Új Szó, 2014. október (67. évfolyam, 225-251. szám)
2014-10-23 / 244. szám, csütörtök
www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2014. OKTÓBER 23. Gazdaság és fogyasztók - hirdetés 3 A gazdag tagállamok átruházhatnák szén-dioxid-kibocsátási kvótájuk 10%-át a szegényebbekre Eldurvulhat az energiacsúcs Brüsszel. Az Európai Unió tagállamainak vezetői ma gyűlnek össze, hogy kétnapos találkozójukon megvitassák a 2030-ig érvényes európai energiapolitikát. Szinte biztos, hogy kőkeményvitákra kell számítani a találkozón, mivel igencsak eltérő érdekek ütköz- nekegymással. ÖSSZEFOGLALÓ Az EU 28 országának államfői és kormányai megvitatják az Európai Bizottságjavaslatát, amely azt célozza, hogy 2030-ig a tagállamok fogják vissza az üvegházhatású gázok kibocsátását, növeljék a megújuló energiák szerepét, ill. emeljék az energia- hatékonyságot szerte a kontinensen. A TőzsdeFórum.hu szerint a 2030-as javaslat 40 százalékkal csökkentené az üvegházhatású gázok kibocsátását, és 27 százalékot szánna a megújuló energiáknak a 2030-as energia 2030-ig 40 százalékkal kellene csökkenteni az üvegházhatású gázok kibocsátását (Jón Krošlók felvétele) mixben, miközben 30%-kal fogná vissza az energiafogyasztást. Emellett izgalmas vita folyik arról is, hogy ezek közül mely elemek tehetőkjogilag kötelezővé a tagok számára. A 2020-as energiastratégia ugyanis csupán a szén-dioxid-kibocsátásra vonatkozóan fogalmaz meg jogi kötelezettségeket, és jelenleg is vita tárgya az energiahatékonysági cél kötelezővé tétele. A csúcstalálkozó talán legfontosabb kérdése az EurActive.fr portál szerint azonban a széndioxid-kibocsátási kvóták átruházása lesz. Az ötlet az, hogy a gazdagabb tagállamok átruházhatják a kvótájuk 10%-át a szegényebbeknek ahelyett, hogy eladnák azokat. Egy ilyen rendszer keretei között az olyan diverzifikált energia mixszel rendelkező országok, mint Francia- ország és Németország mindössze a kvótájuk 90%-át értékesíthetnék, az olyan szénérzékeny gazdaságok, mint Lengyelország pedig ingyen juthatnának hozzá a fennmaradó részekhez. A kedvezményezett államok ez után arra fordíthatnák az értékesítésből származó bevételt, hogy beruházzanak a saját alacsony széntartalmú energia mixükbe. A visegrádi országok csak 25%-os csökkentési célt támogatnak a szén-dioxid- kibocsátás esetében, míg Svédország ezzel szemben az 50 százalék mellett áll ki. Franciaország és Németország egyébként megegyezett a „legalább 40 százalékos” célban. Az átruházási tervezet alapján a visegrádi államok az európai kvóták 10%-átvennék át2020-ban, ami 2030-ra 2,2%-ig csökkenne. Németország két volt környezetvédelmi minisztere, Klaus Töpfer és Jürgen Trittin szerint szigorúan meg kell kötni a tagállamok kezét a célokkal kapcsolatban. Ha az Unió nem teszi kötelezővé a célok betartását, az veszélyt jelenthet az európai gazdaságokra nézve. (SITA, mi) A szappanra, a samponra, valamennyi kozmetikai szerre termékdíjat vetne ki a magyar kormány Lázadás az Orbán-kormány internetadója ellen ÖSSZEFOGLALÓ Budapest. Magyarországon hatalmas felháborodást váltott ki az Orbán-kabinet azon terve, hogy jövőre az internetszolgáltatásra is kiterjesztik a távközlési adót. A közösségi oldalakon már több csoport is alakult az internetadó ellen. Az egyiket kedd este óta mártöbb mint 100 ezren lájkolták. Vasárnapra tüntetést is szerveznek Budapesten, erre 10 ezer embert várnak a szervezők. A parlamentnek kedden benyújtott 2015. évi adótörvényjavaslat alapján minden megkezdett gigabyte adatforgalom után 150 forintos adót vetne ki a kormány, amiből a gazdasági tárca számításai szerint 20 milliárd forint folyhat be. Az elemzők szerint azonban a kormány csúsztat, hiszen az internetforgalmi statisztikák alapján ennél jóval nagyobb összeget tehetne ki az intemetadó, az adóteher akár a 200 milliárd forintot is meghaladhatja. Rogán Antal, a Fidesz frakcióvezetője máris jelezte: javasolni fogják, hogy legyen felső korlát a törvényben. Ez havi szinten 700 forint lenne a magánszemélyeknek, 5000 forint a vállalkozásoknak. Az elemzők azt sem zárják ki, hogy az internetadó csupán a Fidesz egy másik botránygyanús döntéséről hivatott elvonni a figyelmet. Miközben a közvélemény az internetadó ellen tiltakozik, Rogán kedden beadott egy törvénymódosítást, ami az orosz állami Gazprom kedvéért készült. Ez egyértelműen arról szól, hogy az oroszok a Déli Áramlatot akkor is elkezdhessék építeni Magyarország területén, ha az Európai Unió ezt nem engedi. A kormány parlament elé benyújtott törvénycsomagja szerint jövőre bevonnák a termékdíjas körbe az „egyéb vegyipari termékeket”. Ez azt jelenti, a szappan, a sampon, a mosószer, az öblítő, az összes kozmetikai szer és dezodor, sőt a művi- rág(!) után fizetni kell. A szappanok, mosószerek után az adótétel 11 forint kilónként, a szépség és testápoló készítményekre 57 forintos díjat vetnének ki. Az irodai papír kilója után pedig 19 forintot. A chipsadónak is nevezett közterhet kivetik a szeszes italokra is. A szeszadó 20 és 900 forint közötti lesz literenként az alkoholtartalomtól függően (5 százaléknál kisebb alkoholtartalomnál 20, 45 százalék felett literenként 900 forint), de a tiszta pálinka és egyes népszerű keserű likőrökután nem kell adót fizetni, (hvg., MTI, VG) Vasárnapra ígérik a stresszteszt eredményeit Európai bankok bukhatnak ÖSSZEFOGLALÓ Madrid/Bécs. Megszellőztette az európai bankok stressz- tesztjének eredményét egy spanyol hírügynökség: az értesülés szerint a Szlovák Takarékpénztár anyaintézete, az osztrák Erste Bank is elbukhat a vizsgán. „Legkevesebb 11 bank bukhat el az Európai Központi Bank (ECB) stressztesztjén” - állítja az Efe spanyol hírügynökség. Az ECB 130 európai nagybankot vizsgál azzal a céllal, hogy képet nyerjen pénzügyi helyzetükről. Áz Efe úgy tudja, hogy a teszten három-három görög és olasz, két osztrák, egy ciprusi, egy belga és egy portugál bank hasalhatott el. Olaszországból a Banco Popolare, a Monte dei Paschi és a Banca Popolare di Milano, Görögországból az Alpha Bank, a Piraeus Bank és az Eurobank, Belgiumból a Dexia, Ausztriából az Erste és egy meg nem nevezett bank került az Efe listájára. Az Erste Bank tagadta, hogy elbukhatott a stresszteszten. Á pénzintézet szóvivője azt mondta a Reutersnek: semmi okuk attól tartani, hogy elbuktak a vizsgán. Az ECB nem kommentálta az értesülést és jelezte, hogy a vasárnapi eredményhirdetés előtt minden kiszivárgó hír erősen spekulatív. Az európai jegybank ma osztja ki a bankoknak a bizonyítványt, lehetőséget adva arra, hogy reagáljanak az eredményre. (SITA, MTI) GAZDASÁGI HÍRMORZSA Hatalmas vagyoni különbségek Pozsony. A világ lakosságának az összvagyona elérte a 263 billió dollárt, egy főre így 56 ezer dollár (43 800 euró) jut - derül ki a Credit Suisse bank tegnap közzétett Global Wealth Report elemzéséből, amely szerint azonban továbbra is hatalmas vagyoni különbségek tapasztalhatók. Az összvagyon 90%-án a világ népességének a 10%-a osztozik, ebben a csoportban egy főre 77 ezer dollár jut. A világon jelenleg 35 millió dollármilliomos van, ők az összvagyon 44%-át uralják. A világ lakosságának a szegényebbik fele az összvagyon 1%-án osztozik. (TASR) AKTUÁLIS KÖZÉPÁRFOLYAMOK VALUTA ÁRFOLYAM 1 VALUTA Angol font 0,7909 H Lengyel zloty 4,2246 Cseh korona 27,683 3 Magyar forint 306,17 n Horvát kuna 7,6698 CT Román lej 4,4175 n Japán jen 135,79 Q Svájci frank 1,2062 n Kanadai dollár 1,4242 1 USA-dollár 1,2693 K3 VÉTEL - ELADÁS 1 BANK iKmmi CSEH KORONA FORINT Sberbank 1,31-1,24 28,45-26,79 320,24-292,66 OTP Bank 1,33-1,22 28,83-26,40 320,18-293,19 Postabank 1,32-1,23 28,58-26,65Szí. Takarékpénztár 1,32-1,23 28,35-26,78 320,16-292,59 Tatra banka 1,32-1,24 28,32-26,67ČSOB 1,31-1,24 28,32-26,91Általános Hitelbank 1,31-1,23 28,43-26,77 320,40-292,80 Az első adat a valuta vételére, a második adat a valuta eladására vonatkozik. (Forrás: SITA) Egy március végéig szóló „átmeneti téli csomagról" született egyezség Nem fognak dideregni az ukránok ÖSSZEFOGLALÓ Brüsszel. Végleges megállapodás ugyan még mindig nem született, egy március végéig szóló „átmeneti téli csomagról” azonban sikerült egyezségre jutnia kedden a késő esti órákban az energiaellátás biztonságát szavatolni hivatott brüsszeli tárgyalásokon Günther Oettin- ger energiaügyi biztosnak, Jurij Prodan ukrán és Alekszandr Novak orosz energiaügyi miniszternek. A megállapodás értelmében a Gazprom orosz energiaóriás ezer köbméterenként 385 dolláros fix gázárat garantál Ukrajna számára, az ukrán Naf- togaz pedig év végéig, két részletben 3,1 milliárd dollár fizetési hátralékot rendez. Emellett a Gazprom csak az előre megrendelt és ki is fizetett földgázt szállítja majd Ukrajnának. Günther Oettinger szerint a megállapodással mindenki nyer, mert Uk(Vladimír Šimíček felvétele) rajna enélkül nem tudta volna fedezni téli gázszükségletét, és az országon át Nyugatra, az Európai Unióba és a Balkánra irányuló gázszállításokban is zavar támadhatottvolna. Az energiaügyi biztos közölte: október 29-én, vagyis már jövő héten szerdán ismét tárgyalóasztalhoz ülnek Brüsszelben, s bízik benne, hogy akkor sikerül végleges megállapodást kötni, amely szavatolja az energiaellátás biztonságát. Alekszandr Novak közölte, hogy a Naftogaz 5,3 milliárd dollárral tartozik, ebből fog 3,1 milliárdot törleszteni az évvégéig. Tudatta azt is, hogy a jelenleg 485 dolláros ezer köbméterenkénti gázárból a kormány rendeleti úton fog 100 dollárt engedni egy hat hónapra szóló időszakra. Az orosz energiaügyi miniszter újságírói kérdésre válaszolva arra is kitért, jogellenesnek tart- ja-e Oroszország, hogy uniós országok orosz földgázt pumpálnak vissza Ukrajnába. A miniszter szerint a fogyasztóknak leszállított terméket nem kellene továbbszállítani, mert a szállítási szerződések ezt nem szabályozzák. Novak szerint vizsgálják, hogy a gázszállítások megfordítása jogszerű-e, és később döntenek majd arról, hogy ez ügyben milyen lépéseket tegyenek. (MTI, TASR) • Az ősi kukoricától a legújabb nemesített fajtákig • Szélmalomharc a víz és a rágcsálók ellen • Visszasírjuk a tavalyi felvásárlási árakat • A fiatal- és kisvállalkozásokat támogatnák Október 30-án! A melléklet tartalmából az eső, jön i f ' Napjával együtt Kerekse Kedvenc juapjavai egyutc j tt újságárusoknál! ^ J
