Új Szó, 2014. október (67. évfolyam, 225-251. szám)

2014-10-21 / 242. szám, kedd

www.ujszo.com ÚJSZÓ 2014. OKTÓBER 21. Kultúra-hirdetés 13 A Magyar Alkotóművészek Országos Egyesületének csoportos kiállítása a dunaszerdahelyi Kortárs Magyar Galériában Mindenkinek a maga Duna-képe ■ Veszeti Lajos: J. Strauss hegedűje a Kék Duna Majoros Áron Zsolt: Látszathatár II. iszapban (Somogyi Tibor felvételei) Dunaszerdahely. A Magyar Alkotóművészek Orszá­gos Egyesülete tagjainak munkáiból látható kiállí­tás a Kortárs Magyar Ga­lériában november 3-ig. A csoportos tárlat témája a Duna folyó. TALLÓSl BÉLA Hálás téma, hiszen nemcsak az alkotóművészeknek, hanem a közönségnek is van Duna-élmé- nye, így a találkozás a kiállítás anyagával meglehetősen szemé­lyes tud lenni. Nem bonyolult, elvont és nehéz a választott té­ma, hiszen valamennyi bemuta­tott alkotásban fel lehet fedezni egy olyan, a folyóval összefüggő momentumot, amellyel a néző érzelmileg-szellemileg azono­sulni tud, vagy legalábbis kap­csolatot talál vele. A Dunát az alkotók sokféle­képpen „fogták meg” a műal­kotásaikban. Feldolgozták va­lamely konkrét Duna-élmé- nyüket, esetleg ábrázolták a művészetből vett Duna-kapcso- lódásukat: a folyó korábbi ze­nei vagy irodalmi megjelenését aktualizálták, értelmezték új­ra. Megjelenik a folyó nosztal­gikus vonatkozásban - változó, átalakuló, emlékeket őrző táj­ként. Megjelenik természetvé­dő szemlélettel, és jelen van a Duna mint a népeket összekötő szimbólum. A folyóról nemcsak tartalmi­lag, hanem formailag is sokfé­leképpen vallanak az alkotók. A különféle grafikai eljárások­tól kezdve festészeti megoldá­sokon és fotóalkalmazásokon át a különféle vegyes techniká­kig sok műfaj jelen van a kiállí­táson. Megtalálhatók a térbeli formák is, a szobrok és az ob- jektek. A kiállításon a festészet kép­viselteti magát a legerősebben, ám ezen belül is széles a paletta stílusból és képmező-építési technikákból. Van több elem­ből álló - több kis képkockából összerakott - klasszikus, erő­sen realisztikus Dunatáj-ábrá­zolás. Van olyan alkotás, amely geometrikus elemekből, több kisebb képtérből (különálló téglalapokból) építi fel a kép­mezőt: főleg kék-piros színre alapozva a vízfelszín napfény­játékát, esetleg szennyezettsé­gét. A folyó víztömegének le­képezése több absztrakt vász­non megjelenik, ezeken lénye­gében a folyó erejének, moraj­lásának és mélységének érzé­keltetése dominál. A vízfolyam ereje az örvény ábrázolásában vagy a jégzajlásban is jelen van. Van misztikus Duna-kép is: a vízi tündérek sejtelmes világá­nak kivetítésével jelenik meg egy harmonikaszerűen szétnyi­tott, festett paravánon. A kiállításon az is megfigyel­hető, hogy a Duna témaként anyaghasználatban is gazdag lehetőségeket kínál. Van olyan térbeli mű, amelyet vesszőből font halászeszközökből kom­ponált az alkotója, van a folyó élővilágának leleteiből (kagy­lókból) felépített vízmederkép. Ez a fajta anyaghasználat nem­csak vizuális érzékelést kínál, hanem valamelyest gyakorlati­tapasztalati átélést, kontaktus­élményt is képes felidézni. Akárcsak az olyan alkotások, melyek a folyó természeti köze­gét - medrét, partszakaszát - képezik le: vagyis a képmezőn földrétegben (vagy földréteget imitáló anyagban) jelenik meg a motívumkódos üzenet. A Duna című tárlat a Ver­mes-villában képes megszólí­tani a nagyközönséget. Azért is jó ez a csoportos kiállítás, mert a látogatók a saját Duna-ké- pükkel rá tudnak hangolódni a művészek által megfogott és feldolgozott momentumokra és motívumokra. ■Hl 20 ezer néző a Filmhéten Budapest. Mintegy 20 ezren látogattak el az ok­tóber 13. és 19. között megrendezett első Magyar Filmhétre. Szombaton és vasárnap minden vetítés telt házzal futott: sok gye­rek- és ifjúsági film per­gett, emellett ismét meg­nézhette a közönség A nagy füzet, a Viharsarok, a Free Entry, a Fekete leves, az Isteni műszak és az Ag- laja című alkotást is. (MTI) Rimaszombati fődíjasok Békéscsaba. A rima- szombati Szekeres Éva szerkesztő, Lichtmanneg- ger László operatőr és la­punk volt munkatársa, Szászi Zoltán kapta a fődí­jat azon a békéscsabai filmfesztiválon, amelyen Kárpát-medencei magyar tévés tudósítók alkotásai versengtek. A fődíjas öt­perces filmetűd, a Séta a rimaszombati temetőben tavaly mindenszentek e- lőtt volt látható, és idén is több alkalommal levetítik a magyar köztévé csator­náin. (juk) Pozsonyban, a Lumiére és a Film Europe moziban holnap kezdődik az Inakosť filmfesztivál Fókuszban a német melegek mindennapjai ELŐZETES Pozsony. A meleg filmek po­zsonyi fesztiválján idén több más, nagy presztízsű szemlén- a Berlinalén vagy a Sundance fesztiválon - bemutatott és díja­zott alkotást is láthat a közön­ség. Ahogy a szervezők elmond­ták, az Inakosť fesztivál prog­ramjába zömmel olyan alkotá­sokat igyekeztek megszerezni, amelyeket idehaza más módon nem láthat a közönség, mert­hogy - négy kivételével - nálunk nem forgalmazzák, és az inter­neten sem elérhetők. Összessé­gében 14 ország 26 filmalkotása szerepel a kínálatban. Az idei, nyolcadik évfolyam újdonsága a Deutsche Welle szekció, amelybe a kortárs né­met meleg filmtermés legjavá­ból válogattak. „Németország­ban az utóbbi években nagyon sok meleg film készült. Kíván­csiak voltunk, hogy melyek az aktuális témák, hogyan él a me­leg közösség és mi foglalkoztat­ja a tagjait egy olyan országban, ahol magas az életszínvonal” - mondta Zita Hosszúová, a fesz­tivál igazgatója. Két dokumen­tum- és egy játékfilmből alkot­hat erről képet a pozsonyi szem­le közönsége. Arról is mutat képet a feszti­vál, hogy milyen a helyzet kele­ten. Robin Campillo Keleti fiúk (Eastern Boys) című filmje az egyik legizgalmasabb mozija lesz az idei kínálatnak. A film főhőse Marek, aki több társával együtt Oroszországból mene­kült Franciaországba, s ahhoz, hogy valamelyest boldoguljon, prostitúcióra kényszerül. Egy jól szituált negyvenes férfi is igénybe veszi Marek szolgálta­tásait, ám a férfi lakásán a fiúval megjelenik az egész banda, és kirámolják a kéglit. Ezzel azon­ban akciójuk nem ér véget. A férfi beleszeret a fiúba. Társai azonban nem nézikjó szemmel, hogy Marek kiválik közülük, mert vele elvesztik legnagyobb pénzforrásukat. Kegyetlen, bru­tális történet, melynek hátteré­ben egy tiszta-érzés bontakozik ki. A bevándorlók szociális hely­zetéről komor, hiteles képet fes­tő, szépen fényképezett, fe­szültséggel és meglepetésekkel teli művészfilm, nem csak me­legekről melegeknek. Sophie Hyde ausztrál drámá­ja, az 52 kedd (52 Tuesdays) sú­lyos, elgondolkoztató film egy nehéz döntés terhéről. A rende­zőnő a filmet egy teljes éven át, keddenként forgatta. A történet a nemi átalakulás hosszú fo­lyamatát dolgozza fel. Azt vizs­gálja, hogyan fogadja anyja nemi átalakítását egy 16 éves lány, miközben saját szexuális érésének nehézségeivel is szem­be kell néznie. A lány egy év alatt csak keddenként találko­zik az anyjával - aki az 52. hét keddjén már férfiként jelenik meg előtte. A Nem félünk a muffoktól (Who's Afraid of Vagina Wolf?) című amerikai film főszereplő­je, Anna, negyvenedik szüle­tésnapján rádöbben, hogy nem elégíti ki az a szabad, nemtörő­döm életforma, amit korábban, amikor az éj királynője volt, imádott. Negyvenévesen úgy érzi, semmit sem ért el az élet­ben, és még csak állandó társa sincs. Változtatni szeretne ad­digi életvitelén, de kétségei vannak: lehet-e még új életet kezdeni az ő korában. A meleg Cseh-Szlovákia blokkban Peter Gábor Pappá szentelés (Svätenie) című film­je szerepel, ami - az alkotók megfogalmazása szerint - „tra­gikomikus dokumentum a sze­relemről”. A film bonyolult helyzetet boncolgat. Két egy­mást szerető fiú közül az egyik papi pályára készül. Miként tud ezzel a döntéssel kiegyezni a másik, aki viszont egy meleg-' bárt szeretne nyitni. A fesztivál holnap kezdődik és vasárnapig tart a Lumiére és a Film Europe moziban, (tébé) A Keleti fiúk című francia film izgalmas sztori az orosz bevándorlók életéről (Fotó: FFI Ma este Pozsonyba jön a Toldi Pozsony. Ma este 19 órától a Vígszínház Toldi című előadását láthatja a közönség Pozsonyban, az Astorka Színház fesztivál­ján. Toldi Miklós kalandjai Csőre Gábor előadásában eleve­nednek mega színpadon, Arany János elbeszélő költeménye az élőzenének és a különleges vizuális effektusoknak köszönhe­tően igazi mai történetté válik. Holnap a prága-smíchovi Švanda Színház Crybaby, cry című előadása látható a fesztivá­lon: egy life coaching tanfolyamon öt nő próbálja sínre tenni az életét; a produkció különlegessége, hogy jelentős részben a fi­gurákat életre keltő öt színésznő ötletei nyomán született meg. Csütörtökön este A közöny országa című előadásban a smícho- viak Karel Krylnek állítanak emléket, (as) teÍÄ?^Äcsak0,80 €!* Október 25-én újságárusoknál! *A rejtvényújság nem része az előfizetésnek és nem előfizethető, csak standon kapható az Új Szóval együtt!

Next

/
Thumbnails
Contents