Új Szó, 2014. november (67. évfolyam, 252-274. szám)

2014-11-08 / 257. szám, szombat

www.ujszo.com PRESSZÓ ■ 2014. NOVEMBER 8. INTERJÚ 151 ■ár egykori helyszínén nak, amelyből 1844-ben telket és házat vásárolt magának. Mint az sejthető volt, a további hasznot már cégalapításra fordította: először öntödét állított fel, majd 1845-ben megvásárolva a szomszédos telket újabb kemencét tervezett. Kis üze­mében háztartásokban használható öntöttvas tárgyakat állított elő. Az 1846-os iparmű-kiállításon remek öntöttvas kályháival aratott sikert, elnyerte a kiállítás ezüstérmét, va­lamint József nádor bronzérmét is. A magyar szabadságharcból a maga módján ugyancsak kivette a részét: ágyúkat és ágyúgolyókat ön­tött a honvédsereg számára, amiért az osztrák hatóságok perbe fogták. Szerencséje volt: svájci állampolgár­sága miatt többévi várfogság helyett hat hét elzárásra ítélték, viszont ezt is felfüggesztve kapta, tekintve, hogy az osztrák diplomácia nem mert ujjat húzni a gyáros hazájával. Ganz Ábrahám egyik nagy felis­merése volt, hogy a tömegtermelés teszi lehetővé a gyár nagymérté­kű fejlesztését. Ehhez a Pest-Vác vasútvonal 1846-os megnyitása adta meg a döntő lökést, mivel ennek hatására Magyarországon is nagyszabású tervek készültek az ország vasútvonalainak kiépítésé­re. A kocsikhoz ebben az időben Ganz Ábrahámról nevezték el azt a kisbolygót is, amelyet 2003. november 6-án - Ganz születés­napján - észleltek Európában kovácsoltvas abroncsú kerekeket gyártottak. Ezzel szem­ben Amerikában és Angliában kéregöntést alkalmaztak, amelyet 1812-ben John Burns talált fel. Ennek a lényege, hogy nem ho­mokformába öntötték a folyékony vasat, hanem acéltégelybe, amely a keletkezett hőt gyorsan elvezetve egyúttal edzette is a futófelületet. Ez ugyan sokkal kopásállóbb kere­keket eredményezett, viszont gon­dot okozott, hogy az öntvény gyak­ran beégett a tégelybe. Ganz ödete nagyon egyszerű és hatékony volt: olyan elválasztó réteget kísérlete­zett ki, amely egyrészt meggátolja a beégést, másrészt növeli a vasfelület keménységét, kopásállóságát. A 19. század 50-60-as éveiben a kontinentális Európában egyedül Ganz üzeme használta a kéreg­öntést. Az általa kikísérletezett antimonréteg használatának kö­szönhetően termékeinek minősége túlszárnyalta az amerikai és angliai gyárakban előállított vasúti kereke­két, aminek következtében szerte a világon tőle rendelték e terméket. Az osztrák, német, francia és orosz vasutak kizárólag Ganz-terméke- ket vásároltak. A rohamos fejlődés hatására 1858-ban új gyártelepet létesített, ahol 1866-ig csaknem 90 ezer kereket gyártott le. A fej­lesztés érdekében megvásárolta Ransomes és Biddel angol találmá­nyát a vasúti váltók szívcsúcsainak gyártására. Ezt is továbbfejlesztette, kéregöntéssel állította elő, amelyet szintén szabadalmaztatott. Egyedülálló találmánya volt a mozdonyok menetirányának meg­változtatására szolgáló fordítódob. A vasút mellett más termékeket is gyártott: elsősorban hídelemeket, például az ő üzemében készültek a Lánchíd kereszttartói és a szegedi híd öntvénydarabjai. Sasszemmel ismerte fel az igazi tehetségeket. A Pesten tanulmányúton levő Mech- wart Andrást azonnal szerződteti, ő hamarosan malomipari hengerszé­keket tervez, amelyeket ugyancsak a Ganz-féle kéregöntéssel állíta­nak elő. Ezzel ismét utcahossznyi előnyre tesznek szén a konkurenci­ával szemben. Ráadásul Mechwan páratlan érzékű üzletembernek is bizonyult, aki Ganz halála után a világ egyik legnagyobb vállalatává fejlesztette a gyáregyüttest. Ganzot vállalatán kívül családi kötelékei is Magyarországon tar­tották: 1849-ben feleségül vette a budai városbíró, Heiss Lőrinc Jo­zefa nevű lányát. Gyermekük nem született, ezért két rokon árva lányt fogadtak örökbe. A munkájának élt, mai szóval workoholiknak ne­vezhetnénk. Annyira túlhajszolta magát, hogy 1867 végén súlyos idegösszeomlást kapott. A betegsé­gével járó mély depresszió hatására december 15-én önkezével vetett véget életének. Fogadott hazája nem feledkezett meg a dicső svájciról: Ybl Miklós tervei alapján a Kerepesi úti te­metőben mauzóleumot építettek, amelyben feleségével együtt 1913- ban helyezték el földi maradványa­it. Budán utcát neveztek el róla, Pesten szobrot állítottak a tisztele­tére. A 115885 Ganz kisbolygó az ő nevét viseli. Eredeti öntödéjében 1964-ig folyt a munka, ezt köve­tően a berendezéseket konzerválva Öntödei Múzeummá alakították át a hírneves gyárat, amely nap­jainkban is látogatható. A Ganz Abrahám által emelt épület 1997 óta műemléki védelmet élvez. Ta­lálmányai, kiváló termékei elvitték a magyar ipar hírnevét a világ min­den tájára. Ozogány Ernő bírói döntés bérmen­tesen----V— k özép- afrikai nép tagja ------▼-----­k özeire mutató szó "macska­méz" libanoni folyó (=UTANI) spanyol fizető­eszköz Vannak dolgok, amelyeket nem szabad feladni reggelente iskolába kell vinnem a gyerekeimet, én csak ez után tudok forgatni. Vannak dolgok, amelye­ket nem szabad feladni. Színház? Öt színházban is játszom, és magam dönthetem el, hogy mit játszom. Számomra ez hatalmas szabadság. Mindig tudok mérle­gelni, hogy éppen mi az, ami be­lefér az életembe vagy nem. Eb­ben a szakmában nagyon nehéz nemet mondani, de ha kell, már azt is tudok. Párja, Rékasi Károly Bartha Zsoltot alakítja egy másik tele­víziós sorozatban. Ez nem okoz rivalizálást vagy konfliktust a családban? Mién is okozna? Mind a ketten szí­nészek vagyunk, és ez a munkánk. Karcsinak egy másik „gyárban” van a munkahelye, de ugyanúgy imád­juk egymást. Ha esedeg este bekapcsolják a te­levíziót, melyik sorozatot nézik? Ez is ki van találva, ugyanis két ké­szülékünk van... Albert József N épszerűek Magyarországon a napi tévésoroza­toknak, a válasz­ték pedig bőséges. Pikali Gerda, a József Attila Szín­ház művésze a már több éve futó Jóban Rosszban című sorozatban szerepel, egy rámenős nyomozó­nőt alakít. Nehéz belekerülni egy ilyen so­rozatba? Meghívtak a rendezők egy váloga­tásra, avagy castingra, ahol a századosnőt megformáló művészt keresték. Elmondták, hogy egy nagyon kemény és határozott, ne­gatívnak tűnő és „kiosztós” karak­tert képzeltek el az íróasztalnál. De hozzátették, hogy ettől függetlenül nagyon érzékeny a szíve, a lelke, és igencsak fura az élete. A vá­logatáson mindössze hárman vettünk részt, és ismét három­szituációs jelenetet kellett elját­szania mindenkinek. Mivel a forgatások dátuma aránylag közel volt, alig telt el egy hét, és közölték, én lehetek Nagy Gabriella százados megsze­mélyesítője. Nem megalázó ezeken a castingokon részt ven­ni? Nem vagyok egy gya­korlott castingos, egy picit talán össze is ugrik ilyenkor a gyomrom. Azt gondolom, hogy va­lamennyi rendező ismeri annyira a hazai művésze­ket, hogy tudja, ki mire képes, de nem árt ezt azért „ellenőrizni” is. A színház és a film sok mindenben eltér egymástól, de a színészi képességek nagyon fontosak. Könnyű beilleszkedni egy ilyen, immár több éve együtt dolgozó stábba? Örömmel mondhatom, hogy több szereplővel is régi ismerősnek te­kinthetjük egymást. A sorozatbeli rendőrőrs két munkatársával, Bo- zsó Petivel és Posta Lajossal már a főiskoláról ismerjük egymást. Láthattuk már mozifilmekben is. Mennyiben különbözik a két műfaj? A filmeknél van egy konkrét for­gatókönyv, amelyből látni lehet a film elejét és végét, és eszerint fel tudom épí­teni, hogy milyen a karakter. AJóban Rosszban soro­zatban előre meg­írt részeket kapok, és az alapján kell le bontanom a je­leneteket. Előre kell gondolnom, hogy ott, abban a szituá­cióban majd mit fogok csinálni. Nagyon kevés az idő mindenre, és otthon, amolyan házi feladatként kell ezeket kigon­dolnom. Nagyon nézhető és fordulatos a sorozat, ami az írógárdának köszönhető. A magánéletben okoz-e gondot ez az új szerep? Minden egyeztetés kérdé­se. Nyilván, hogy a család a legfontosabb számomra, szerencsére a sorozatnál figyelembe vették, hogy

Next

/
Thumbnails
Contents