Új Szó, 2014. november (67. évfolyam, 252-274. szám)
2014-11-07 / 256. szám, péntek
8 Kultúra ÚJ SZÓ 2014. NOVEMBER 7. www.ujszo.com VÁLASZOL Valló Péter Kossuth-díjas rendező Adott egy nagy, klasz- szikus irodalmi alapmű, Mikszáth Különös házassága. Mi kell ahhoz, hogy ebből színház szülessen, ne pusztán egy élő szereplős illusztráció? Kell, hogy erős drámai érzéke legyen annak, aki az adaptációt elvégzi. A dráma szövetét teljesen más szabályok működtetik, minta nagyregényét. Azt gondolom, a Különös házasság kifejezetten drámaira kerekedett. A rendezésben kihívás, hogy ne epikus, leíró részekből építsük fel az előadást, amelyek csak a néző informálását szolgálják, hanem forró, drámai pillanatokat teremtsünk. Závada Pál átirata milyen? Okoz meglepetést azoknak, akik a regényt ismerve ülnek be a nézőtérre? Azzal szembesít minket, hogy az elmúlt száz évben semmi sem változott, és ez mellbevágó élmény. A közállapotok, az egyén és a hatalom viszonya, az igazságkeresés reménytelensége - minden tökéletesen stimmel. Van egy pont, ahol Závada még tovább megy, mint Mikszáth: Szu- csinka plébánost a regényben ugyan nem büntetik meg, de valamiképpen háttérbe szorul Ebben az adapációban vígan éli tovább az életét. Miért érdemes elmesélni 2014-ben ezt a történetet a színpadon? Mikszáth országgyűlési képviselő volt; abban az időben még nem történt meg az egyház és az állam szétválasztása. Egy ember harcol az egyházi-állami hatalmi struktúrák ellen, és ez a hatalom minden további nélkül képes összezúzni a sorsát, (as) Mikszáth Kálmán klasszikusát Závada Pál színpadi átiratában mutatja be a komáromi társulat A Különös házasság a Jókai Színházban ÚJ SZÓ-HÍR Komárom. Ma mutatja be a Komáromi Jókai Színház Mikszáth Kálmán Különös házasság című regényének Závada Pál által létrehozott színpadi átiratát Valló Péter rendezésében. Buttler János grófot Dőry báró arra kényszeríti, hogy vegye feleségül a helyi plébános által megejtett lányát, így leplezve a család becsületén esett foltot. Buttler hiába tiltakozik, hogy jegyese van, a csábító pap összeadja őket. így indul a történet. A folytatás pedig? Amit Isten összekötött... A főbb szerepekben Tóth Károly, Drága Diána m. v., Szabó Viktor, Fabó Tibor és Bárdos Judit látható, a jelmezeket Gadus Erika tervezte, a díszlet a Kossuth-díjas rendező, Valló Péter munkája. A premierhez könyvbemutató is kapcsolódik: Beke Sándor rendező a bemutató előtt dedikálja A sors vezetett Pozsonytól Kassáig, Kassától Egerig című önéletírását, (k) Bárdos Judit és Mokos Attila az előadás egyik jelenetében (Kiss Gibbó Gábor felvétele) Elismerés az ipolynyéki színjátszók vezetőjének Bálik Judité az életműdíj ÚJ SZÓ-HÍR Somorjai-Kiss Tibort is meghívták a hazai fiatal festőművészek számára kiírt verseny zsűrijébe Más irányok, más törekvések Somorjai-Kiss Tibor (Szkárossy Zsuzsa felvétele) Szepsi. A tizenhatodik Eg- ressy Béni Országos Színjátszó Fesztivál tegnapi megnyitóján átadták a Mics Károly-életmű- díjat. Ezt az elismerést a hazai magyar amatőr színjátszásban végzett kiemelkedő tevékenységért, valamint amatőr színjátszók versenyeinek szervezéséért ítélik oda évente. Idén az ipolynyéki Bálik Judit kapta színvonalas, áldozatos munkájáért. A díjazottat Pobori Sándor, a Csemadok ipolynyéki alapszervezetének elnöke méltatta. ,A Mics Károly-díj névadója a mi mesterünk volt. Hosszú évekig, egészen váratlan és kegyetlenül hirtelen jött haláláig rendezte a helyi műkedvelő színjátszók előadásait. Nem volt kérdés 2005-ben, hogy a fájdalmasan szomorú esemény után kit lehet megbízni a munka folytatásával. Nem volt véletlen, hogy Bálik Juditot kértük fel a feladatra. Neki akkor már sokéves színpadi tapasztalata volt” - mondta beszédében Pobori Sándor, hozzátéve, hogy Bálik Judit hisz a közösség megtartó erejében, valamint abban, hogy a fiatalok és az idősebbek értelmes szórakozással tölthetik el szabadidejüket. „Szereti, ha összejön egy jó csapat olyan emberekből, akik összetartanak, barátkoznak, jól érzik magukat a közösségben és színészkednek. Tudatában van annak, hogy manapság menő különféle alternatív, modernista, kicsit elvont darabokat színpadra állítani, és ezekkel meghökkenteni, akár sokkolni a közönséget. De mivel falusi színjátszókról van szó, akik elsősorban saját falusi közönségükért tevékenykednek, Bálik Judit megmaradt a közérthető, szórakoztató, könnyedebb daraboknál.” (juk) Idén is meghirdették a VÚB Alapítvány festészeti versenyét fiatal képzőművészek (35 éves korig) számára. A versenybe benevezett munkákat két fordulóban négytagú nemzetközi zsűri bírálja el. A kilencedik évfolyam, vagyis az idei megmérettetés zsűrijébe Somorjai-Kiss Tibor grafikusművészt, egyetemi tanárt, a budapesti Magyar Képzőművészeti Egyetem rektorát is meghívták. TALLÓSl BÉLA A döntőbe jutott művészek munkáiból kiállítást rendeznek, amely november 14-től december 21-ig lesz látható a pozsonyi Nedbalka Galériában. A tárlat megnyitóján jelentik be A 2014-es év festménye verseny győzteseit. Somorjai-Kiss Tibort a zsűrizés hátteréről kérdeztük. Hogyan fogadta a felkérést? Nagy örömmel. Egyetemünk régóta kiváló kapcsolatokat ápol szlovák testvérintézményünkkel, a pozsonyi Képző- művészeti Egyetemmel. Onnan, Ivan Csudái professzor úrtól kaptam a felkérést a zsűrizésre. Azért mondtam igent nagy örömmel, mert ily módon lehetőségem nyílt, hogy megismerjem a fiatal szlovák festőnemzedéket, és betekintést kapjak a munkásságukba. Egyben összehasonlíthatom az itteni, vagyis a fiatal magyar festők törekvéseit az ottaniakéval. Hogyan folyik a zsűrizés? Lengyel, szlovák és cseh zsűritársammal megkaptuk a benevezett munkákat fotókon, és azok alapján történt az elő- zsűrizés. Minden döntnöknek húsz-húsz alkotást kellett kiválasztania a közel száz munkából. Ezek összegzése és kiértékelése alapján állt össze a döntősök mezőnye. Pozsonyban, a kiállítás helyszínén a zsűri együtt dönt majd a végeredményről, a komoly pénzösszeggel járó díjak odaítéléséről. Elégedett a versenyre beküldött festészeti anyaggal? Izgalmas volt látni a jelenlegi szlovák festészet termését. Ugyanakkor felemás érzéseket váltott ki bennem. Nagyon furcsa tapasztalni, hogy annyira közel vagyunk egymáshoz, mégis mennyire eltérők vagyunk - a festészetben. A szlovák festészet más irányokat keres, mint a magyar. Vannak átfedések, de alapvetően másmás törekvések figyelhetők meg itt és ott. Az előzsűrizett munkákból ítélve a szlovákiai fiatal festőkről elmondhatom, hogy bár munkáikon megfigyelhetők bizonyos divatosabb kifejezési formák, mégis látok bennük egy vonulatot, amely erősen támaszkodik az egyetemi mesterek munkásságára. Ezt Magyarországon, egy-két kivételtől eltekintve, kevésbé érzem. Szembetűnő, hogy a fiatal szlovák festők nagyon sok kék színt használnak, pontosabban a piros és a kék dominanciáját figyeltem meg. A stílusra mi a jellemző? Érdekes, hogy Magyarországon most inkább figuratív törekvéseket látok. A beadott szlovák munkák között ellenben nagyon sok absztrakt alkotás szerepelt. Ebben is mások vagyunk. A versenybe benevezett munkák alapján meg lehet ítélni, milyen irányba mozdul el és kísérletezik, vagy merre halad a fiatal szlovák festőnemzedék? Nagyon széles skálájú volt az elküldött anyag, mindenféle újító kísérletre volt példa. Erősen érezhető a számítógép hatása, és több a webdizájnra emlékeztető munka. Mennyire érzi erősnek a fiatal szlovák festőnemzedéket? Abszolút erős. Tehetséges. Külön öröm, hogy ilyen sokan művelik a festészetet. A bank képviselőinek pedig csak köszönni tudom, hogy áldoznak a fiatal tehetségek támogatására. Öntől láthatunk-e új munkákat, készül-e kiállításra? Folyamatosan készülök, bár a rektori teendőim nagyon lekötnek. Jövőre az új alkotásaimat szeretném bemutatni. Korábban sokat foglalkoztam számítógépes grafikákkal, mostanában visszatértem a klasszikus technikákhoz, ugyanakkor festek is. De zenével is foglalkozom, komponálok. Ezért valószínűleg multimediális kiállítás lesz festményekkel, grafikákkal és zenével. És hol lesz a kiállítása? Több hely szóba jött, egyelőre nincs végleges döntés. Esetleg Szlovákiában is? Örülnék... folynak tárgyalások ilyen irányba is. Tegnap nyitották meg Pozsonyban a Szlovákiai Magyar Kultúra Múzeumában a Divald Kornél - Harctéri felvételek Sáros és Zemplén vármegyékből, 1915 című kiállítást, mellyel az intézmény a Fotóhónap rendezvénysorozatát gazdagítja. Képünkön Ja- rábik Gabriella múzeumigazgató (középen), Sipos Szilvia, a kiállítás kurátora és Václav Macek, a Fotóhónap igazgatója. (Fotó: SZMKM - Feke Arnold)
