Új Szó, 2014. november (67. évfolyam, 252-274. szám)

2014-11-12 / 260. szám, szerda

8 Karrier-hirdetés UJSZO 2014. NOVEMBER 12. www.ujszo.com Amikor elkalandozunk a világhálón (Gabriel Kuchta felvétele) Unaloműző és egyben időrabló is az internet A világháló fogságában ÖSSZEFOGLALÓ A siker érdekében első napokban számos dologra összpontosítanunk kell az új munkahelyünkön Első munkanap: mire figyeljünk? Azon kaptad magad, hogy egyre több hírportált böngé­szel, chatelsz az ismerőseiddel, vagy egy sportesemény közve­títését nézted az Excel táblázat mögül? Úgy néz ki, ezzel nem vagy egyedül. A Management Today blogori Dr. Tomas Cha- morro-Premuzic néhány érde­kes statisztikára mutatott rá on­line szabadidős és munkahelyi tevékenységünkről. Az ameri­kai Nemzeti Gazdaságkutató Iroda egy egyszerű kérdést tett fel a megkérdezetteknek: „Mi az, amivel Ön nem foglalkozik online?” A legnépszerűbb vá­lasz - 35%-kal a munka volt. Ezt követte 15%-kal a tévénézés, 12%-kal az alvás és 4%-kal a pi­henés és gondolkodás. „Ha mindez igaz, - mondja Cha- morro-Premuzic - ennek két lehetséges következménye van. Az első, hogy sokkal kevésbé vagyunk produktívak, mint le­hetnénk. A második magyará­zat pedig, hogy a munkaválla­lók több időt töltenek a munka­helyükön, mint ami szükséges lenne.” Tehát választhatunk a két lehetőség közül a munka vagy a szabadidő rovására - gondoljunk csak bele a 35%-os hatékonyság növekedésének előnyeire. Ha viszont az online szabadidős tevékenységek nem ártanak a hatékonyságnak, mi­ért fizessünk az alkalmazottak­nak azért, hogy ezt a munkahe­lyen végezzék? Elképzelhető, hogy egy komolyabb probléma húzódik online szokásaink mö­gött. ,Az online szabadidős te­vékenységek segítenek abban, hogy kevésbé legyen unalmas a munka - vagy legalább is az ott tartózkodásunk. Tehát a sors iróniája, hogy ez a munka mo­notonitása ellen irányuló tevé­kenység az, ami ott tartja őket tovább is, mint szükséges len­ne” - mondja Chamorro-Pre- muzic. (HRBlog) Tilos késni! Ugyanúgy, ahogy az állásinterjún, az első munkanapon is ki­emelten ügyeltünk a pon­tosságra. De ez nemcsak az első munkanapra ér­vényes. Természetesen ennél jóval több dologra kell figyelni az új mun­kahelyünkön. ÖSSZEFOGLALÓ Ne csak az első munkanap, hanem a késpőbbiekben is fe­lejtsük el a „Nem bírok felkel­ni... nem bírok elindulni...” nyűglődéseket, és induljunk el otthonról időben. Az a tíz perc késés boldogabbá tesz bennün­ket reggel? Egyszer-egyszer még előfordul, hogy tényleg közbejön valami, de akire jel­lemzővé válika nehézkes regge­li beérkezés, az egyértelműen nem rajong a munkájáért. Mutatkozzunk be minden­kinek! Az első nap többek kö­zött erről is szól. A munkatár­sak már biztosan hallottak ró­lunk, kíváncsiak ránk, hát te­gyünk érte, hogy megismer­hessenek bennünket. Mondjuk a nevünket és a kéznyújtással kapcsolatban fogadjuk meg a hivatalos protokollszabályt: ha hasonló korosztályú férfi és nő találkozik, jobb megvárni, míg a hölgy nyújt kezet. Névmemóriára fel! Nagyon fontos, hogy próbáljuk megje­gyezni az új kollégák nevét. Ha szükséges, írjuk fel magunknak egy jegyzetfüzetbe, illetve be­mutatkozás után még egyszer köszöntsük az illetőt „Örülök, hogy megismertem, .....(ke­resztnév)”, így még jobban rög­zül a fejünkben az arc a hozzá tartozó névvel. Tegezzünk vagy magáz­zunk? Egyrészt kövessük az ál­talános protokollt, vagyis: fér­fiak nem tegezhetnek nőket, fi­atalok idősebbeket, csak ha er­re engedélyt kapnak. Figyel­jünk arra is, mi a szokás! Van­nak munkahelyi íratlan szabá­lyok, a kollektív tegeződés pél­dául gyakran előfordul. Ha le­tegeznek bennünket, érdemes viszonozni. Személyeskedés - csak mértékkel! Ne azzal kezdjük az íróasztalunk belakását, hogy gondosan kipakoljuk a családi fotókat, három ceruzát, és kíno­san törölgetni kezdjük az asztal­lapot. Magánéletünkkel, egész­ségügyi állapotunkkal se trak- táljunk senkit. Ez a periódus ar­ról szól, hogy figyelünk, tanu­lunk, érdeklődünk - tehát nem mi vagyunk a fókuszban, ha­nem a cég és a munkatársaink. Kérjünk segítséget munkatársa­inktól a munkavégzéshez szük­séges dolgok beszerzésében. Jó modor minden helyzet­ben! Ha bárkitől segítséget ka­punk, ne felejtsük el megkö­szönni! Ne nagyképűsködjünk a sokkal alacsonyabb beosztású kollégákkal szemben sem! Nem fogunk tudni min­dent! De senki nem is várja el tőlünk az első napon. így ha be­lefutunk egy olyan telefonhí­vásba vagy személyes megkere­sésbe, ahol még a kérdést sem értjük, a legbölcsebb, ha kollé­gáinktól segítséget kérünk. Kérdezzünk és tanuljunk! A munkafolyamatok, a belső rendszer, a vállalat fő célkitűzései, a szervezeti ábrák mind-mind olyan információ, amelyet gyorsan, alaposan meg kell ismernünk és tanulnunk. Ezért nyugodtan kérdezzünk meg mindent, ami nem tiszta, és mindenképpen jegyzeteljük is le. Először még mindenki kedvesen és türelmesen fog ne­künk magyarázni, de ha kétszer ugyanarra kérdezünk rá, az fe­lettébb zavaró a másik félnek. Feltétlen figyelemmel hallgassunk! Ajó modor egyik alapeleme, hogy teljes szíwel- lélekkel figyeljünk a hozzánk intézett mondanivalóra. Még akkor is, ha az elhangzottak nem nagyon érdekelnek, illetve az előadás vagy megbeszélés nem túl érdekfeszítő. Kerüljük el a csapdákat! Zárkózzunk el a munkahelyi pletykáktól, ne vegyünk részt a főnök kibeszélésében, az anya­giak kitárgyalásában. Ha nem tudjuk kikerülni, inkább hall­gassunk némán, érzelemmen­tesen, vagy tereljük el a szót. Kérjünk segítséget ahhoz, hogy minél hamarabb meg­ismerjük a cég napirendjét! Figyeljük meg, milyen íratlan szabályok, szokások a jellem­zőek, például ki hová jár ebé­delni, van-e büfé, hol a vécé, a kabátok tárolása hogyan törté­nik, és így tovább. Óvatosan a szellőztetéssel! Bármennyire szeretjük is a friss levegőt, a többiek megkérde­zése nélkül ne vágjuk ki az ab­lakot, különösen egy „De büdös van itt!” felkiáltással. Vegyük észre, ha zavaró a viselkedésünk! Ez az első munkanap lelkesedésében kü­lönösen fontos tanács. Előfor­dulhat ugyanis, hogy megállás nélkül kérdezünk, beszélünk, míg a kollégáink sürgős munkái kárát látják ennek, vagy éppen miattunk kell túlórázniuk. Nem szerencsés indítás, legyünk tü­relmesek, és tudjuk, hogy hol a határ. Holnap is van nap, és még van időnk a betanulásra I Bármennyire is szeretnénk sürgetni a betanulási fázisun­kat, legyünk türelmesek és ha­ladjunk inkább lassúbb, de biz­tosabb lépésekkel. Főnökünktől kérjünk segítséget, ha valami­ben nem tudunk döntést hozni, és szüntelenül figyeljünk és ta­nuljunk. (GI, Profession.hu, Athenaeum) £S ILLATOK: ________II_______/ 1 3 év küzdelmei és eredményei Sokat hallani manapság a skandináv modellről, lett légyen szó az oktatásról, az ott létező működőképes jóléti állam­ról. Van azonban egy másik, kevésbé ismert sikerágazata is a térségnek. Dániában jól működő sertéstermelő ágazat létezik, mely évente 20 millió sertést termel, melynek a 90%-a exportra kerül. Az elmúlt években az ebben a szektorban dolgozó gazdák megjelentek Szlovákiában is, magukkal hozva a már kipróbált, magas szintű termelési és cégveze­tési kultúrát, de a közösséggel, a környezettel fenntartott harmonikus viszony igényét is. Ezen gazdák egyike Mogens Hansen, a nagymegyeri Dan-Slovakia Agrar Rt. elnöke. A Dan-Slovakia Agrar Rt. 2001 -ben jött létre, amikor is megvá­sárolták a csődeljárás alatt álló egykori állami gazdaság rom­jait. A lepusztult épületeket 2003-ra sikerült felújítani, akkor indult el a sertéstenyésztő ágazat is. Azóta már 200 alkalma­zottja van a cégnek, jórészt a környéken élő emberek. „Szlovákia csak 38%-ban önellátó a sertéshús-ellátás szem­pontjából, szükség van tehát a szabad termelési kapacitásra. A Csallóközben mindig is hagyománya volt a sertéstenyész­tésnek - többek között az általunk megvásárolt egykori te­lephelyeken is. Az itteni emberek értenek az állattenyésztés­hez, ami nem lebecsülendő tudás. Ezért esett a választásunk Nagymegyerre és környékére, mely egyébként is központi elhelyezkedésű." - meséli Mogens Hansen, akinek nem csak a vállalkozás számára volt megfelelő a hely, de már családot is itt alapított - felesége a környékről származik, gyermekei pe­dig a helyi magyar óvodába járnak. „Az ember a családját, annak életkörnyezetét óvja, védi. Az én családom - akárcsak 200 munkatársamé is - itt él. Egyikünk sem veszélyeztetné a szeretteit - nem beszélve arról, hogy külső ellenőrzésnek sem vagyunk híján. A szlovák hatóságok nagy rendszerességgel nézik meg akár közvetlenül a telep­helyeken is, hogy betartjuk-e a környezetvédelmi és egyéb előírásokat. Az elmúlt években nem volt kifogásuk a műkö­désünkkel kapcsolatban." - érvel Hansen, aki hozzáteszi - a Dan-Slovakia Agrar Rt. egyébként is ezer szállal kötődik már a régióhoz és lakosaihoz. A vállalat számos szolgáltatás vásárlója - helyi agrárvállalkozók szántanak, aratnak nekik, s a takarmányellátásunkban is jelentős szerepet játszik a hely­ben megvásárolt gabona, korpa, tejsavó. A sertéstenyésztők­kel is igyekeznek kapcsolatot tartani és átadni nekik állattar­tási tapasztalataikat. „A Dan-Slovakia eddig sem, és ezután sem költ óriás hirdető- táblákra. Helyette óvodákat, iskolákat támogatunk, tagja va­gyunk egy hátrányos helyzetű fiatalokat támogató nonprofit szervezetnek, de jelen vagyunk a sportéletben, focicsapatok mindennapjaiban is... A kölcsönös elégedettség alapfeltétel, mert mi hosszú távra tervezünk: csakis ez tehet bennünket hi­telessé."- vallja a cég elnöke, aki szerint a céggel kapcsolatban indított petíciós kezdeményezés is okafogyott volt - elindí­tásának időpontjában a probléma már nem létezett. Számos nyilvános, mindenki számára hozzáférhető forrásból akkor már tudni lehetett, hogy mind a 32 ezres állományú újmajori farm, mind a dögégető kikerült a tervekből. November végéig pedig felszámolják a megyeri szarvasmar­hatelepünket is - felszámolásának egyetlen oka a békés kap­csolatra való törekvés Nagymegyerrel és lakosaival. „A híresztelésekkel ellentétben Dánia nem támogatja a cégei kitelepedését, egy dán nem kap azért dotációt, ha Szlováki­ában vállalkozik - bennünket hajt a vállalkozókedv és a me­zőgazdaság szeretete. Korábban voltak közös próbálkozásaink a nyitrai és a mosonmagyaróvári agrár-egyetemekkel, mely­ben a diploma előtt álló agrármérnököknek szerettünk volna segíteni szakmai tapasztalatokat szerezni a termelésben, de volt együttműködési kísérletünk a dunaszerdahelyi mezőgaz­dasági középiskolával is. Manapság egy nemzetközi agrárme­nedzser képzésben veszünk részt lengyel, magyar, ukrán, cseh, román, portugál és más kollégáinkkal együtt - telepvezető­inknek és más csoportvezető munkatárasainknak igyekszünk lehetőséget biztosítani, hogy gyakorolják a nálunk természe­tes angol nyelvtudást és hogy nemzetközi agrár-tapasztala­tokra tegyenek szert. A hosszú távon sikeres gazdálkodáshoz ugyanis ez is hozzátartozik."- fejezi be a Dan-Slovakia Agrar Rt. elnöke, Mogens Hansen. MP140820

Next

/
Thumbnails
Contents