Új Szó, 2014. november (67. évfolyam, 252-274. szám)

2014-11-13 / 261. szám, csütörtök

1101 Horgászat 2014. november • www.ujszo.com Új szó HOBBI I Az őszi pecában kiemelt szerepet kapnak a gilisztafélék Kisvörös, HARMATOS ES TÁRSAIK Ősszel, a vizek lehűlésével jelentősen megnövekszik az élő csali szerepe. Vizeink hőmérséklete egyre csök­ken. Mikor ezeket a sorokat írom, november elején, a folyók, tavak vize már 10-11 °C körüljár, de mostan­ra akár 10 fok alá is eshetett. A halak az első nagyobb lehűléskor elkezdik a bandába tömörülést, és elindulnak a vermelőhelyeik felé. A szemfüles horgászok - ha éppen nem a ragadozó­kat űzik - tudják, hol kell keresni őket. Kövezések mentén, mélyebb öblö- zetben márnák, keszegek százai verődnek össze. Ritka kegyelmi pillanat, amikor egy-egy ugrással elárulják magukat, illetve tartózkodási helyüket. Mi sem természetesebb, hogy ilyenkor az éló csalinak még nagyobb a jelentősége és fogóssága, mint az év többi szakában. A kukoricát, pufit, bojlit, pelletet jobb, ha fél­retesszük, és elővesszük a régi jó csalikat, a gilisztákat, csontit, szúnyoglárvát. Darwin állítása szerint a giliszta az ökoszisztéma leghasznosabb élőlénye. Ő hozza létre ugyanis a humuszt, ami a szárazföldi tápláléklánc alapja, a nö­vényzet számára elenged­hetetlen táptalaj. Kevesen tudják, hogy a földkereksé­gen több ezer faja él, csak nálunk megközelítőleg 40 gilisztafajt találunk. Igaz, közülük csak néhányat használunk csalinak. FÖLDIGILISZTA A közönséges földigilisz­tát a legtöbb horgász harmatgilisz­taként ismeri. Viszonylag nagyra nő, elérheti a 20 cm-es hosszúságot is. Kisebb halak horgásza­tánál érdemes darabokra vágni (bár ilyen formában hamar elpusztul). Folyó­vízen a márna és a jász kedvenc csemegéje, de a ponty is nagyon kedveli. Egy régi mondás szerint annyi halat foghatsz, ahány harmatod van. Néhány éve volt olyan horgászszezon, amikor szinte minden fehérhalat - de köztük süllőt, csukát s természetesen harcsát is - harmatgilisztával fogtam. Nyáron könnyű begyűjteni, különösen eső után, infravörös lámpával. Inkább a tárolása okoz gondot, bár tojástartó ap­róra szaggatott, beáztatott és jól kifacsart darabkái közt, egy-két kiskanálnyi kávézaccal összekeverve akár hetekig eltartható. Természete­sen hűvös és sötét helyen (pincében). TRÁGYAGILISZTA A trágyagilisztát különö­sen a keszegfélék, kárászok szeretik, de itt is érvényes, hogy bármely fehérhal megfogható vele. Mint a neve is elárulja, az élőhelye révén különösen „pikáns" aromája van, ami hamar felkelti a halak érdeklődé­sét. Ha darabolva hasz­náljuk, a belőle szivárgó ízanyagok nagy távolságból begyűjtik az érdeklődőket. Különösen feederező horgászok használják előszeretettel; speciális ollóikkal darabolva rakják az etetőanyagba, kosárba, s természetesen a horogra. AVARGILISZTA Az avargiliszta 6-8 cm-esre nő meg, sötétvörös, barnás színű. Olykor nehéz megkü­„Míg gilisztával időnként találkoznak a halak, csontival természetes körülmények között aligha. Mégis imádják/1 Alkalmas horgászással egybekötött céges akciókra, családi piknikekre egyaránt! Bős - Gabčíkovo, Dékány-tó Tel.: +421 905 554 830, www.jazerodekany.sk y>fímy Merem Szálláslehetőség különálló faházakban. Gyermekbarát környezet, minijátszótérrel. Bős - C a bei ke Termeink alkalmasak rendezvények megszervezésére, üzleti megbeszélésekre, összejövetelekre. Megújult étlappal várjuk! Térjen be hozzánk, keressen bennünket! e-mail: info0restauracianimrod.sk, www.restauracianimrod.sk lönböztetni a trágyában élő rokonától, ám mint a neve is elárulja, ez inkább humusz­ban, földben található meg. Előnye, hogy hosszú ideig élve marad a horgon. Különösen a compók és a kárászok öregebb példányai imádják. Dunai horgászok trükköznekvele: lecsippen­tik a végét, hogy a belőle kiszivárgó lé távcsaliként működjön. Némely horgász harcsára is használja, bár ez macerás, mert akár 40-50 darabot is fel kell „tunkolni" a nagy kampóra. Ennél azért jóval egyszerűbb a piócával próbálkozni. ISZAPGILISZTA Az iszapgiliszta talán a legritkábban használt fajunk. Felhasználási terü­lete kisebb, mint a többi fajé. Berki gilisztának is nevezik, s mint a neve jelzi, a folyók ártereiben találjuk meg az iszapban. Begyűjtése kemény fizikai munkát igényel (szára­zság idején meg sem találjuk), s talán azért nem éri meg a fáradsá­got. Pedig nagyon szívós fajta, kemény bőre révén sokkal tovább bírja a hor­gon. Egyes harcsahorgá­szok kuriózumnak, titkos csalinak tartják a nagy­bajszúakra, de nagyon jó csali dunai márnára és pontyra is. CSONTI Valószínűleg senkinek sem kell bemutatni, hiszen a mai horgászat alig képzelhető el nélküle. A csonti tulajdonkép­pen a közönséges dongó­légy lárvája. Hogy miért rajonganak érte a halak, nem tudni, talán a mozgékony­ságának köszönhetően. Míg gilisztával (különösen esők után) időnként találkoznak a halak, csontival természetes körülmények között aligha. Mégis imádják. A csontit általában a természetes színében, fehérben (és piros­ban) lehet megvásárolni, de szokták festeni is. A friss csonti eleven és nyüzsgő. Legtovább hűtőben tartható el 4-6 Celsius fok körüli hőmérsékleten. Ha nagyobb mennyiségben vásároltunk belőle, és a horgászat mégsem jött össze, akár le is fagyaszthatjuk. Tegyük kis nejlonzacskóba a szitálással megtisztított és kukorica- liszttel beszórt élőcsalit, légmentesen zárjuk le és úgy helyezzük a fagyasztóba. Vigyázzunk, hogy az egyszer lefagyasztott, majd felen­gedett élőcsalit nem lehet többször mélyhűteni. (kk) A A A A Hozzávalók 4 személyre: 800 g süllő 500 g erdei gomba 500 g házitészta 100 Sungarden olaj kakukkfű 1 mk feketebors 1 mk só Elkészítése: A süllőt sózzuk, borsozzuk. Ola­jon, bőrével lefordítva sütjük, majd 200 fokos sütőben készre sütjük. A házitésztát sós vízben puhára főzzük. Serpenyőben Sungarden olajon lepírítjuk az erdei gombát, beleforgatjuk a kifőtt tésztát, és rácsipkedünk egy szár kakukkfüvet. Tálalhatjuk. MP140293 MP140293

Next

/
Thumbnails
Contents