Új Szó, 2014. november (67. évfolyam, 252-274. szám)
2014-11-08 / 257. szám, szombat
Látogatóban a Hrabal sörözőben 2014. november 8., szombat, 8. évfolyam, 44. szám Fiatal lány egy kriptában kialakított hálószobában a Kairó keleti felén több mint hat kilométer hosszan elnyúló el-Aráfa temetőben, az úgynevezett Holtak Városában. Aki Egyiptomban a nyomornegyedekben sem talál helyet, gyakran egy temetőben húzza meg magát: hivatalos adatok szerint az észak-afrikai országban mintegy másfél millió ember él a holtak között. Aki Egyiptomban a nyomornegyedekben sem talál helyet, gyakran egy temetőben húzza meg magát: hivatalos adatok szerint az észak-afrikai országban mintegy másfél millió ember él a holtak között. A főváros keleti felén több mint hat kilométer hosszan elnyúló el-Aráfa temetőben a kairóiak az iszlám történelem legkiemelkedőbb alakjainak mauzóleumait körülvevő családi kriptákba temetik hozzátartozóikat. Előfordul, hogy a sírhelyre épült kamrákba - gyakran a tulajdonosok tudta nélkül - idegen családok költöznek be, így nem ritka, hogy egy temetés előtt egy nappal még laknak azon a helyen, ahol az elhunyt személy földi maradványait helyeznék örök nyugalomra. A hívadan vendégeket ilyenkor a kripta felügyeletével megbízott, úgynevezett turabi a gyász idejére eltávolítja onnan. így az emberekkel együtt pillanatok alatt az utcára kerül az ágy, a szekrény és a hűtőszekrény is. Az eredetileg a városhatáron kívül épült hatalmas nekropoliszban a legóvatosabb becslések szerint is több százezer ember lakik. Rengetegen közülük a rohamos ütemben zajló városiasodás valamely hulláma idején érkeztek Kairóba, amelynek lélekszáma az utóbbi négy évtized alatt a duplájára nőtt. A fővárost sújtó 1992-es földrengésben hajléktalanná vált mintegy 50 ezer ember közül is sokan arra kényszerültek, hogy a temetőben keressenek menedéket. Egyiptomi szokás szerint a kriptákban a halottakat egy kőlappal lezárt föld alatti kamrába helyezik. A sírok mellett egy vagy több szoba található, amelyek a negyven napig tartó gyászszertartásnak és egyéb vallásos ceremóniáknak adnak helyet. A sírhelyekhez általában egy-egy belső udvarocska is tartozik, ezeket pedig fái veszi körül. A temető gyakorlatilag egy kisebb település benyomását kelti. Ha egy kriptát sokáig nem látogatnak, nagy a valószínűsége annak, hogy a hajléktalanok lakhelyévé válik. Ok a családi kegyhelyeket őrző, A temető egy kisebb település benyomását kelti (Fotók: MTI, Wikimedia/Bertramz, Wikimedia/Rgoogin) gyakran több temetőbeli utcát is ellenőrző turabikon keresztül jutnak új otthonukba, amién az önjelölt ingadanközvetítők 3-5000 egyiptomi fontot (kb. 350-550 eurót) is elkérnek nincstelen ügyfeleiktől. Van, hogy mindez a tulajdonosok hallgatólagos beleegyezésével történik, akiknek a turabik minden hónapban leadják a kriptalakókon bevasalt villany- és vízdíjat is. A Világ az Otthonom nevű civil szervezet vezetője szerint a „holtak városának” lakói még az észak-afriHa egy kriptát sokáig nem látogatnak, nagy a valószínűsége annak, hogy a hajléktalanok lakhelyévé válik kai ország nyomornegyedeiben élő több mint hatmillió embernél is hátrányosabb helyzetben vannak. Medhat Hámed azt mondta, hogy a kriptalakók semmilyen várostervezési programban nem jelennek meg, mivel a temetők még informális településeknek sem minősülnek. Hámed a temető déli felén, el- Halífá körzetben született, ahol 16 éves koráig egy kriptában élt családjával. A 39 éves aktivista 2005 óta küzd a lakossági statisztikákból kifelejtettek jogaiért. ,Ahányszor egy segélyszervezettel vagy akár az ENSZ regionális képviselőivel tárgyalok, azzal kezdem, hogy nem kérek pénzt. Sokkal nagyobb segítséget jelentene, ha rábírnák a kormányt, hogy tegyen fel minket Egyiptom szociális térképére” - mondta. A mélyen vallásos „sírlakóknak” a folyamatos létbizonytalanság mellett az iszlám vallásjog szerint muharramnak, vagyis űltottnak számító életmód miatt lelki és fizikai kínok is nehezítik életüket. Míg az iszlám Egyiptomban is elterjedt misztikus és népies vonulatait köveEgész életemet a holtakkal töltöttem, de még reménykedem... tő hívők gyakran látogatják a szentek sírjait, hogy ezáltal az onnan kiáradó barakában, vagyis áldásban részesüljenek, az életvitelszerű ott- tartózkodás tilos. „Rengeteg a daganatos beteg, sokan küszködnek különböző bőr- és ízületi betegségekkel, és gyakori az is, hogy a gyerekek nem tanulnak meg beszélni” - mondta Hámed, és hozzátette: „az emberek szerint ez Allah büntetése”. „Sok férfi beleőrül a halottakkal való együttélés okozta rémálmok- bá. Látjuk, ahogy éjt nappallá téve bolyonganak a temetőben, családjuk pedig koldulásra kényszerül” —mondta. Hámed célja, hogy a temető által körülívelt al-Mukattam hegy Élők a holtak között oldalában lévő üres állami földek egy részét megkapják. Támogatói kapcsolatrendszerét felhasználva a szervezet negyedet alakítana ki a „sírlakók” számára a területen. A szervezet jelenleg 700 családnak nyújt dologi támogatást. A 2011-es forradalom utáni évek káoszában az el-Aráfa is a bűnözés és kábítószer-kereskedelem helyszínévé vált. Sokan megpróbálják legalább gyermekeiket kimenekíteni a temetőből. „A kiházasítandó lányoknak biztosítjuk a 20 ezer egyiptomi fontnak megfelelő hozomány felét, főleg bútorok és elektromos konyhai készülékek formájában” - mondta Hámed. Az aktivista elmondása szerint azonban az esetek többségében a menyasszony valamelyik távoli nyomornegyedbe kerül, majd néhány év elteltével a szörnyű körülmények elől visszamenekül a temetőbe, amely a 40 milliós agglomerációban a nyugalom oázisaként hat. Legtöbb esetben viszont a hazamenekülő feleséggel tart új családja is, így a megoldásra váró problémák száma folyamatosan nő. Hámed szerint általában két-há- rom, de van, hogy tíz család osztozik egy kriptán. A saját korát körülbelül 50 évesre becsülő Husznéja Mohamed Ali már el-Aráfában született; apja a felső-egyiptomi Asszuánból került oda. A koránál jóval idősebbnek tűnő nő négy gyermekével, öt unokájával és bátyja egész családjával él a kriptához tartozó három kis szobában. A sírhelyek az udvaron állnak, rögtön mellettük egy összeeszkábált, nyitott főzőful- kében Husznéja valamelyik lánya készíti a vacsorát. „Egész életemet a holtakkal töltöttem, de még mindig reménykedem abban, hogy egyszer megszabadulok tőlük” - mondta Husznéja. Egyik lányát nemrég az al-Mukat- tam hegy tövében épült Mansíjat - Nászer nevű szegénynegyedből jegyezte el valaki, amit a család a kiút első lépéseként ünnepel. Máté Bence, MTI
