Új Szó, 2014. november (67. évfolyam, 252-274. szám)

2014-11-07 / 256. szám, péntek

8 Kultúra ÚJ SZÓ 2014. NOVEMBER 7. www.ujszo.com VÁLASZOL Valló Péter Kossuth-díjas rendező Adott egy nagy, klasz- szikus irodal­mi alapmű, Mikszáth Kü­lönös házas­sága. Mi kell ahhoz, hogy ebből színház szülessen, ne pusztán egy élő szereplős illusztráció? Kell, hogy erős drámai érzé­ke legyen annak, aki az adap­tációt elvégzi. A dráma szöve­tét teljesen más szabályok működtetik, minta nagyregé­nyét. Azt gondolom, a Külö­nös házasság kifejezetten drámaira kerekedett. A ren­dezésben kihívás, hogy ne epi­kus, leíró részekből építsük fel az előadást, amelyek csak a néző informálását szolgálják, hanem forró, drámai pillana­tokat teremtsünk. Závada Pál átirata mi­lyen? Okoz meglepetést azoknak, akik a regényt is­merve ülnek be a nézőtér­re? Azzal szembesít minket, hogy az elmúlt száz évben semmi sem változott, és ez mellbevágó élmény. A közálla­potok, az egyén és a hatalom viszonya, az igazságkeresés reménytelensége - minden tö­kéletesen stimmel. Van egy pont, ahol Závada még tovább megy, mint Mikszáth: Szu- csinka plébánost a regényben ugyan nem büntetik meg, de valamiképpen háttérbe szorul Ebben az adapációban vígan éli tovább az életét. Miért érdemes elmesélni 2014-ben ezt a történetet a színpadon? Mikszáth országgyűlési képviselő volt; abban az időben még nem történt meg az egy­ház és az állam szétválasztá­sa. Egy ember harcol az egy­házi-állami hatalmi struktú­rák ellen, és ez a hatalom minden további nélkül képes összezúzni a sorsát, (as) Mikszáth Kálmán klasszikusát Závada Pál színpadi átiratában mutatja be a komáromi társulat A Különös házasság a Jókai Színházban ÚJ SZÓ-HÍR Komárom. Ma mutatja be a Komáromi Jókai Színház Mik­száth Kálmán Különös házasság című regényének Závada Pál ál­tal létrehozott színpadi átiratát Valló Péter rendezésében. Buttler János grófot Dőry bá­ró arra kényszeríti, hogy vegye feleségül a helyi plébános által megejtett lányát, így leplezve a család becsületén esett foltot. Buttler hiába tiltakozik, hogy jegyese van, a csábító pap össze­adja őket. így indul a történet. A folytatás pedig? Amit Isten összekötött... A főbb szerepek­ben Tóth Károly, Drága Diána m. v., Szabó Viktor, Fabó Tibor és Bárdos Judit látható, a jelme­zeket Gadus Erika tervezte, a díszlet a Kossuth-díjas rendező, Valló Péter munkája. A premierhez könyvbemuta­tó is kapcsolódik: Beke Sándor rendező a bemutató előtt dedi­kálja A sors vezetett Pozsonytól Kassáig, Kassától Egerig című önéletírását, (k) Bárdos Judit és Mokos Attila az előadás egyik jelenetében (Kiss Gibbó Gábor felvétele) Elismerés az ipolynyéki színjátszók vezetőjének Bálik Judité az életműdíj ÚJ SZÓ-HÍR Somorjai-Kiss Tibort is meghívták a hazai fiatal festőművészek számára kiírt verseny zsűrijébe Más irányok, más törekvések Somorjai-Kiss Tibor (Szkárossy Zsuzsa felvétele) Szepsi. A tizenhatodik Eg- ressy Béni Országos Színjátszó Fesztivál tegnapi megnyitóján átadták a Mics Károly-életmű- díjat. Ezt az elismerést a hazai magyar amatőr színjátszásban végzett kiemelkedő tevékeny­ségért, valamint amatőr színját­szók versenyeinek szervezéséért ítélik oda évente. Idén az ipolynyéki Bálik Judit kapta színvonalas, áldozatos munkájáért. A díjazottat Pobori Sándor, a Csemadok ipolynyéki alapszervezetének elnöke mél­tatta. ,A Mics Károly-díj név­adója a mi mesterünk volt. Hosszú évekig, egészen várat­lan és kegyetlenül hirtelen jött haláláig rendezte a helyi mű­kedvelő színjátszók előadásait. Nem volt kérdés 2005-ben, hogy a fájdalmasan szomorú esemény után kit lehet megbíz­ni a munka folytatásával. Nem volt véletlen, hogy Bálik Juditot kértük fel a feladatra. Neki ak­kor már sokéves színpadi ta­pasztalata volt” - mondta be­szédében Pobori Sándor, hoz­zátéve, hogy Bálik Judit hisz a közösség megtartó erejében, valamint abban, hogy a fiatalok és az idősebbek értelmes szóra­kozással tölthetik el szabadide­jüket. „Szereti, ha összejön egy jó csapat olyan emberekből, akik összetartanak, barátkoz­nak, jól érzik magukat a közös­ségben és színészkednek. Tuda­tában van annak, hogy manap­ság menő különféle alternatív, modernista, kicsit elvont dara­bokat színpadra állítani, és ezekkel meghökkenteni, akár sokkolni a közönséget. De mivel falusi színjátszókról van szó, akik elsősorban saját falusi kö­zönségükért tevékenykednek, Bálik Judit megmaradt a köz­érthető, szórakoztató, könnye­debb daraboknál.” (juk) Idén is meghirdették a VÚB Alapítvány festésze­ti versenyét fiatal képzőművészek (35 éves korig) számára. A ver­senybe benevezett mun­kákat két fordulóban négytagú nemzetközi zsűri bírálja el. A kilen­cedik évfolyam, vagyis az idei megmérettetés zsűrijébe Somorjai-Kiss Tibor grafikusművészt, egyetemi tanárt, a buda­pesti Magyar Képzőmű­vészeti Egyetem rektorát is meghívták. TALLÓSl BÉLA A döntőbe jutott művészek munkáiból kiállítást rendez­nek, amely november 14-től december 21-ig lesz látható a pozsonyi Nedbalka Galériában. A tárlat megnyitóján jelentik be A 2014-es év festménye ver­seny győzteseit. Somorjai-Kiss Tibort a zsűrizés hátteréről kérdeztük. Hogyan fogadta a felkérést? Nagy örömmel. Egyetemünk régóta kiváló kapcsolatokat ápol szlovák testvérintézmé­nyünkkel, a pozsonyi Képző- művészeti Egyetemmel. On­nan, Ivan Csudái professzor úr­tól kaptam a felkérést a zsűri­zésre. Azért mondtam igent nagy örömmel, mert ily módon lehetőségem nyílt, hogy meg­ismerjem a fiatal szlovák festő­nemzedéket, és betekintést kapjak a munkásságukba. Egy­ben összehasonlíthatom az it­teni, vagyis a fiatal magyar fes­tők törekvéseit az ottaniakéval. Hogyan folyik a zsűrizés? Lengyel, szlovák és cseh zsűritársammal megkaptuk a benevezett munkákat fotókon, és azok alapján történt az elő- zsűrizés. Minden döntnöknek húsz-húsz alkotást kellett kivá­lasztania a közel száz munká­ból. Ezek összegzése és kiérté­kelése alapján állt össze a dön­tősök mezőnye. Pozsonyban, a kiállítás helyszínén a zsűri együtt dönt majd a végered­ményről, a komoly pénzösszeg­gel járó díjak odaítéléséről. Elégedett a versenyre be­küldött festészeti anyaggal? Izgalmas volt látni a jelenle­gi szlovák festészet termését. Ugyanakkor felemás érzéseket váltott ki bennem. Nagyon fur­csa tapasztalni, hogy annyira közel vagyunk egymáshoz, mégis mennyire eltérők va­gyunk - a festészetben. A szlo­vák festészet más irányokat ke­res, mint a magyar. Vannak át­fedések, de alapvetően más­más törekvések figyelhetők meg itt és ott. Az előzsűrizett munkákból ítélve a szlovákiai fiatal festőkről elmondhatom, hogy bár munkáikon megfi­gyelhetők bizonyos divatosabb kifejezési formák, mégis látok bennük egy vonulatot, amely erősen támaszkodik az egye­temi mesterek munkásságára. Ezt Magyarországon, egy-két kivételtől eltekintve, kevésbé érzem. Szembetűnő, hogy a fi­atal szlovák festők nagyon sok kék színt használnak, ponto­sabban a piros és a kék domi­nanciáját figyeltem meg. A stílusra mi a jellemző? Érdekes, hogy Magyarorszá­gon most inkább figuratív tö­rekvéseket látok. A beadott szlovák munkák között ellen­ben nagyon sok absztrakt alko­tás szerepelt. Ebben is mások vagyunk. A versenybe benevezett munkák alapján meg lehet ítélni, milyen irányba mozdul el és kísérletezik, vagy merre halad a fiatal szlovák festő­nemzedék? Nagyon széles skálájú volt az elküldött anyag, mindenféle újító kísérletre volt példa. Erő­sen érezhető a számítógép ha­tása, és több a webdizájnra em­lékeztető munka. Mennyire érzi erősnek a fia­tal szlovák festőnemzedéket? Abszolút erős. Tehetséges. Külön öröm, hogy ilyen sokan művelik a festészetet. A bank képviselőinek pedig csak kö­szönni tudom, hogy áldoznak a fiatal tehetségek támogatására. Öntől láthatunk-e új mun­kákat, készül-e kiállításra? Folyamatosan készülök, bár a rektori teendőim nagyon le­kötnek. Jövőre az új alkotásai­mat szeretném bemutatni. Ko­rábban sokat foglalkoztam szá­mítógépes grafikákkal, mosta­nában visszatértem a klasszi­kus technikákhoz, ugyanakkor festek is. De zenével is foglal­kozom, komponálok. Ezért valószínűleg multimediális ki­állítás lesz festményekkel, gra­fikákkal és zenével. És hol lesz a kiállítása? Több hely szóba jött, egyelő­re nincs végleges döntés. Esetleg Szlovákiában is? Örülnék... folynak tárgyalá­sok ilyen irányba is. Tegnap nyitották meg Pozsonyban a Szlovákiai Magyar Kultúra Múzeumában a Divald Kornél - Harctéri felvételek Sáros és Zemplén vármegyékből, 1915 című kiállítást, mellyel az intéz­mény a Fotóhónap rendezvénysorozatát gazdagítja. Képünkön Ja- rábik Gabriella múzeumigazgató (középen), Sipos Szilvia, a kiál­lítás kurátora és Václav Macek, a Fotóhónap igazgatója. (Fotó: SZMKM - Feke Arnold)

Next

/
Thumbnails
Contents