Új Szó, 2014. október (67. évfolyam, 225-251. szám)

2014-10-22 / 243. szám, szerda

www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2014. OKTÓBER 22. Közélet 3 A szlovén jelölt abszolút újoncként érkezett, nyáron csöppent be a szlovén politikába, ám meggyőzte az EP-képviselőket Šefčovič sikerrel vette az újabb akadályt Ma döntenek róla Navracsics Tibor ellen tiltakoznak Brüsszel. Másodszor is meghallgatták az Euró­pai Parlament illetékes szakbizottságai Maroš Šefčovičot. A szlovák je­lölt elhatárolódott az oroszoktól. Napokon be­lül hivatalba lép a Junc- ker-vezette új Európai Bizottság. ÖSSZEFOGLALÓ Időben felállhat az EU új „kormánya”, miután hétfőn es­te befejeződtek a biztosjelölti meghallgatások. Az utolsó for­dulóra azért volt szükség, mert a képviselők „kitessékelték” az Európai Bizottság biztosjelölt­jei közül a szlovén jelöltet, Je- an-Claude Juncker, az EB el­nöke pedig más tárcát szánt az új szlovén biztosnak. Emiatt az eredetileg a szlovénoknak szánt energiaunió nevű portfo­lio élére kiszemelt Maroš Šefčovičnak is ismételten az Európai Parlament szakbizott­ságai elé kellett járulnia. Šefčovič három héttel ez­előtti első expozéja is jól sike­rült, közlekedésügyi biztosként bizalmat szavaztak neki a kép­viselők. A leendő szlovák biz­tost hétfőn sem izzasztották meg az EP tagjai, a szakbizott­sági vezetők tegnap úgy dön­töttek, megfelelő lesz az EB al­elnöki posztjára, amely egyben az energiaunió területének fel­ügyeletét is jelenti. Nem az oroszoknak Šefčovič meghallgatásán egyebek közt az derült ki, hogy az energiaunió jövőbeli felelőse - homlokegyenest eltérően a német Günther Oettinger eddi­gi energiaügyi EU-biztos néze­teivel - azt vallja, hogy Európá­nak egységesen, összehangol­tan kellene megállapodnia Oroszországgal az orosz gáz be­Budapest. Harminc ismert európai művész - köztük Mi­chael Haneke Oscar-díjas film­rendező, Pierre Audi, a Hol­land Nemzeti Opera vezetője és Luc Bondy, a párizsi Odéon színház igazgatója - petíciót nyújtott be Jean-Claude Junc- kemek, hogy így tiltakozzanak Navracsics Tibor kulturális és oktatásügyi EU-biztossá való kinevezése ellen. Az aláírók szerint nem megoldás mind­össze az állampolgársági terü­letet kivonni Navracsics biztosi hatásköréből. A biztos a petíció szerint tagja volt „az emberi jo­goknak, közös európai érté­keknek hátat fordító, a kulturá­lis sokszínűséget tagadó, szó­lásszabadságot és művészi ön­kifejezést korlátozó” Orbán- kormánynak. Ma derül ki, hogy Navracsics pontosan milyen szakterületet kap a hónap végén felálló Euró­pai Bizottságban. Az szinte biz­tos, hogy a kulturális és okta­tásügyi portfoliót megkapja, háttér-információk alapján azonban az uniós állampolgár- sági területről viszont szinte biztosan le kell mondania. „Vannak, akik ezt el akarják vi­tatni, mert a magyar kormány által delegált biztosjelölt va­gyok, és úgy gondolják, hogy alkalmatlan vagyok arra, hogy civil szervezetekkel tartsam a kapcsolatod’ - fogalmazott teg­nap Navracsics a magyar Or­szággyűlés bizottsági meghall­gatásán, hozzátéve: pedig mi­niszterként rengeteg civil szer­vezettel tartotta a kapcsolatot. Navracsics Tibor cáfolta, hogy meghallgatása során el­határolódott a kormánytól: a médiatörvénnyel kapcsolatban fogalmazott meg kritikát, az igazságszolgáltatással szem­ben nem, ugyanis az elmúlt években hatékonyabb lett a magyar igazságszolgáltatási rendszer. (MTI) szerzéséről. „A felhasznált energia 53 százalékát importál­juk, ami évi 400 milliárd eu- rónkba kerül. Képesek vagyunk lealkudni az árakat? Nem. Asszertívabb energetikai dip­lomáciára van szükségünk” - je­lentette ki Šefčovič. Az ilyen kö­zös európai fellépést a lengye­lek hosszabb ideje szorgalmaz­zák, az e tekintetben külön- utasnak számító németek pedig következetesen akadályozzák. A képviselők egy része tar­tott attól, hogy az inkább oroszbarát Fico-kormány által jelölt Šefčovič - aki ráadásul Moszkvában tanult - milyen vi­szonyt ápol majd Oroszország­gal. A jelölt jó érzékkel nyug­tatta meg kritikusait, amikor kijelentette: nem ért egyet az­zal, hogy az oroszok hatalmi és külpolitikai eszközként hasz­nálják a gázexportot. Šefčovič szerint az unió célja az orosz energiafüggőség csökkentése kell, hogy legyen. Ezen a téren a jövőben komo­lyabb összetűzések is lehetnek közte és az Oroszországból Kö- zép-Európába vezető Déli Áramlat megépítésében érde­kelt államok (pl. Magyaror­szág, Ausztria) között. A biztos olyan gáz- és kőolajvezetékek építését támogatja, amelyek a közép-ázsiai államokkal kötik össze az uniót, csökkentve Moszkva energiazsarolási po­tenciálját. Fekete öves biztos Violeta Bulc a közlekedési témakör reménybeli felelőse­ként azt hangsúlyozta meg­hallgatásán, hogy ennek a szektornak egyfelől szolgálnia kell a gazdasági növekedést, ugyanakkor tekintettel kell lennie a környezetvédelmi - így a szén-dioxid-kibocsátás csökkentésére irányuló célkitűzésekre. Bulc ígéretet tett arra, hogy uniós biztosként az integrált európai közlekedé­si hálózat megteremtésén fog fáradozni, és hogy törekedni kíván az úgynevezett intelli­gens közlekedési rendszerek, illetve az alternatív üzemanya­gok alkalmazásának elteijesz- tésére. Bulc abszolút újoncként ér­kezett. Az 50 éves biztosjelölt csak idén csöppent be a politi­kába. Korábban vállalkozott, előadásokat tartott. Bulc ön­életrajza meglehetősen színes: fekete öves taekwondós, okle­veles sámán és tűzjáró. Nyáron lett az új szlovén parlament tag­ja, szeptember közepén fejlesz­tési miniszterré nevezték ki. (SITA/AP-felvétel) Ma szavaz a plénum Az EP szakbizottságai teg­nap mindkét politikus jelölé­sére és beosztására rábólin- tottak. A hétfő esti meghall­gatás után ez borítékolható volt. Egyrészt Šefčovič ta­pasztalt diplomata, öt évig már biztos volt, másrészt az EP-képviselőket is „meg­viselte” az elhúzódó meg­hallgatási procedúra. A nagyobb ütközeteket - a spanyol, a brit, a magyar, az eredeti szlovén jelölttel szem­ben - már megvívták október elején, Alenka Bratušek haza­küldésével erejüket is meg­mutatták, nem akarták feles­legesen elhúzni a folyamatot. Ma délelőtt sor kerülhet az EP-ben a plenáris vitára, majd szavazhatnak az új Európai Bizottságról. (MSz, MTI) Enyhülnek a magasabb szintű bíróságokra tartó bírókkal szembeni követelmények is: már nem lesz szükségük idegennyelv-vizsgára Baljós árnyak az igazságügy felett? (Képarchívum' Újra bezárkózik a bíróság és az ügyészség ÚJ SZÓ-HÍR Pozsony. Nem javítja az el­lenzék szerint az igazságszol­gáltatás munkáját a tegnap el­fogadott törvénycsomag. A Smer újra bevezette az igaz­ságügyi jelöltek intézményét, amelyet a Radičová-kormány éppen azért szüntetett meg, hogy nyitottabbá tegye a bírók jelölésének folyamatát, meg­szüntesse a családi összefonó­dásokat. Korábban több járás- bíróságon is megtörtént, hogy olyan jelöltek nyerték el a megüresedett bírói posztokat, akiknek közeli hozzátartozói is a bíróságon dolgoztak. „Az igazságügyi törvények ugyan kimondják, hogy a bí­rói helyekre kiírt pályázatok nyilvánosak maradnak, ugyanakkor újra bevezetik az igazságügyi jelöltek intézmé­nyét, és a bírók kiválasztásá­nak mechanizmusa úgy van beállítva, hogy valószínűleg senki másból nem lehet majd bíró, csak ezekből a jelöltek­ből és a bírósági tiszt­viselőkből” - magyarázta Lu­cia Žitňanská, a Híd parla­menti képviselője, korábbi igazságügyi miniszter. A nyílt pályáztatást a megüresedett bírói posztokra szintén az előző kormány vezette be, ezt formálisan meghagyta a jelen­legi kabinet is. A most elfoga­dott módosítások után is je­lentkezhetnek bírónak ügy­védek, jegyzők vagy ügyészek is, de a pályázat lebonyolítása nem sok esélyt biztosít szá­mukra. Enyhülnek a maga­sabb szintű bíróságokra tartó bírókkal szembeni követel­mények is: már nem lesz szükségük idegennyelv-vizs­gára a poszt betöltéséhez. Ez vonatkozik azokra, akik pél­dául a Legfelsőbb Bíróság bí­rái szeretnének lenni. Az ügyészség zárt rendszer Igazságügyi jelöltek lesznek az ügyészségeken is, Žitňanská szerint ezzel az intézmény tel­jesen zárttá válik. „Az ügyészek és az igazságügyi jelöltek kivá­lasztását végző bizottságokban csak ügyészek kapnak helyet. Amelyik ügyészségen dolgozik ajelölt, ott nem is kell pályáza­tot kiírni a megüresedett ügyé­szi posztra” - magyarázta a volt tárcavezető. Az igazságügyi minisztérium ezzel indokolja a jelölti státusz visszaállítását, mert szerintük ez korábban be­vált. ,A tapasztalatok igazolták, hogy a jelöltek felkészültek az ügyészi feladatokra” - állítja a szaktárca. Bérstop a bíráknak A kormány újra befagyaszta­ná a közjogi méltóságok, köztük a bírák fizetését is. A parlament tegnap második olvasatba utal­ta a smeres képviselők javasla­tát, így a kormánytagok, parla­menti képviselők, a főügyészés más magas rangú állami tisztvi­selők fizetése a 2011-ben elfo­gadott szinten maradna. A bírák már tiltakoztak az el­képzelés ellen, szerintük ugyan­is ők hátrányosabb helyzetben vannak, mint például a parla­menti képviselők., A bíró egyet­len bevételi forrása a fizetése, miközben például a parlamenti képviselőnek lehetnek cégei, folytathat ügyvédi praxist” - ér­velt a bérbefagyasztás ellen Da­na Bystrianská, a Bírók Szövet­ségének elnöke. A bíróknak ugyanakkor alanyi jogon jár a 13. és 14. fizetés, amit a Radičová-kormány sem tudott megszüntetni, mert az Alkot­mánybíróság alaptörvény-elle­nesnek nyilvánította ezt a ren­delkezést. Opj) Meggyőzte a képviselőket a régi-új biztos

Next

/
Thumbnails
Contents