Új Szó, 2014. november (67. évfolyam, 252-274. szám)

2014-11-08 / 257. szám, szombat

www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2014. NOVEMBER 8. Közélet 3 Mindent megígérnek a polgármesterjelöltek a nyugdíjasoknak Szavazz rám, elviszlek nyaralni! Pozsony. Alacsony érdek­lődés, otthon maradó fi­atalok, sok nyugdíjas szavazó. Az önkormány­zati választási kampány­ban kiemelt figyelem jut az idősebbeknek. VERES ISTVÁN Szinte elkényeztetik ígérete­ikkel nyugdíjas korú választói­kat egyes pozsonyi polgármes­terjelöltek. A Pozsony-Óváros- ban induló Kristián Straka pél­dául olcsó étkezést ígér a vá­rosrész nyugdíjas választóinak. „1 euróért ebéd az időseknek” - olvasható plakátjain. Bár az ígéret extrémnek tűnik, az ön- kormányzatok valóban hozzá­járulhatnak a nyugdíjasok ét­keztetési költségeihez. Eddig is fizettek hozzájárulást A pozsonyi városrészek többségében a múltban volt vagy van ilyen gyakorlat, de Dévényben, Horvátjárfaluban és Dunacsúnyban például nem. Van, ahol gyakorlatilag cente­kért megkapja az ebédet a nyugdíjasok egy része (például az Újvárosban), ez az önkor­mányzat döntésétől és a nyug­díj nagyságától is függhet - de legfőképpen a település anyagi lehetőségeitől. Pozsony-Óvárosban 3 euró­ért osztják az ebédet, a 389 eu­ró alatti nyugdíjjal rendelkezők 0,75 cent hozzájárulást kapnak a várostól, a 291 eurós nyugdí­jat szedők pedig 1,50-et. Stra­ka ígérete tehát mindezek fé­partnervárosa, magyarázta az aktualne.sk hírportál kérdésére Drozd. Valami ilyesmit szeret­ne a jövőben is. Azt viszont már nem írta ki az óriásplakátokra, hogy az ilyen „utaztatásnak” az ön- kormányzat csak a felét fizet­te, vagyis az ár 50 százalékát, és így tervezi a jövőben is. A választóknak továbbá azzal is számolniuk kell, hogy min­denkinek nem jut majd hely a buszon, hiszen a városrészben nagyjából 20 ezer nyugdíjas él. ä ■ Fűt-fát megígérnek nyében nem mondható annyira szélsőségesnek. Horvátországi nyaralást ígér győzelme esetén a nyugdíja­soknak Slavomír Drozd, Ró­zsavölgy (Ružinov) smeres polgármester-jelöltje. „Vá­lasszuk a horvátországi kirán­dulást az időseknek és a (A szerző felvételei) gyerekeknek” - próbálja moz­gósítani a szavazókat Drozd, aki 2006 és 2010 között már volt polgármester. Azokban az években minden szeptemberben kirándulni mentek a városrészből a nyug­díjasok és a gyerekek az adriai Umagba, amely Rózsavölgy A cél: megnyerni a nyugdíjasokat Drozd fő ellenfele, a KDH-s Dušan Pekár szintén nem kö­zömbös a nyugdíjas szavazók­kal szemben - néhány hónapja jóváhagyták a magasabb ebéd- és utazási hozzájárulásokat az itteni nyugdíjasoknak. Egy 230 eurót kapó nyugdíjas korábban 50 cent ebéd-hozzájárulást ka­pott, júniustól viszont már 1,50 eurót. A kirándulásokra pedig már azoknak is nyújt hozzájá­rulást az önkormányzat, akik 520 euró havi nyugdíjat kap­nak. Eddig 500 euró volt a felső határ. Nem csoda, hogy a jelöltek főként a nyugdíjasokat céloz­zák meg ígéreteikkel. Az ön- kormányzati választásokon ál­talában 15-20 százalékponttal alacsonyabb szokott lenni a részvétel, mint a parlamenti voksolás során, a városokban még inkább. Főként a fiatalab­bak szoktak ilyenkor otthon maradni, így sokkal nagyobb az idősebb választók aránya. VOĽME RUŽINOVČANA VOĽME POBYTY PRE SENIOROV A DETI V CHORVÁTSKU ING SLAVOMÍR DROZD kandidát na starostu Ružífíôva tmm i ' i i Több tucat kutatás készült ajelöltek számára Mire jó a felmérés? Választást lehet vele nyerni MÓZES SZABOLCS Pozsony. Máig lehetett vá­lasztási felmérések eredmé­nyét nyilvánosságra hozni, mostantól ezen a téren „kampánycsend” van. Az in­tézkedés célja, hogy a szavazó­kat a választások előtti hét napban ne lehessen felméré­sekkel befolyásolni. Lehet egyáltalán? A közvé­lemény-kutató ügynökségek vezetői szerint ez nem valós ve­szély. „Természetesen a válasz­tók egy részére hatnak ezek az eredmények, csak nem tudni, mennyire és hány emberre. Van, aki azért nem megy el szavazni, mert úgy látja, a számára szimpatikus jelölt esélytelen, ám fordítva, olyan is van, hogy valaki azért marad otthon, mert úgy látja, lefutott a verseny, az ő jelöltjének győ­zelmét semmi sem veszélyezte­ti. Ez a két hatás pedig kiolthat­ja egymást” - véli Martin Slosiarik, a Focus ügynökség igazgatója. Pavel Haulík, az MVK ügynökség vezetője sze­rint a választási törvényben szereplő hétnapos felmérés­mentes időszak a választóknak az információkhoz való hozzá­jutását gátoló intézkedés. Nem teljesen meglepő a közvélemény-kutatók vélemé­nye, ők elvileg abban érdekel­tek, hogy minél tovább, akár még a választások előtti napon is be lehessen mutatni az eredményeket. Tévedés lenne ugyanakkor azt hinni, hogy a korlátozás miatt nagy pénzek­től esnek el. A nyilvánosság számára készülő felmérésből eddig sem volt sok - az MVK közölte ősz elején egy pozsonyi kutatás eredményeit -, a pol- gármesteijelöltek és a pártok készíttetnek saját használatra elemzéseket. A Focus pl. húsz elemzést készített, a Polis ti­zenkettőt különböző jelöltek megrendelésére. Egy-egy reprezentatív fel­mérés (ennek során kb. ezer embert kérdeznek meg) 3-4 ezer euróba kerül, a nagyobb városokban induló jelöltek ki­adásainak ez csak a töredékét képezi - ugyanakkor kiemelten fontos része a kampánynak. Elemzők szerint - ha van rá pénz - gyakorlatilag el sem lenne szabad kezdeni a kam­pányt felmérés nélkül. Ebből távolról sem csak az derül ki, milyen a jelölt népszerűsége, hanem az is, milyen társadalmi csoportokat szólít meg - vagyis kik között népszerű és miért -, milyen prioritásai vannak a vá­lasztóknak. A jelölt és kam­pánystábja ez alapján tudja el­készíteni a programot, majd összeállítani, hogy a kampány alatt hol, kiket és milyen mó­don szólítsanak meg. A felmérések eredményeit ritkán közvetlen kampányesz­közként is be szokták vetni aje­löltek. Milan Kňažko Pozsony­ban például az utóbbi egy hó­napban olyan újsághirdetése­ket rendelt, melyekben azt hangsúlyozta, egyedül neki van esélye legyőzni a Smer ál­tal támogatott Milan Ftáčnikot. Részben ennek hatására is lép­tette vissza a Sieť és partnerei a teljesen esélytelen Tatiana Kra- tochvüovát. 2009 óta több mint 3 ezer panasz - többségében gyerekektől - érkezett a területet jelenleg ellátó emberjogi biztos hivatalához Létrehozzák a gyermekek jogait felügyelő biztosi intézményt ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. „Mikor és hol kell beadnom a házasságkötés en­gedélyezésére vonatkozó kér­vényemet? Egy hónapos terhes vagyok” - érdeklődött az em­berjogi biztostól a 17 éves Kat­ka, egy másik tinédzser pedig a szüleire panaszkodott, mert túl szigorúak, és tiltják tőle 20 éves barátját. Az ilyen kérdé­sekre hamarosan a gyermek- ombudsman fog válaszolni, a tervek szerint ugyanis végre létrehoznak egy, külön a gyer­mekek jogvédelmére szakoso­dó intézményt. Ideje lenne létrehozni A szociális ügyi minisztérium már dolgozik a gyermekom- budsmanról szóló törvényjavas­laton, erősítette meg Veronika Husárová, a szaktárca sajtóosz­tályának a munkatársa. Az in­tézmény létrehozásával Szlo­vákia végre teljesíti nemzetközi kötelezettségét, hogy kialakít egy olyan független mechaniz­must, mely feladata közvetle­nül a gyermekektől vagy azok törvényes képviselőitől szár­mazó panaszok kivizsgálása és a gyerekek jogairól szóló nem­zetközi egyezmény alkalmazá­sának az ellenőrzése. Az intézmény létesítését Ja­na Dubovcová emberjogi biztos már többször sürgette. „Szlo­vákiában továbbra is hiányzik a gyermekombudsman, pedig a gyermekek jogaival és problé­máival az évnek mind a 365 napján kell foglalkozni” - mondta Dubovcová a nyáron, s egyben felszólította az összes szülőt, pedagógust és a külön­böző állami intézmények kép­viselőit, akik kapcsolatba ke­rülnek gyerekekkel, hogy job­ban figyeljenek oda a gyere­kekre és jogaik tiszteletben tar­tására. Most az ombudsman válaszol a kérdésekre Jelenleg a gyermekom­budsman funkcióját részben az általános emberjogi biztos, az­az Jana Dubovcová hivatalá­nak az internetes oldala (detskyombudsman.sk) tölti be, mely öt éve működik. A kis­korúak itt egyrészt sok hasznos információt találnak a jogérvé­nyesítéssel és -védelemmel kapcsolatban, másrészt kérdé­seket tehetnek fel az emberjogi biztos jogászainak, segítségük­kel különböző problémákat or­vosolhatnak. A 18 éves Ferko például a weboldalon keresztül aziránt érdeklődött, hogy meddig kell még a szüleivel laknia, és az apja, akivel .na­gyon rossz a kapcsolata, ki- dobhatja-e őt az utcára. Egy 9 éves kislány pedig azt nehez­ményezte, hogy a nagymamája el akarja őt szakítani az édes­anyjától. „A szüleim már 3 éve elváltak, az apám azóta nem érdeklődik irántam. A nagy­mamám hirtelen a bíróságon el akarja intézni, hogy találkoz- gathasson velem, de én félek tőle. Amikor ezt elmondtuk a szociális ügyi hivatalban a né­ninek, engem meg sem akart hallgatni, s azt mondta, próbál­jam meg szeretni a nagyma­mámat. Attól félek, el akar vin­ni az apámhoz. Mit csináljak? Én is elmehetek a bíróságra, s elmondhatom, mit érzek?” - részletezte problémáját a 9 éves Lenka. Sok panasz érkezik 2009 óta több mint 3 ezer hasonló panasz érkezett, tavaly összesen 827 gyermek folya­modott jogsegélyért. Sokan névtelenül teszik fel kérdésü­ket, de az emberjogi biztos és munkatársai nekik is igyekez­nek válaszolni a megadott e- mail címre. Van, aki csak az ombuds- mani intézményről, a gyere­kek jogairól, jogsegélyt nyújtó szervezetekről kér általános információkat, ám a legtöbb kérdés az iskolai problémákra, az osztálytársakkal és a taná­rokkal kialakult konfliktusok­ra, az igazságtalannak vélt ér­tékelésre vonatkozott. „A má­sodik legnagyobb probléma­kör a családon belüli viszo­nyok voltak, ezen belül pedig az önállósodás lehetőségére, a válás után kialakult helyzetre, a gyermek elhelyezésére és a tartásdíjra vonatkozó kérdé­sek voltak többségben” - ol­vasható az emberjogi biztos je­lentésében. A gyermekombudsman mel­lett a szociális ügyi tárca az egészségkárosodottak jogaival foglalkozó biztos létrehozását is szorgalmazza. A két új in­tézményről szóló törvényter­vezetet a napokban bocsátják tárcaközi véleményezésre, (sza, SITA) Saját ombudsmanjuk lesz

Next

/
Thumbnails
Contents