Új Szó, 2014. október (67. évfolyam, 225-251. szám)
2014-10-28 / 248. szám, kedd
www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2014. OKTÓBER 28. Közélet 3 Alacsony volt a szavazókedv, a kárpátaljai magyarok többsége otthon maradt; visszaestek az oroszpárti formációk, leszerepelt Timosenko pártja is Ukrajna: győztek a nyugati irányultságú erők Még folyik a szavazatok összeszámolása (SITA/AP-felvétel) Kijev. Ukrajnában viszonylag alacsony érdeklődés mellett a nyugatorientált pártok nyerték a vasárnapi parlamenti választást. Végeredmény még nincs, a köztársasági elnök vagy a kormányfő pártja lesz a végső győztes. ÖSSZEFOGLALÓ Amint az várható volt, a nyugatorientált, az orosz beavatkozást elutasító pártok nyerték az ukrajnai előrehozott parlamenti választásokat. Az urnák vasárnap este zárultak, ám végeredmény még tegnap este sem volt. A részeredmények alapján az ukrán miniszterelnök pártja és az államfő nevével fémjelzett politikai tömörülések fej fej mellett végeztek. A szavazatok 60 százalékának feldolgozása (ez volt az állás lapzártánkkor) alapján összesített részeredmények szerint az Arszenyij Ja- cenyuk miniszterelnök vezette Népi Front a voksok 21,6 százalékát szerezte meg, míg az államfőről elnevezett Petro Po- rosenko Blokkja egy hajszálnyira maradt le mögötte a szavazatok 21,5 százalékával. Timosenko leszerepelt A harmadik helyen meglepetésre az Andrij Szadovij lem- bergi (lembergi) polgármester vezette Önsegítés (Szamopo- mics) nevű párt állt a voksok 10,2 százalékával. Rajtuk kívül bekerült még a parlamentbe a Jurij Bojko vezette Ellenzéki Blokk a voksok 9,29 százalékával (a pártot a Majdan-tünteté- sek nyomán eltávolított volt államfőt, Viktor Janukovicsot támogató Régiók Pártjából kivált politikusok alapították). Oleh Ljasko radikális pártja (Szvoboda) 7,9 százalékot kapott, míg Julija Timosenko volt miniszterelnök Haza pártja a voksok 6,1 százalékát gyűjtötte össze, így épphogy csak bejutott. A többi párt nem lépte át a bejutáshoz szükséges ötszázalékos küszöböt. A parlamenti erőviszonyok a fenti arányokhoz képest jelentősen módosulhatnak, mivel a képviselői helyek felét egy- mandátumos választókörzetekben lehet elnyerni - itt a győztes mindent visz elv érvényesül, így az erősebb pártok felülreprezentáltak lesznek a kijevi törvényhozásban. Radikális változás Amint az eredményekből látni, radikálisan átrendeződött az ukrán belpolitikai paletta. A legutóbbi választáson, 2012-ben az oroszpárti formáció (Régiók Pártja) 34,4 százalékkal győzött, egyben kormányfőt adhatott. Akkor bejutott a kommunista párt is, amely mostanra gyakorlatilag eltűnt. Petro Porosenko Blokkja tegnap bejelentette, hogy kész nyomban koalíciós ajánlatot tenni három másik Európa-párti erőnek, Jacenyuk, Szadovij és Timosenko pártjának. Elemzők szerint Porosenko Blokkja és a miniszterelnök vezette Népi Front együtt megszerezte a listás helyek több mint felét. Az új ukrán parlamentben 225 képviselői helyet töltenek majd be az ötszázalékos küszöböt átlépő pártok listáin induló jelöltek. A többi mandátumot az egyéni választási körzetek győztesei kapják. Számuk azonban 225 helyett most várhatóan csak 198 lesz, mivel az Oroszország által elcsatolt Krímben és a harcok sújtotta kelet-ukrajnai térségben, a szakadárok ellenőrzése alatti településeken nem tudták megtartani a választásokat, az így üresen maradó helyeket pedig nem osztották fel. Alacsony szavazókedv Annak ellenére, hogy sorsdöntő választás volt, viszonylag kevesen mentek el voksolni. 2012-ben a polgárok 58 százaléka választott, most a részeredmények alapján kevesebb mint 52 százalék. Ennek egyik oka a keleti országrészben fennálló polgárháborús helyzet, valamint a rossz szociális viszonyok. Az ukránok egy része belefáradt a komoly politikai változásokba, emellett idén tavasszal már tartottak egy kiemelt fontosságú szavazást: új államfőt választottak. Magyarok nélkül? A karpatalja.net című hírportál összegzése alapján az országosnál is lanyhább volt a szavazókedv a magyarlakta régiókban. A hat választókörzetre osztott Kárpátalján az átlagos részvétel 44,7 százalékos volt, a 73. számú, Nagyszőlős központú körzetben - ahol a legmagasabb, 30 százalék körüli a magyar szavazók aránya - csak az emberek 38 százaléka járult a szavazóumákhoz. A kárpátaljai választókörzetek egyikében sincsenek többségben a magyarok, így eleve kicsi volt az esélye annak, hogy magyar jelölt egyéni mandátumot szerezzen. A már említett, magyarok által harmadrészt lakott körzetben induló magyar jelölt a voksok 15 százalékát szerezte meg. A múltban általában egy-egy magyar képviselő volt a kijevi törvényhozásban, aki a nagy ukrán pártok listájá- róljutottbe. (MSz, MTI) A külpolitikai elemző szerint lesz földgáz Közép-Európában, de az ukránok gáztartozásait az Európai Uniónak kell majd kifizetnie Jarábik Balázs: Az ukránok nyugalmat és reformokat akarnak MÓZES SZABOLCS Milyen a választások utáni hangulat? Nyugodt. Nem voltak nagyobb incidensek. Viszont senki sem ünnepelt - ezt érdemes kihangsúlyozni. Még a győztesek sem. Ez minek tudható be? Nincs pénz. Az emberek nem tudják, hogy mi lesz holnap. Korábban az volt a jellemző, hogy Ukrajna szinte felefele arányban oszlott meg a nyugat- illetve a keletpártiakra, egy hajszállal szokott győzni az egyik fél. Most kétharmadot szereztek az EU- párti erők. Mi ennek az oka? Ennek több oka is van. Egyrészt az oroszpárti erők több komoly vereséget is elszenvedtek az utóbbi egy évben, s nem tudták megszervezni magukat - ehhez képest még jól is szerepeltek. Emellett azt is látni kell, hogy választóik egy része fizikailag eltűnt: a kelet-ukrajnai területeken és a Krímben ugyanis nem volt szavazás. Alacsony volt a szavazókedv. Miért? Az emberek csalódtak a politikában. Az utóbbi egy évtizedben több változás is volt, most is egymás után zajlottak a jelentősebb események, a szociális helyzet pedig rendkívül rossz. Megunták a politikát. Mi a választások fő üzenete? A nyugati média nagy része azt fogja írni, hogy győzött Európa. Nem erről szólt a történet. A fő üzenete az, hogy az emberek nem akartak harcolni. Ez jól látható abban is, hogy a radikális, müitarista-populista pártokra leadott szavazatok száma sokkal kevesebb a vártnál - itt a szélsőjobboldali Szvoboda párt mellett Julija Timosenko pártjára is gondolok. Fontos, hogy jó eredményt ért el a Szamopomics (Önsegítés) nevű párt, ami egy fontos üzenet. Egy párt, amely ha nem is biztos, hogy képes a reformokra, de legalább azt akarja csinálni, saját erőből. Összességében elmondható, hogy a választók nyugalmat és reformokat akarnak, nem a harcok folytatását. A választások is megmutatták, hogy Ukrajna sokszínű, sokrétű, nem lehet egységes Ukrajnáról beszélni. Jarábik Balázs (Somogyi Tibor felvétele) Éppen ezért lesz fontos téma a decentralizáció is. Milyen kormány alakulhat? Ugyanazt a politikát fogja folytatni az elnök és a kormányfő is? Most Porosenko elnök megkéri a Porosenko Blokk főnökét, hogy alakítson kormányt. Össze fog állni a Majdan után már egyszer együtt kormányzó koalíció, persze még kérdéses, hogy például a Szvoboda benne lesz-e. Meg kell várni a végeredményt, akkor derülhet ki mindez. Kelet-Ukrajna egy részében nem volt szavazás, a parlament létszáma még nem teljes. Lehet még ebből bonyodalom? Nem nagyon. Krímnek és Donbasznak is megmaradtak a képviselői helyei, ezeket nem osztják ki. Nem 450, hanem 423 képviselője lesz az ukrán parlamentnek. A jövő nagy kérdése, mi lesz az elszakadó régiókban. Sem Porosenko, sem Putyin nem tudja teljes mértékben kézben tartani a helyi szereplőket. Nem úgy működik, hogy ők megegyeznek és akkor béke lesz. Mi várható az ukrán-orosz gázfronton? Lesz gáz Közép- Európában? Szerintem lesz. Ezt az unió vette a kezébe, itt már nem Ukrajna és Oroszország tárgyalt, hanem az EU. Ez azért fontos, mert valakinek ki kell fizetnie az ukrán gázadósságot. Megegyeztek egy konszolidált adósságban, amit véleményem szerint az EU ki fog fizetni a stabilitás érdekében. Csak remélhetjük, hogy ez lezárása lesz egy korszaknak, nem pedig a folytatása. Nem szabad lebecsülni a helyi szereplőket, ha kiújulnak a harcok, akár terrorakciókat is elképzelhetőnek tartok.
