Új Szó, 2014. október (67. évfolyam, 225-251. szám)

2014-10-25 / 246. szám, szombat

www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2014. OKTÓBER 25. Szalon 21 Banksy köszöni, jól van: 15 éve sikeresen bujkál a világ elől, melyet hol dühödten és kíméletlenül, hol pedig szellemesen csúfolódva dekorál A férfi, aki lóvá tette a fél világot Hét elején a világ legis­mertebb graffitiművészé- nek elfogásáról és sze­mélyazonosságának le­leplezésétől cikkezett a világsajtó. A média egyik fele szerint tényleg el­kapták a Banksy név mö­gött rejtőző művészt, mások kamunak tartot­ták a hírt, amelyet az amerikai National Report hírportál röppentett fel. JUHÁSZ KATALIN A híradás szerint a londoni rendőrség házkutatást tartott egy műteremben, és órákig val­latott egy férfit, akiről kiderült, hogy ő Banksy. Valódi neve Paul Horner, 35 éves liverpooli (más hírek szerint 39 éves bris­toli) lakos, akit egy graffitielle- nes akció során kaptak el. A por­tál közölte a letartóztatásról ké­szült képet és azt a „rendőrségi fotót” is, amelyen az állítólagos Banksy látható. Bár a National Report többi cikkébe beleolvasva hamar fel­tűnhet, hogy egy álhíroldalról van szó, a sztorit mégis sokan felkapták. Ennek oka talán az, hogy a cikk szerint az informáci­ót a BBC is megerősítette. (A BBC honlapján persze nem sze- repelta megerősítés.) Az Independentnek sikerült elérnie Banksy sajtófőnökét, aki cáfolta a hírt, sőt hozzátette, hogy a titokzatos művész elfo­gásáról szóló cikk- egy tavaly februári hoax újjáélesztése. (Ä hoax angol szó, jelentése rossz tréfa, álhír, megtévesztés. Leg­gyakrabban az e-mailben terje­dő lánclevelek különféle válto­zatait jelöli, bár az átverések mögött gyakran külön e célra létrehozott honlapok is állnak, és esetenként az írott sajtó vagy a televízió is hajlamos benyelni a kacsát.) A hiszékenységnek nincs határa Az internet előtti idők legem­lékezetesebb hoaxa Orson Wel­les nevéhez fűződik, holott nem szánta beugratásnak. 1938. ok- bóber 31-én sugározta az ame­rikai CBS adó azt a rádiójátékot, amelyet H.G. Wells Világok harca című regényéből készített a később világhírű filmrendező. Az adás előtt és alatt is többször elhangzott, hogy a történet a fantázia szüleménye, ám az al­kotás olyan élethűr'e sikeredett, hogy Amerika-szerte kitört a pánik: rengetegen elhitték, hogy marslakók támadták meg bolygónkat. Nos, bolygónk azóta sokat fejlődött, ám az emberi hiszé­kenységnek továbbra sincs ha­tára. Hiszünk a photoshoppal megbuherált fényképeknek, az ellenőrizetlen forrású „csoda­termékeknek”, sőt, a helyzet olyannyira kétségbeejtő, hogy sokan a televíziós szappanope­rák szereplőit is valós szemé­lyeknek hiszik. Emlékezzenek csak az Isaura felszabadítására indított gyűjtésre. Nem tudni, kik és mennyit szedtek össze a nyolcvanas években az MTV ál­tal vetített, Rabszolgasors című brazil sorozat főszereplőjének megsegítésére - még az is lehet, hogy az egész nem igaz, vagyis dupla hoax. A Barátok közt egyik kitalált alakja, Berényi Miklós tüdőrákkezelésére vi­szont tényleg indítottak ado­mánygyűjtést, ami már bűn- cselekmény. A hoax kitalálója általában nem akar ártani senkinek, oly­kor viszont anyagi vagy egyéb haszna származik a tréfából. Az internet pedig alaposan rásegít erre, sőt, az álhírkeltők legked­veltebb eszköze lett. A különbö­ző szerencseláncok, rászorulók megsegítésére, beteg gyerekek műtétjeire való gyűjtést, eltűnt személyek felkutatását célzó kamu lánclevelek indítói pél­dául komoly összegeket keres­hetnek. A levél fejlécében rövid idő alatt rengeteg e-mail cím gyűlik össze, amelyek a több­szörös továbbküldés után visz- szajutnak a feladóhoz, így va­lós, működő címekhez juthat, melyeket aztán elad a spamme- reknek. Aki akár egyetlen ilyen levelet továbbküldött már, ne csodálkozzon, ha rendszeresen „bomba ajánlatokat” kap kü­lönböző cégektől. Vérprofi a kamuhírek terjesztésében De vissza a Banksy-ügyhöz, illetve Paul Hornerhez, áld oly­annyira létező személy, hogy ő áll a hét hoaxa mögött, ő verte át a fél világot. Az arizonai Phoenixben élő fiatal internetes szakember nevéhez már több gigantikus átverés fűződik, vér­profi a kamuhírek terjesztésé­ben, és olyan szemtelen, hogy rendszeresen belecsempészi sa­ját nevét az álhírekbe. Volt már a Facebook szóvivője, lottómil­liomos, börtönbüntetésre ítélt tini, sőt a Big Lebowski című film (nem létező) második ré­szének szereplője is. Horner újabban már nem­csakjátszadozik, hanem a nagy nézettségből generált reklám- bevételekre hajt a dezinformá- lással. Állítása szerint az elmúlt három hónapban csak hirdetési bevételekből 30 ezer dollárt ke­resett, a tavalyi (szintén általa írt) Banksy-hoax felmelegíté­sének első napjaiban pedig napi 10 ezer dollár csörgött a számlá­jára. És ehhez jönnek még a sa­ját arcképével árult, „Én vagyok Banksy” feliratú bögrék és 32 dolláros pólók értékesítéséből származó pénzek. Az álhírgyár- tás sokkal nagyobb üzlet, mint a hírek helyreigazítása. Banksy, az arctalan világsztár A „világsikerhez” persze egy jó alany is kellett, és Banksynél jobbat e célra nehezen talált vol­na Paul Homer. Banksy védje­gye ugyanis épp a láthatatlansá­ga és arcnélkülisége. Ezért ug­rott rá a világsajtó gondolkodás és kételyek nélkül a művész le­leplezéséről szóló álhírre. Banksy igazi sztár, aki 15 éve sikeresen bujkál a világ elől, me­lyet hol dühödten és kíméletle­nül, hol pedig szellemesen csú­folódva dekorál. Műveit múze­umok vásárolják meg, a turis­táknak pedig pólókon, hűtő­mágneseken árulják őket Lon­donban, és speciális térkép is készült, amelyen bejelölték az általa jegyzett falfirkákat. Eze­ket féltve óvják, nehogy valaki megrongálja őket vagy a ható­ságok eltávolítsák. A legtöbb helyen persze alaposan meg­fontolják ezt a lépést, sőt több­ször előfordult, hogy az épüle­tek tulajdonosai védelem alá helyeztettek egy-egy alkotást, hogy minél többen zarándokol­janak el a környékre. Banksy jellegzetes stílusával iskolát teremtett. Emberalakjai realisztikusak, mégis elemei­tek. Gyakran régebbi korok gra­fikai irányzatait karikírozza, hí­res műveket idéz, olykor a te­reptárgyakkal játszik, felhasz­nálva a kompozícióhoz a vako­lat alól kivillanó téglákat, par­kolóórákat, ablakkeretet. Ere­detisége és ízlése megkérdője­lezhetetlen. Sok nála a popkul­turális, filmes utalás, és szinte mindig reagál az aktuális társa­dalmi, politikai történésekre. Még a Palesztinát Izraeltől elvá­lasztó falra is sikerült festenie egy éj leple alatt. Lázadó és rendszerkritikus művész, aki járja a világot, és ha a keze nyo­mát felfedezik valahol, arról a (valódi) sajtó is beszámol. Ahé- ten például Bristolban fújta fel egy falra a Vermeer leghíresebb festménye (Lány gyöngy fülbe­valóval) által ihletett művét, amelyen a fülbevalót külső ri­asztó helyettesítette. Azért a múlt idő, mert ezt a művet saj­nos néhány órával a „leleple­zést” követően már össze is fröcskölték fekete festékkel. Lány egérrel (New Orleans) Az almadobó SZALON Szerkeszti: Lakatos Krisztina. Levélcím: Szalon, Új Szó, Lazaretská 12, 814 64 Bratislava 1. Telefon: 02/592 33 447. E-mail: szalon@ujszo.com-z nem Banksy, hanem Paul Homer Csókoló zó rendőrök (Brithton) Mona Lisa rakétavetővel (London)

Next

/
Thumbnails
Contents