Új Szó, 2014. november (67. évfolyam, 252-274. szám)
2014-11-13 / 261. szám, csütörtök
2014. november • www.ujszo.com I HOBBI új szó Tippek 1151 Javítsuk meg a defektes biciklikereket! Kétszer nem lehet ugyanabba a folyóba lépni, tudjuk már több mint kétezer éve Hérakleitosztól, a görög filozófustól, mégis vannak események az életünkben, amelyek erre újra és újra rácáfolnak. Ilyen a kerékpár-tulajdonosok egyik leggyakoribb és talán leidegesítőbb problémája is, a váratlan helyzetekben előálló akut keréklaposodás. A bicikliragasztás kellékei • 2 darab villáskulcs (14-es vagy 15-ös) a kerék kiemeléséhez • 3 darab 100-as szeg • Foltok • Ragasztó • Dörzspapír (elhagyható) • Filctoll • Egy dézsa víz • Sokéves gyakorlat (nagy adag türelemmel helyettesíthető) A lyukas gumibelsőről van szó, amelyet köznyelvünk leginkább a defekt szóval illet. Idegesítő jelenség, mert míg egy törött küllővel, egy szétesett csapággyal, de még egy elszakadt fékzsinórral is haza lehet gurulni kellő óvatosság mellett, a lapos gumi bizony lehetetlenné teszi a további közlekedést. Akik mégis rászánják az energiát, hogy egy ilyen biciklit hajtsanak, azoknak sem térül meg a plusz: a lapos kerék alig gurul, tehát ha toljuk a kerékpárt, úgy is gyorsabban hazaérünk, a másik pedig, hogy aki hosszabb távot leteker egy lyukas kerékkel, az valószínűleg kidobhatja a belsőt, és talán a külsőt is, a felnit pedig viheti centíroztatni. ELSŐ A SZELEP! Vannak persze külsők, amelyek olyan vastagok, hogy évekig nem lyukadnak ki. Persze az ilyen kerekek tulajdonosainak sem ad garanciát a gyártó, hogy a gumi kiállja a rajzszeg vagy horribile dictu a cipészár próbáját (a korábbi évtizedek során a kocsmai veszekedések utáni törlesztések egyik módja volt az utóbbi). Szóval minden érv amellett szól, hogy bizony érdemes elsajátítanunk a gumibelsó megjavításának (közismertebb nevén bicikliragasztás) fortélyait. Tetszik, nem tetszik, a lyukas belső megjavításához ki kell emelnünk a vázból az egész kereket. Még mielőtt ehhez hozzáfogunk, ellenőrizzük a szelepet, sok esetben ugyanis (főleg nyáron) a szelepgumi meghibásodása okozza a defektet. A kerékpárt a feje tetejére állítjuk. Az első kerék esetében a művelet egyszerűbb, a hátsónál viszont a tengelycsavarok után a kontraanyát is ki kell oldanunk, persze csak a kontrafékeseknél. Mondanom sem kell, melyik kerék lyukad ki gyakrabban - igen, a hátsó. Ez viseli ugyanis a nagyobb súlyt, így az olyan szilánkdarab is könnyebben átszúrja, amelyik az elsőben talán nem tenne kárt. Bármilyen is a fék, a lánccal össze fogjuk kenni magunkat - vigyázzunk, hogy ne ejtsük a földre, mert összeszedi a koszt, vagy ha benn dolgozunk, összekeni a padlót. Miután a kereket kiemeltük, csavarjuk szét a szelepet, vegyük le a rögzítőgyűrűt is. A kerék most már teljesen lapos. Szükségünk lesz három darab százas szegre a külső leválasztásához. Üljünk le egy székre, a kereket pedig támasszuk térdünkhöz, de úgy, hogy legfelül legyen a szelepes rész. Az egyik szeg fejét nyomjuk be a felni és a külső közé, majd tegyük ugyanezt tíz centivel arrébb a másik szeggel is. A BELSŐ LEVÁLASZTÁSA A FELNIRŐL Vigyázzunk, nehogy a szegekkel megsértsük a belsőt, mert ebben az esetben majdnem biztosan egy plusz lyuk lesz az eredmény. Próbáljuk meg kifeszíteni a külső peremét a felniből. Két szeggel ez csak nagyon puha gumik és alacsony profilú felnik esetében szokott sikerülni, ezért a harmadik szeggel is végezzük el az említett műveletet, és a szegeket egyszerre elfordítva feszítsük ki a külső peremét a felniből. Ha sikerült, kézzel szedjük ki a külsőt, de csak az egyik peremét, a másik marad a felniben. A szorítógyűrűtől megfosztott szelepet nyomjuk bele a felnibe, majd az egész belsőt húzzuk kifelé. Ha sikerült, rakjuk össze a szelepet és pumpáljuk fel a gumit. Egy lavór vízbe mártva azonnal kiderül, hol szűrődött át. A helyét filctollal megjelöljük, majd finom dörzspapírral megcsiszoljuk, és rákenjük a ragasztót. Ügyeljünk arra, hogy a folt méreténél nagyobb részt vonjunk be ragasztóval, mert ha a folt alatt nem lesz mindenhol ragasztó, könnyen leválhat. A foltok előre gyártva kaphatók a kerékpárboltokban, de ha nincs otthon, régi belsőből is vághatunk ki, megteszi az is. KI KELL TAPASZTALNI Vannak, akik a foltot is beragasztózzák, és bevallom, magam is ezek közétartozom. Ilyenkor várni kell 5-10 percet, hogy a ragasztó kicsit elpárologjon. Nincs egzakt recept, hogy mennyi ragasztó kell, és meddig várjunk vele, muszáj kitapasztalni. A ragasztó tubusát rendesen csavarjuk be, mert a tubusból is könnyen elpárolog, ráadásul egy ideje mintha csak olyanokat gyártanának, amelyek egy használat után elpárolognak, ha becsavartuk, ha nem. Szóval amikor a ragasztó egy része elpárolgott a felületekről, a foltot a megjelölt részre rakjuk, és rászorítjuk. Ideális esetben elég, ha az ujjunkkal rászorítjuk néhány másodpercig, de van, aki nehezéket rak rá, vagy satuba szorítja, hogy biztosan összeragadjon. Ha úgy érezzük, győztünk, visszarakhatjuk a belsőt a felni és a külső közé. Előtte ujjainkat futtassuk át a külső belső felén, ugyanis a belsőt átszúró tüske vagy fémdarab gyakran a külsőbe szorultan várja, hogy ismét kellemetlenséget okozhasson. Az összerakásnál ugyanúgy kell eljárni, mint a szétszedésnél - ha ujjal nem tudjuk visszanyomni a külsőt a felnibe, segíthet a szeg. Miközben újra telenyomjuk levegővel, ütögessük finoman a földhöz a kereket, hogy a belső és a külső a helyére rázódjon, és ne csípődjön be sehová. Végül tegyük vissza a kereket a vázba. Aki még ezek után is úgy érzi, hogy képes tovább élni bicikliragasztás nélkül, az elviheti a meghibásodott kereket a legközelebbi bicikliszervizbe, egy euróért beragasztják. Veres István Ügyeljünk arra, hogy a folt méreténél nagyobb részt vonjunk be ragasztóval, mert ha a folt alatt nem lesz mindenhol ragasztó, könnyen leválhat. ■■■■■■■ wmmmmmmmmmmmi wmmmmmmmmmmmmmmm ■
