Új Szó, 2014. november (67. évfolyam, 252-274. szám)

2014-11-13 / 261. szám, csütörtök

20 Sport ÚJ SZÓ 2014. NOVEMBER 13. www.ujszo.com Határon túli magyar sportolók, 1. rész: Vajdaság - a sikersportág az asztalitenisz, de népszerű a teke is, s az úszók és a birkózók között is van magyar Magyar sportolók a szerb betűk árnyékában Az úszó Szilágyi Csaba Óbecséről származik (SITA/AP-felvétel) „Edzőm, miért van, hogy a legjobbak között va­gyok az országban, még­sem biztos a helyem a ju­goszláv asztalitenisz-vá­logatottban?” - tette fel a kérdést a vékonydongá- jú, pelyhes állú, 17 éves Korpa István trénerének, KubátJánosnak. TŐKE JÁNOS A pingpongedző, aki később megszervezte a Fischer- Szpasszkij sakkvilágbajnoki döntő visszavágóját, a követ­kező választ adta: „Neked nem elég, ha 2:l-re, a harmadik játszmában 21:19-re nyersz. Szettveszteség nélkül kell győznöd, úgy, hogy 21:10, 21:11 legyen az eredmény, és akkor majd biztos lesz a helyed a nemzeti együttesben”. Korpa megfogadta a tanácsot, s összesen 250-szer szerepelt a jugoszláv válogatottban: csa­patban egyszeres Eb-győztes, kétszeres vb-bronzérmes, egyéniben és párosban pedig Eb-ezüstérmes lett. Nagyjából így írható le azoknak a vajda­sági magyar sportolóknak a helyzete, akik az országban el­ért eredményeiknek köszönhe­tően nemzetközi színtéren is képviselik Szerbiát. Dömötörből Demeter Sok esetben a sportkedvelők előtt is rejtély marad, hogy va­jon a szerb válogatott színeit magára öltő sportoló tud-e magyarul. Ez leginkább azért történhet meg, mert a szerb írásmód nem ismeri a magyar ékezetes betűket, a személyes okmányokban így lesz a Dömö- tőrből Demeter, a magyar ket­tős betűket pedig a szerb meg­felelővel helyettesítik (pl. cs - č), de mivel ezeket a nemzet­közi sporteseményeken nem használják, így az úszó Szilágyi Csabából nem más, mint Caba Siladji lesz, s ebből aztán ugyan ki nem derül, hogy az illető magyar-e. Ha már példaként az óbecsei úszót említettük, akkor kezdjük vele a sort, aki a 2008-as pekingi és a 2012-es londoni olimpián is rajthoz állt. A pekingi játékok évében az if­júsági világbajnokságon egy ezüst- (50 m mell) és egy bronzérmet (100 m mell) nyert, 2009-ben a rövidpályás felnőtt Eb-n 50 méter mellen bronzérmes volt. Ha valaki azt látja, hogy az egyik birkózó melegítőjének a hátulján azt írja, hogy Kristijan Fris (Srbija), nyugodtan lépjen oda a sportolóhoz, és köszön­jön neki magyarul. Frísz Krisz­tián biztosan viszonozza majd az üdvözlést. A nagybecskereki Proleter Birkózóklub tagjának legemlékezetesebb éve a 2007- es volt, hiszen Bakuban az Eu- rópa-bajnokságon és Szófiában a világbajnokságon is a dobogó harmadik fokára állhatott fel. Frísz jelenleg is válogatott, s nemrég a Vantaában megren­dezett kontinensbajnokságon ötödik lett. Holpert visszatért Szerbiába Akinek a nevét nem lehet szerbesíteni, az Holpert Ervin, a szerbiai kajaknégyes (Alek­Két labdarúgó, egy úszó és egy küzdősportoló: ők azok a vajdasági magyarok, akikre - ha elkerülik őket a sérülések - érdemes lesz odafigyelni a jövőben. A labdarúgók közül az egyik a Magyarországon már népszerű Takács Tamás (24): a DVTK hórihorgas csa­tára a góljaival hívta fel ma­gára a figyelmet, s azzal, hogy Tomislav Sivie edző há­rom nyeretlen meccs után ki­jelentette: „Úgy látszik, Ta­kács a kulcsemberünk. Ha ő szandar Aleksič, Milenko Zoric, Holpert Ervin, Dejan Terzié) tagja. Az egység 1000 méteren a 2012-es zágrábi Eb-n bronz­érmes lett. A 28 éves versenyző nyolc évig Magyarországon élt, tanulmányait ott folytatta, s 2010-ig magyar színekben vett részt a nemzetközi tornákon. Még abban az évben Dombi Rudolf, Hadvina Gergely és Bo­nincs a pályán, akkor nem tudunk nyerni...” A másik labdarúgó a 21 éves Farkas Dániel. A felsőhegyi szü­letésű szélső védő két éve a szabadkai Spartacusban rúg­ja a bőrt, s ő az egyetlen ma­gyar labdarúgó a szerbiai Szuperligában. Az előző idény végén már az Újpest és a Ferencváros is vitte volna, de klubja nem engedte el. Szilágyi Csaba nyomdokai­ban halad Farkas Tamás (19), aki szintén óbecsei, s az el­ros Gergely társaságában a szegedi Világkupán megnyerte a négyesek 1000 méteres dön­tőjét, azonban mivel saját be­vallása szerint nem volt megfe­lelő „hátszele”, nem tudott ál­landó tagja maradni a magyar nemzeti csapatnak. Ha az idő­sebbeknek ismerős a Holpert név, az nem véletlen, hiszen Ervin nagybátyja, Holpert Jó­múlt évben sorozatban nyerte a szerbiai úszóversenyeket, távtól és helyszíntől függetle­nül. A lányok közül pedig a 18 éves Kéri Valentinának a ne­vét érdemes megjegyezni. A kick-boxban és ökölvívásban is otthonosan mozog: előbbi­ben ifjúsági vb-ezüstérmes, utóbbiban pedig megnyerte a rangos verseci tornát, amely után a Nemzetközi Ökölvívó­szövetség (AIBA) beszámoló­jában elsőként szólaltatta meg a zentai sportolót, (tj) zsef az 1988-as szöuli olimpián 15 góllal járult hozzá, hogy a jugoszláv kézilabda-válogatott a dobogó harmadik fokára áll­hasson fel. Magyar nyelvű taktikai utasítások A vajdasági magyar sportolók sikersportága - már évtizedek óta - az asztalitenisz. A nők kö­zül a csókái Erdélyi nővérek, Szilvia és Annamária (szerbe- sen: Süvija és Ana-Marija Erdel- ji) viszik a prímet: előbbi 2003-ban Courmayeurban, az olaszországi üdülőparadicsom­ban egyéniben és párosban is bronzérmes lett (utóbbiban ép­pen húgával). Hogy mennyire erős a vajdasági magyar női asz­talitenisz, az is bizonyítja, hogy nem is olyan rég a Mellik Zoltán szövetségi kapitány által irányí­tott válogatottat Erdélyi Anna­mária mellett Fehér Gabriella és Molnár Mónika alkotta. A játszmák közti taktikai utasítá­sok, megbeszélések során a szerb nyelv használata teljesen feleslegessé vált... Amikor a 2004-es budapesti korosztályos Eb-n azt olvastuk a Nemzeti Sportban, hogy a szerb Pete le­győzte ellenfelét, ne szépítsük, mi is lepetéztünk. A temerini Pe­tő Zsoltról volt szó ugyanis, aki 2009-ben és 2013-ban is haj­szállal maradt le párosban az éremről az Európa-bajnoksá- gon. A szakértők szerint szép jövő áll a jelenleg sérüléssel bajló­dó, 19 éves Győré László előtt: a teniszező a szerb átírás miatt Djere Laslo néven szerepel a tornák és a nemzetközi szövet­ség honlapján. Legjobb ered­ményeként a nem hivatalos if­júsági világbajnokságnak, az Orange Bowlnak a megnyeré­sét tekintik. Az öt Futures-tor- na-győzelmének köszönhetően Győré a 350. hely környékén található a világranglistán. Szlovákiai légiós Vajdaságban a magyarok kö­rében nagy népszerűségnek örvend a tekesport, így nem kell csodálkozni azon, hogy a szerb válogatottban mindig vannak magyarok. Közülük is kimagaslik és egy pillanatban az egész világ fölé nőtt az óbe­csei Zavarkó Vilmos, aki jelen­leg a szlovákiai zólyombrézói (Podbrezová) tekeklub ver­senyzője, s aki hivatalos verse­nyen a világon először lépte át a bűvös 700 fás határt, s 2009-ben 728 fás világcsúcsot állított fel, amit a magyaror­szági Kiss Tamás idén 734 fára javított. A kisebbségi sportélet Szer­biában ugyanolyan akadályok­kal van kikövezve, ugyanolyan nehéz, mint bármelyik másik országban, de a sikert, a jó eredményeket mindenhol megbecsülik, elismerik. Ahogy Milan Kundera írta: ,A nehéz­ség, a szükségszerűség és az ér­ték - három, tartalmilag össze­függő fogalom: csak az a ne­héz, ami szükségszerű, csak az értékes, aminek súlya van.” Jönnek a Farkasok! c Az asztaliteniszezőtől annyira féltek a kínaiak, hogy nem edzhetett náluk Több szerbiai születésű sportoló magyar színekben lett igazán sikeres Sterbik és Boros a legismertebb Honosítási adok-kapok ÖSSZEÁLLÍTÁS A jelenleg is aktív vajdasági magyar sportolók közül a két legismertebb nem a szerb és nem is a magyar válogatott szí­neiben szerepel. Az adai Ster­bik Árpád, akit 2005-ben a vi­lág legjobb kézüabdázójának választottak, 1999-ben és 2001-ben a jugoszláv váloga­tott kapusaként lett világbaj­noki bronzérmes. Habár 2001 és 2004 között az MKB Veszp­rémet erősítette, Sterbik még­sem a magyar válogatottat, ha­nem a spanyolt választotta, amellyel 2013-ban világbajno­ki címet szerzett. A pályafutását a Zenta Asz­taliteniszklubban kezdő Boros Tamara 2003-ban egyéniben bronzérmes volt a világbaj­nokságon, és hét évig folya­matosan a világranglista első tíz helyezettje között tartották számon, 2002-ben a második helyen állt. Boros és családja a délszláv háború elől mene­külve előbb Svédországba ment, majd Horvátországban telepedett le, így a legna­gyobb sikereit horvát színek­ben érte el. A kínaiak annyira féltek tőle, hogy nem edzhe­tett az ázsiai országban. Ta­valy december 19-én Zágráb­ban bemutatták a Tamara című dokumentumfilmet, amely a kiváló asztalitenisze­ző életéről szól. (tj) ÖSSZEÁLLÍTÁS Ha 2000-ig megyünk vissza, akkor a „honosítás” a palicsi Bojana Raduloviétyal kezdő­dött, aki a jugoszláv váloga­tottságot a magyarra cserélte fel. Kétszer, 2000-ben és 2003-ban is a vüág legjobb ké­zilabdázójának választották, s a sydneyi olimpián ezüstérmes volt. Hozzá hasonlóan járt Mi- lorad Krivokapic is, aki a Sze­geden eltöltött évek alatt, 2006-ban vette fel a magyar ál­lampolgárságot (édesanyja Er­zsébet), s később Eb-ken és olimpiai pótselejtezőben is szerepelt a magyar kézilabda­válogatottban. Szintén magyar az édesanyja a vegyes házas­ságból született Nemanja Nikolicnak, a székesfehérvári Videoton csatárának: a zentai születésű labdarúgó, aki két­szer volt magyar gólkirály, 2011- ben lett kettős állampol­gár, 2013 októberében a Hol­landia elleni találkozón mu­tatkozott be a magyar váloga­tottban, s azóta is tagja a ke­retnek. Ellenpéldák is akadnak, hi­szen a világ- és Európa-bajnok kajakos, Benedek Dalma szerb férjet (Dušan Ružičič) válasz­tott magának, s mivel a fiata­lok kiszorították a magyar vá­logatottból, így 2012 októbere óta szerb színekben versenyez, s teszi ezt nem is rosszul, amit az újabb két Eb-aranyérem és egy vb-bronzérem bizonyít. A szerb felmenőkkel is rendelke­ző Milovits Júlia augusztusban lett kettős állampolgár: 2012- ben a budapesti Vasas­ból a belgrádi Crvena zvezdá- ba szerződő feladó idén már nem lépett fel a magyar röp­labda-válogatottban, s nagy a valószínűsége, hogy a jövő évi Eb-n szerb színekben szerepel. A 2000-es olimpián jugo­szláv színekben lett negyedik a kajakos Natasa Janié, aki már egy évvel előtte is Magyaror­szágon edzett, utána pedig le is telepedett Szegeden, s 2004- ben kettős állampolgár lett. A magyar olimpiai csapat tagjaként háromszoros olim­piai bajnok lett. A 19-szeres vi­lágbajnok 2012-ben bejelen­tette, a jövőben a szerb váloga­tott tagjaként kíván indulni, de ez az állapot csak pár hónapig tartott, mivel a két szövetség közti egyezkedés, és a nemzet­közi versenyeken szerb színek­ben való indulás jogától meg­fosztott Dusev-Janic 2013- ban jelezte, visszatér Magyaror­szágra, egészen pontosan Győrbe, (tj) A kézilabdázó Sterbik Árpád spanyol színekben érte el legnagyobb sikereit (SITA/AP-felvétel)

Next

/
Thumbnails
Contents