Új Szó, 2014. november (67. évfolyam, 252-274. szám)

2014-11-03 / 252. szám, hétfő

A BAKTERIUM, AMELY AZ ÉLETÜNKRE TÖR Az agyhártyagyulladás kezdeti tünetei más betegségre is utalhatnak, ezért nehezen ismerhető fel. 13. oldal „oA^afßoßofofjan, mint a sge feiern. oÁ^etí csoßyafdaglatos, a mdsodiimegßitt, a ßafmadißmegsgoß&s. ” %$mon<) Qßandfef MÁR MEGINT FOLYIK AZ ORROM! Bármi miatt folyik is az orrunk, ennek a kel­lemetlenségnek mindig az a következménye, hogy a nyálkahártya sérülékennyé válik. 12. oldal A z, hogy a társadalom annyira elnézi az al­koholfogyasztást, nagymértékben tár­sadalmi és kulturális hagyományainknak köszönhető. Pedig általában ismerjük káros kö­vetkezményeit - legalábbis elmélet­ben. Az alkohol tájainkon még mindig az első számú drog. Becslések szerint nálunk minden ötödik férfi a túlzott alkoholfo­gyasztásba hal bele. Egy 2008-as fel­mérés szerint Szlovákia lakossága 18,4 százalékának gondja van az al­kohollal. Ok azok, akik vagy túl sok alkoholt fogyasztanak vagy már al­koholisták. A betegségek listáján Tudni kell, hogy az alkoholfiiggőség lelki zavar, s mint ilyen, felkerült a betegségek nemzetközi jegyzékére. A diagnózis felállításához az elmúlt 12 hónap alatt a következő tünetek kö­Európa a legnagyobb alkoholfogyasztó, s ben­ne Szlovákia is jelentős tényező. zül legalább háromnak jelen kell len­ni: ellenállhatadan ivási kényszer, az ivás ellenőrzésének képtelensége, az alkoholmennyiség emelése a kívánt hatás eléréséhez, alkoholhiány esetén elvonási tünetek jelentkezése, az ér­deklődés fokozatos csökkenése, majd teljes elvesztése, az alkoholfogyasztás folytatása akkor is, ha mdja, hogy árt vele az egészségének. Nem egységes a szakmai közvélemény álláspontja er­ről a kérdésről - a kardiológusok pél­dául naponta engedélyeznek egy-két pohár vörösbort, a pszichiáterek és az onkológusok pedig figyelmeztetnek, hogy napi szinten semmiképpen sem ajánlják az alkoholt. Az Egészségügyi Világszervezet pedig egyre gyakrab­ban hívja fel a figyelmet arra, hogy bármilyen kis mennyiségben káros, hogy bizonyítottan hatással van a da­ganatos betegségek kialakulására. Dr. Stanislav Spánik onkológus pro­fesszor elmondta, hogy az alkohol 1988 óta a rákkeltő anyagok WHO- listáján is szerepel, s elsősorban a fej, a nyak, a nyelőcső és az elmúlt évek­ben a mellrák rosszindulatú dagana­tainak kialakulásával hozták össze­függésbe. „Tudjuk, hogy van kapcso­lat az alkohol és a vastagbél, a végbél, a máj, a hasnyálmirigy, a méhnyak daganatos betegsége, továbbá a vér­rák és a mielóma között, de a külön­Korral járó gerincproblémáktól szenvedtek az egyiptomi fáraók 12. oldal 2014. november 3., hétfő, 12. évfolyam, 40. szám féle vélemények ellenére nem lehet egyértelműen meghatározni a biz­tonságos alkoholmennyiséget. A leg­utóbbi felmérés azt igazolta, hogy már az enyhe alkoholfogyasztás is megemeli az orrgarat-, a nyelőcső- és a mellrák kockázatát” Az még nem egészen tisztázott, mi­lyen biológiai folyamat játszódik le a szervezetben, ami kiváltja a rosszindu­latú sejtburjánzást. Azt viszont tud­juk, hogy az alkoholtartalmú italok kb. 15 rákkeltő anyagot tartalmaznak, közülük legjelentősebb az etanol. Az alkohol ingerelheti a nyelőcsövet, a szájat. A károsodott sejtek ugyan igyekszenek regenerálódni, ami vi­szont a DNS megváltozásához vezet­het, ez pedig az egyik út lehet a rák fe­lé. A vastagbélben és a végbélben a baktériumok nagy mennyiségű acet- aldehiddé változtathatják az alkoholt, vagyis olyan vegyszerré, amely a kísér­leti állapotnál rákot idézett elő. Az al­kohol károsíthatja a májat, gyulladás­hoz és hegesedéshez vezethet. Az alko­hol egyfajta oldószerként is hat, amely felerősíti például a dohányfüstben lé­vő káros anyagok hatását, s így sokkal könnyebben bejuthatnak az emésztő­rendszer nyálkahártyájának sejtjeibe. Ez a magyarázata annak, hogy hogy a dohányfüst-alkohol páros még job­ban növeli a szájüreg- és torokrák ki­alakulásának kockázatát, mint önma­gában az alkoholizálás és a dohányzás. Néhány esetben az alkohol lassíthatja a szervezet természetes salaktalanítási folyamatát. Egyedüli megoldásként a szakemberek az önfegyelmet ajánlják Sokat lehetne javítani a helyzeten, ha például néhány napra teljesen kihagy­nánk az alkoholt. Nem mindenki és nem mindig Természetesen nem mindig és nem mindenkinél vezet az alkoholfogyasz­tás daganatos betegséghez, de az be­bizonyosodott, hogy bizonyos rákfaj­ták gyakrabban fordulnak elő azok­nál, akik alkoholizálnak Nemrég vé­geztek egy nemzetközi felmérést, amelynek eredményei számunkra nem túl kedvezőek: 2013-ban az ösz- szes rákos eset 4 százalékát az alkohol okozta. Európai viszonylatban a listát Magyarország vezeti, Szlovákia sajnos a második - számolt be a felmérés eredményeiről dr. Ľubomír Okruhlica pszichológus. „Európa a legnagyobb alkoholfogyasztó, s benne Szlovákia is jelentős tényező. Egy főre 10 Üter tiszta alkohol jut, ami nagyon nagy mennyiség. A kü­lönféle felvilágosító kampányoknak köszönhetően jelenleg ez a mennyi­ség már nem növekszik és pozitív jel az is, hogy az alkoholfogyasztás a bor felé vette az irányt. Tartsuk szem előtt, hogy alkohol nélkül lehet élni, de minden csepp alkohol közelebb visz bennünket a rákhoz” - hangsú­lyozta dr. Darina Sedláková, a WHO szlovákiai irodájának igazga­tója. (kovács) Minden csepp alkohol közelebb visz a rákhoz Ezt az állítást sokan hallani sem akarják, elhinni meg végképp nem. Aki „testközelből” ismeri a problémát, tudja: sorsokat, családokat tesz tönkre és - súlyos betegséget okoz a mértékte­len alkoholfogyasztás. Szlovákiában a helyzet sokkal súlyosabb, mint gondolnánk. » Mikor alakul ki a függőség? Ez több tényezőtől függ. A személyiséget a lelki tényezők és a hajlam jellemzi. Függőséghez vezethet, ha valaki érzelmileg éretlen, instabil, akaratgyenge, alacsony a tűrésküszöbe. Közrejátszanak továbbá biológiai tényezők, a genetikai hajlam és az agy idegsejtjei közötti zavar. Fontosak lehetnek a külső pszichoszociális tényezők, mint például a nagy lelki teher, a tehetetlenséggel párosuló krónikus stressz, a konfliktushelyzetek, a gyerekek önállósulása, testi betegségek. Ezek a körülmények játszanak közre az alkoholizmus kialakulásában, s később ezek a „magyarázatok" arra, hogy az ember miért nyúl a pohár után. Az alkoholistát feltétlenül kezelni kell: stabilizálni kell testi és lelki zavarait, meg kell változtatni az alkoholhoz fűződő viszonyát, majd teljesen absztinenssé tenni. A kezelés ún. detoxikációval kezdődik, vagyis az elvonási állapot gyógyszeres és pótszeres rendezésével. Maga a kezelés a káros szokások és a gondolkodásmód megváltoztatását jelenti. Rendkívül fontos, hogy az alkoholista betegségként fogja fel káros szenvedélyét. Az absztinencia új életmódot, életfilozófiát jelent, azt az állapotot, amikor az alkoholista gyógyultnak minősül. Mint minden függőség kezelésének, az alkoholizmusénak is az önkéntesség az alapja. A kezelés hosszú és nem zökkenőmentes útján a betegnek szorosan együtt kell működnie az orvossal.

Next

/
Thumbnails
Contents