Új Szó, 2014. október (67. évfolyam, 225-251. szám)

2014-10-28 / 248. szám, kedd

www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2014. OKTÓBER 28. Kultúra-hirdetés 17 A Pozsonyi Dzsessznapokon a műfaj különböző fúzióit hallhattuk világsztároktól és ifjú titánoktól Találkozási pontok a zenében Regi Wooten és kisöccse, Victor (Fotó: TASR) Igazi kényeztetés volt a fülnek a 40. Pozsonyi Dzsessznapok program­ja. A műfaj szinte vala­mennyi ágának világ­nagyságai felvonultak a nagyszínpadon, és az át­állások alatt is bőven volt mit hallgatni. JUHÁSZ KATALIN Aki kíváncsi, mi jellemzi a ha­zai szcénát, már csütörtökön, a „nulladik napon” hegyezhette a fülét a régi vásárcsarnokban. A legfiatalabb tehetségek pedig péntektől három napon át az In- cheba kisszínpadán versengtek kegyeinkért. A versengés szó szerint értendő: aki a legtöbb nézői szavazatot kapta, az nyit­hatja meg jövőre a fesztivált a nagyszínpadon. Idén a tavalyi győztes, a Django Reinhardt örökségét ápoló besztercebá­nyai Maringotka játszott ott vi­dám gypsy-dzsesszt. Külön ö- röm számomra, hogy idén a többség osztotta a véleménye­met, a Groove Hub trióra szava­zott, amely csibészesen ereszti össze a különböző stílusokat. Izgalmas keverékek a nagy­színpadon is bőven előfordul­tak. Az egész fesztivál legna­gyobb sikerét Mike Stem gitá­ros aratta, akinek népszerűsége a rocksztárokéval vetekszik, stí­lusa pedig olyannyira rockos, hogy ráadásként egy Jimi Hendrix-számot nyomott le há­rom világklasszis zenésztársá­val. Ráadásul ő volt a dzsessz­napok legtöbbet mosolygó fel­lépője. Koncert előtt és után vi­dáman dedikált, beszélgetett, fényképezkedett a rajongókkal az előcsarnokban. Hozzá képest a másik két sztárgitáros, Robert Cray és John Scofield visszafo­gott úriembernek bizonyult. Ók ketten a bluest eresztették ösz- sze a dzsesszel, más-más ered­ménnyel. Craynél az érzelmek dominálnak, míg Scofield in­kább analizáló típus, széttördeli az akkordmeneteket és eljátszik velük. Ettől a blues új színeket kap és „felértékelődik”. Az afrikai zene és a dzsessz ta­lálkozási pontjára Hugh Mase- kela lelt rá még a 60-as évek ele­jén, amikor a dél-afrikai apar­theid elől New Yorkba mene­kült. Állítólag maga Miles Davis tanácsolta neki, hogy hagyja a fenébe a bebopot, olyat min­denki tud, merítsen inkább saját hazája zenéjéből. Masekela eh­hez tartotta magát, és feltalálta az afrodzsesszt, amelynek máig kultikus alakja. A fent említett urakkal ellentétben az idén 75 éves mester most volt először Pozsonyban. Ennek megfele­lően nagy „slágereit” adta elő fi­atal bandájával, de nem úgy, ahogy a lemezekről ismerjük őket, hanem alaposan áthang­szerelve, továbbgondolva. Az Idaho állambeli Wooten családban öt fiú született. Roy és Regi zenekart akartak alapí­tani, ezért a tízéves Regi az öt­éves Josephet zongorázni taní­totta, a kétéves Victor kezébe pedig basszusgitárt nyomott. Victor Wooten ma a világ egyik legtechnikásabb és leginvenci- ózusabb basszusgitárosa, aki - ha már fúziókról beszélünk - a funkot és a soult eresztette össze a dzsesszel. Időként ma is fellép fivéreivel, mint például vasárnap Pozsonyban. A kon­cert legszebb része az volt, ami­kor az előttük játszó Mike Stem zenekarának szaxofonosa csat­lakozott hozzájuk egy kis jam- melésre. Bob Franceschini ré­gebben sokat játszott Victor Wootennel, de egy ideje nem ta­lálkoztak. Abban a pazar húsz percben benne volt a váratlan viszontlátás öröme. A szintén amerikai Joe Locke kezébe annak idején vibrafont nyomtak a szülei, ami sok két­évessel előfordul, de kevesen tartanak ki a hangszer mellett. Jelenlegi munkaeszközének árából egy luxusautót vehetne, és olyan ördögi virtuozitással játszik rajta, hogy öröm nézni. Akadnak olyan szülők is, akik szívesen énekelnek egy színpa­don gyermekükkel. A salsával bolondított dzsessz kubai ki­rálynője, Bellita 25 éves lányá­val, Glendával lépett fel, aki je­lenleg Szlovákiában él, és időn­ként furcsán intonál, viszont jól fuvolázik. A komáromi Hodek Dávid pedig dobos csodagye­rekből lett csodásán doboló ti­nédzser, aki mára bebizonyí­totta, hogy a nagyszínpadra va­ló. Új zenekara már nem ígéret, hanem bizonyíték. November 4-én kezdődik Pozsonyban a Nu Dance Fest kortárs táncművészeti fesztivál Az absztrakt tánc és az artcsókok nyelve ELŐZETES Pozsony. Kilencedik alka­lommal rendezik meg a kortárs tánc nemzetközi fesztiválját, Nu Dance Fest címmel. A feszti­vál elsősorban a hazai és a cseh kortárs táncnak teremt fómmot a fővárosban. A programba azonban nemzetközi produkci­ókat is bevonnak, hogy a közön­ség megismerkedhessen a leg­újabb mozgásszínházi trendek­kel, illetve összehasonlíthassa, mi történik a kortárs mozgás­művészet területén nálunk és külföldön. A fesztivál fő prog­ramjának előadásait az A4-es Kortárs Kultúra Központjában tartják. Ezek konceptuális táncművészeti bemutatók lesz­nek, és főképpen a mindennapi mozgás jelzésértékűvé transz­formáit nyelvére építenek. Az előadások kísérletező, újszerű megszólalásra törekednek; lesz olyan bemutató, amely - telje­sen absztrahálva a mozgást - absztrakt táncművészeti pro­dukciót kínál. Egy másik elő­adás az ún. „artcsókolozás” mű­faját teremti meg, vagyis a pó­diumon kortárs vizuális mű­vészeti hatásokkal kiegészítve a csókolózás lesz az az eszköz, amelybe üzenetet kódolnak. A november 4-től 9-ig tartó Nu Dance Festbe a Francia, a Lengyel és a Bolgár Intézet mel­lett a Pozsonyi Magyar Intézet is bekapcsolódik. Ezekben tartják majd a Vitrin című, helyspecifi­kus projekteket, melyek kitágít­ják a klasszikus színpadi tér fo­galmát. Az épületek ablakait vitrinként használva az utca né­zőtérré alakul, a bent látható táncperformanszok próbálják megállítani a városi forgatagot. A Pozsonyi Magyar Intézet­ben Monika Haasová és Cseri Péter a hely szellemét próbálják majd megfogni és közvetíteni előadásukkal. Érdemes lesz el­látogatni a Védcölöp utcába, és részese lenni az akkor és ott megszülető kivételes pillanat­nak, amelyben összekapcsoló­dik utca és kortárs táncmű­vészetipódium. (tébé) Keira Knightley a Broadwayn New York. Émile Zola Thérese Raquin című regényének színpadi feldolgozásában debütál jövőre a Broadwayn Keira Knightley brit filmsztár. A BBC News értesülése szerint a szí­nésznő a főszerepet alakítja majd a „szerelemről, vágyról, áru­lásról és bűnről” szóló darabban. A mű egy szerelem nélküli házasságban élő nőről szól, aki megcsalja a férjét annak egyik barátjával. Az előadást és A Karib-tenger kalózai sztárját 2015 októberétől láthatja a New York-i közönség. (MTI) MOZIJfGY Zuhanás a hetedikről Trill Zsolt és Tenki Réka a Szabadesés egyik epizódjában (Fotó: Vertigomedia) BARTAL DÓRA A közelmúltban jelentették be, hogy a Magyar Filmalap mégsem ad támogatást Pálfi György Toldi-filmjére, amiért a rendező évek óta harcol. Úgy tűnik, Magyarország e- gyik legtehetségesebb filme­sének nem adják meg a lehe­tőséget, hogy otthon filmet készítsen, hiába nyeri sorra a díjakat a nemzetközi fesztivá­lokon. Legújabb filmje, a Kar­lovy Varyban háromszorosan elismert Szabadesés egy dél­koreai filmfesztivál támoga­tásával valósult meg, gyors tempóban: öt hónap alatt kel­lett a forgatókönyvtől a be­mutatóig eljutnia. Pálfi ezért állandó alkotótársával, Rutt- kay Zsófia forgatókönyvíró­val egy szkeccsfilm mellett döntött. Hét különálló törté­netet látunk hét lakásból, me­lyeket egy nyugdíjas asszony (Molnár Piroska) öngyilkos- sági kísérlete foglal keretbe. A ház hetedik emeletéről ugrik le (kevés sikerrel), majd újra és újra fellépcsózik. Közben a ház többi lakójának életébe leshetünk be, a közös pont a titkos vágyakat és félelmek ábrázolása. Pálfira egyáltalán nem igaz az állítás, amit sok szerzői filmesre rásütnek: hogy egész életében ugyanazt a filmet készíti. Minden filmje kísér­let, játék a konvenciókkal és a stílusokkal, mégis könnyen Október 31 -én ismét Nó'k +7nap „Megtaláltam egyfajta harmóniát” - beszégletés az Isztambulban tanuló Veres Erikával 4 apróság, amely megváltoztathatja az életünket Miről árulkodnak az anyajegyeink? - a kínai asztrológia szerint a sorsunkat is befolyásolhatják Hideg napokon csinos kosztümben - egy örökzöld ruhadarab, amely megéri a befektetést Az otthon melege - lakberendezési tippek 17 oldalon az UI SZÓ ban! felismerhető a szürreális lá­tásmódja. Most azt próbálta ki, mennyire lehet szétrom­bolni a hagyományos elbeszé­lésformákat, hogy az ered­mény még élvezhető legyen a nézők számára. Alapvetően két hatással dolgozik: gro­teszk szituációkat teremtve nevettet vagy elborzasztva sokkol. Ebben a Szabadesés nagyon hasonlít a Taxidermia mechanizmusára. Itt és most viszont kisebb a tét: nem egy epikus családtörténetről van szó, hanem apró történetsze­letekről, melyek műfajukban, hangulatukban és formailag is különböznek egymástól. E- gyes szkeccsek önmagukban is megállnának, tele vannak feszültséggel, de több epizód meglehetősen idegen Pálfi stí­lusától. A romantikus szitko- mokat parodizáló rész, hiába fokozza végletekig az abszur­ditást, súlytalan marad. A sztorik groteszk túlzásai a mai magyar társadalomból ered­nek; van banki elszámoltatás, tankönyvbotrány, képmutató üzletemberek, de a leghatáso­sabb részek egyetemes érvé­nyűek: üyen a képzeletbeli ba­rátot kereső kisfiú és az anya­ság terhével küzdő nő történe­te. Ez utóbbi képes a legin­kább vizuálisan és érzelmileg is sokkolni. Szabadesés. Magyar-dél- koreai-francia film, 2014. Játékidő: 80 perc. Rendez­te: Pálfi György.

Next

/
Thumbnails
Contents