Új Szó, 2014. október (67. évfolyam, 225-251. szám)
2014-10-04 / 228. szám, szombat
SZALON 2014. október 4., szombat 8. évfolyam, 39. szám A békedíj legnagyobb esélyese Ferenc pápa: ha a katolikus egyházfő nyer, az kétszeres pénzt fizet Kezdődik a Nobel-hét Kertész Imre 2002-ben, az irodalmi Nobel-díj átvételekor. A foga- dóírodák szerint ma a magyar írók közül Nádas Péternek van némi esélye az elismerésre. (Képarchívum) Mi érdemelt Ig-Nobelt 2014-ben? A hétfőn kezdődő héten jelentik be a Nobel-díjak kitüntetettjeinek nevét. Ahogy azt az utóbbi években már megszoktuk, bár a jelöltek nevét nem hozza nyilvánosságra a díjak sorsáról döntő bizottság, a fogadóirodák azonban már megadták az oddsaikat: az irodalmi Nobel-díj várományosai között az előző évekhez hasonlóan most is Murakami Haru- ki áll az élen, a Nobel-bé- kedíjra Ferenc pápa a legesélyesebb. ÖSSZEFOGLALÓ Az egyik legnagyobb hálózatnál, a William Hillnél az irodalom kategóriában Murakami Haruki mögött a kenyai Ngugi Wa Thiong'o áll a második helyen, az ő győzelme ötszörös pénzt fizet. A harmadik az algériai Assia Djebar, a negyedik Joyce Carol Oates amerikai írónő. Az ötödik a libanoni-szíriai Ali Ahmad Szajid Eszber, művésznevén Adonis 12-szeres szorzóval. Ugyanekkora esélye van a fehérorosz Szvetlána Alekszijevicsnek, akit Philip Roth követ. Évek óta az esélyesek között emlegetik Ámosz Oz izraeli, Don DeLillo amerikai, Milan Kundera cseh írót és a magyar Nádas Pétert - a fogadási listákon általában ott vannak az első tízben, húszban. A Nobel-békedíj legnagyobb esélyese Ferenc pápa. Ha a katolikus egyház feje kapja a kitüntetést, az a a William Hillnél kétszeres pénzt fizet. A második hatszoros oddsszal Denis Muk- wege - az a kongói orvos, aki a fegyveres konfliktusban nemi erőszakot elszenvedő nők számára nyitott kórházat, a harmadik pedig Ban Ki Mun ENSZ- főtitkár nyolcszoros szorzóval. Tízszeres pénzt érne a diplomáciai titkokat kiszivárogtató Edward Snowden győzelme, és ugyancsak tízszeres a jutalom Jüan Long-ping esetében. A 84 éves kínai kutató a hibrid rizsfajták kifejlesztéséről ismert. Gene Sharp amerikai politológus a békés ellenállás stratégiáinak kutatója is az esélyesek között szerepel 12-szeres oddsszal, és ugyanekkora a szorzó Helmut Kohl volt német kancellár esetében is. A listán mások mellett szerepel például Angelina Jolié is, igaz 50-szeres szorzóval-csakúgy, mint Vlagyimir Putyin orosz elnök és Tony Blair volt brit kormányfő. A díjazottak nevét jövő héten jelentik be Stockholmban: hétfőn az orvostudományi, kedden a fizikai, szerdán a kémiai Nobel-díj idei kitüntetettjének kilétére derül fény. Csütörtökön várhatóan megtudjuk, ki kapja az irodalmi Nobelt, pénteken pedig azt, kihez vándorol a Nobel-békedíj. A közgazdasági kategória díjazottjának nevét október 13-án hozza nyilvánosságra a Svéd Királyi Tudományos Akadémia titkára. A díjakat 1901 óta osztják ki, és az alapító, a kalandos életű svéd robbanóanyag-gyáros, Alfred Nobel halálának évfordulóján, december 10-én adják át. A kitüntetettek egy érmet, egy oklevelet és nem utolsósorban egy csekket kapnak. A teljes díjjal járó csekket idén 8 millió (adómentes) svéd koronára - átszámítva nagyjából 885 ezer euróra - állítják ki. A díjazottak az első fél évszázadban egyre kisebb pénzösszeggel gyarapodtak, mert a végrendelet értelmében a vagyont nem lehetett befektetni. Erre 1953 óta van lehetőség, az összeg nagysága azóta a Nobel Alapítvány bevételeinek arányában változik, s minden évben előre bejelentik. Inventas vitám iuvat excolu- isse per artes - szép dolog az életet találékony művészetekkel nemesíteni: ez a latin nyelvű mondat olvasható a Nobel-díj kitüntetettjeinek ajándékozott, 18 karátos aranyból készült és 24 karátos arannyal bevont érmén az alapító portréja, születési és halálozási éve mellett. Az érmék hátoldalán levő kép a díjat odaítélő testületek szerint változik. (MTI, ú) Az idei Nobel-díjasok kilétére csak a következő héten derül fény, de a 2014-es Ig-Nobel- díjak büszke tulajdonosait már ismerjük. Az abszurd, furcsa, bolondos kutatásokat értékelő szatirikus tudományos folyóirat, az Annals of Improbable Research szeptembervégén immár 24. alkalommal adta át 10 kategóriában az anti-Nobeleket a Harvard Egyetemen. Nézzünk meg néhányat a korszakalkotó felfedezések közül! A fizikai Ig-Nobel-díjat japán kutatók érdemelték ki: Kijosi Mabucsi és csapata azt vizsgálta, milyen a súrlódás a cipő és a banánhéj, valamint a banánhéj és a padló között, ha az ember padlóra ejtett banánhéjra lép. Összehasonlító kutatásuk eredményeként bebizonyították azt is, hogy a banánhéj valóban csúszósabb, mint az alma vagy a narancs héja. Az igazsághoz hozzá tartozik, hogy a kutatás nem tartozik a „tök felesleges” kategóriába: a tudósok az ízületekben fellépő súrlódást akarták megérteni, hogy jobb protéziseket tervezzenek, és rájöttek, hogy a banánhéj csúszósságát adó poliszacharidok az ízületek membránjaiban is megtalálhatók. A neurológiai díjat annak megmagyarázásáért kapták lelkes kínai kutatók, hogy miért látják egyesek lépten- nyomon Jézus, Elvis Presley vagy egy rég látott rokon arcát ott, ahol mások csak egy kicsit megégett pirítóst vagy egy szép szelet pizzát. A vizsgálatban funkcionális MR-t használtak, így fedezték fel, hogy mely agyi ideghálózat felel e furcsa kórkép, a parei- doliajelenlétéért. Ausztrál pszichológusok érdemelték ki a pszichológiai anti-Nobel-díjat, akik lényegében azt mutatták ki meglepő kutatásukban, hogy akik szeretnek késő éjszakáig fennmaradni (közkeletű elnevezéssel „baglyok”), valószínűbben mutatják a „sötét triász” (nárcizmus, pszichopátia, macchiavellizmus) személyiségjegyeit, mint a korán kelő „pacsirták”. Nehéz elhinni, hogy német, cseh és zambiai kutatók azért álltak össze, hogy szorgos vizsgálatukkal bebizonyítsák: a kutyák piszkításkor leginkább a Föld észak-déli geomágneses vonalaihoz szeretnek igazodni. A nagyszerű eredmény biológiai Ig-Nobel- díjat ért. Nem kis teljesítményt tudhat maga mögött a friss orvosi díjas csapat: azt vizsgálták, hogyan állítható el az orrvérzés szalonnaszeletekkel. Eigil Reimers és Sindre Értéstől a sarkkutatás területén érdemelt ki anti-Nobel-díjat: azt vizsgálták, hogyan reagálnak a Spitzbergákon élő rénszarvasok az emberekre, illetve azokra az emberekre, akik jegesmedvének álcázzák magukat. Végezetül - minden további magyarázat nélkül - álljon itt a táplálkozástudományi Ig- Nobel-díjjal kitüntetett tanulmány címe: A gyermekek székletében izolált laktobak- tériumokjellemzése és lehetséges felhasználásuk probio- tikus kultúraként a szalámigyártásban. (ú, origo) Murakami Haruki (1949) nemzedéke egyik legismertebb és legnagyobb hatású japán prózaírója. Nyugatos orientációja miatt Amerikában és Nyu- gat-Európában is igazi kultusza alakult ki. Könyveit eddig több mint 40 nyelvre fordították le, számos művéből film és színpadi adaptáció is készült. Magyarul is megjelent regényei közé tartozik a Norvég erdő, A határtól délre, a naptól nyugatra, a Szputnyik, szivecském!, a Kafka a tengerparton, a háromkötetes 1Q84 és a Színtelen Tazaki Cu- kuru és zarándokévei. A kenyai Ngugi wa Thiong'o (1938) tanulmányait kálvinista missziós iskolákban kezdte meg, Ugandában szerzett egyetemi diplomát. Egy 1977-ben született drámája miatt az akkori alelnök letartóztatta, börtönbe került. Szabadulása után emigrálni kényszerült, és csak 22 év elteltével térhetett haza rövid időre. Száműzetése idején angolul írt, de ma már kiku- ju nyelven alkot, műveit maga fordítja angolra. Magyarul két könyve jelent meg a ’70-es években: a Búcsú az éjtől, valamint az Egy szem búza. A fehérorosz Szvetlána Alek- szijevics (1948) hosszabb külföldi tartózkodás után jelenleg ismét Minszkben él. Hazájában nem nagyon vesznek tudomást róla, milliós példányszámban megjelenő könyvei Oroszországból kerülnek Fehéroroszországba. Két műve jelent meg magyarul: az afganisztáni háborút feldolgozó Fiúk cinkkoporsóban, és A háború nem asszonyi dolog, amely a Vörös Hadsereg katonanőiről szól. Dokumentarista stílusban ír, egy-egy művéhez mélyinterjúk százait készíti el és dolgozza fel. Ismail Kadaré (1936) író, költő, esszéíró. A kortárs albán irodalom egyetlen nemzetközileg is elismert alakja, ugyanakkor hazájában pártállami múltja miatt ambivalens a megítélése. Albánul és franciául egyaránt publikál. Előszeretettel helyezi regényeit és elbeszéléseit történelmi kontextusba, művei a Balkán-félsziget és hazája történetének, kultúrájának alapos ismeretéről vallanak. Eddig hat regénye és egy esszékötete jelent meg magyarul, legutóbb Az Álmok Palotája című regény 2003-ban. A feminista nézeteiről is híres Assia Djebar (1936) algériai író és műfordító Észak-Afrika egyik legjelentősebb alkotója. Legtöbb műve az algériai nőkre nehezedő terheltről, az őket érő megaláztatásokról szól. Valódi neve Fatima-Zohra Imalajen, írói álnevét apjától való félémében vette fel, aki megtiltotta neki, hogy írással foglalkozzon. 2006 óta a Francia Akadémia tagja, a New York Egyetemen frankofón irodalmat tanít. Számos nemzetközi elismerésben részesült. Magyarul eddig nem jelent meg műve. Joyce Carol Oates (1938) amerikai írónő rendkívül termékeny szerző, regényei, elbeszélései, drámái színes életművet alkotnak. Nevezték az amerikai munkásosztály hangjának, a lélektani realizmus jeles képviselőjének, számos könyvében a nők kiszolgáltatott helyzetével foglalkozik, de legalább annyiszor szólalt meg a társadalom aljára csúszott férfiak nevében is. Számos kötete magyarul is megjelent, például a Luxusvilág, A földi gyönyörök kertje, a Napforduló és az Irgalmaség. (juk)
