legnagyobb tételt (Képarchívum) ÖSSZEFOGLALÓ Négyévente dönthetünk arról, ki fogja településünket irányítani. A tét nagy, az önkormányzat számos gyakorlati kérdésben dönt, olyan ügyekben, amelyek közvetlenül érintik életünket - milyen a közvilágítás, melyik járdát újítják fel, ki fogja vezetni az óvodát vagy az alapiskolát, mi lesz a kultúrházzai, milyen nagyságúak lesznek a helyi adók? Ezek a kérdések a választópolgárok szűk felét szokták érdekelni, az önkormányzati választási részvétel ugyanis az utóbbi két évtizedben 45 százalék körüli volt - a nagyobb városokban sokszor alacsonyabb, a falvakban valamivel magasabb. Kit választunk? Szlovákiában kétszintű ön- kormányzati modell van: az egyik a megyei, a másik a helyi szint. Minden településnek van polgármestere és saját képvise- lő-testülete - függedenül attól, mekkora a község lélekszáma. Ők közösen alkotják a település önkormányzatát. Kassán és Pozsonyban a városrészek miatt mindez duplán van: a főpolgármester és a város képviselőtestülete mellett minden városrésznek van saját polgármestere és közgyűlése. Mivel a polgármestert közvetlenül a lakosok választják, nem függ a képviselő-testülettől. A közgyűlésnek nem tartozik felelősséggel, a helyi képviselők nem tudják leváltani. Ez fordítva is igaz: a polgármester nem tudja elmozdítani helyükről a megválasztott képviselőket. Miről döntenek? Az önkormányzat a település vagyonával gazdálkodik, emellett az elmúlt 25 évben különböző jog- és hatásköröket kapott a kormányzattól. Például a helyi utakról vagy az óvodákról és alapiskolákról az önkormányzat dönt, utóbbiaknak ő a fenntartója. A közgyűlés fogadja el az önkormányzat költségvetését, dönt a területrendezési tervről, a helyi adók nagyságáról, helyi népszavazást írhat ki (pl. a falu nevének megváltoztatásáról), elfogadja az általános érvényű rendeleteket. A képviselők határozzák meg a polgármester fizetését (a lakosságszám alapján ez egy meghatározott sávban mozog), a polgármester javaslatára megválasztják a helyi intézmények (pl. iskola) igazgatóját, valamint ők döntenek arról is, ki lehet a város/község díszpolgára és milyen legyen a település címere. A polgármester a helyi kormányfő Nagyvonalakban elmondható: a polgármester és a képviselő-testület jogkörei úgy vannak elosztva, mint a kormány és a parlament kompetenciái. Vagyis a képviselők fogadják el a különböző jogi normákat, adnak keretet az önkormányzat működésének, míg a polgármesteré a gyakorlati irányító szerep. A polgármester képviseli a települést, ő írja alá a szerződéseket az önkormányzat nevében. Bevételek, kiadások Az önkormányzatok - a központi kormányzattal ellentétben - nem fogadhatnak el deficites költségvetést, vagyis nem lehet több az évi kiadás, mint a bevétel. Az, hogy a települések, főként a városok, jelentős része így is el van adósodva, azzal magyarázható, hogy a fejlesztésekre fel lehet venni hitelt - ez nem a kiadás része, ám a kölcsön törlesztése már igen. A települések költségvetésének legnagyobb bevételi tétele a központi adókból származik, azon belül is a jövedelemadónak az önkormányzatra eső része, amelyet a járási adóhivataltól kap meg. A helyi adók (ingatlanadó, kutyaadó stb.) a másik, az előbbinél lényegesen kisebb forrás. A kiadási oldalon messze a legnagyobb tételt az iskolaügyi kiadások jelentik. A városokban jelentős tételnek számít még a helyi tömegközlekedés támogatása. A kisebb falvakban viszont a hivatal működése (polgármester és alkalmazottak bére, községháza fűtése stb.) visz el aránylag sok pénzt: más az ugyanis, ha egy polgármesteri fizetését 20-30, esetleg 100 ezer lakosú városban kell kigazdálkodni, és megint más, ha csak 700-800- an laknak a településen. (MSz) Önkormányzati választások az Új Szóban Kedden 9 oldal a választásokról: 0 a legfontosabb információk 0 a megyeközpontok eredményei 0 a déli városok eredményei 0 választási érdekességek 0 elemzések, kommentárok Szerdán választási melléklet: 0 az összes magyarlakta település eredménye 0 az új polgármesterek listája ujszo.com 0 szombat este nyolc órától folyamatosan közöljük az eredményeket
