Új Szó, 2014. október (67. évfolyam, 225-251. szám)

2014-10-18 / 240. szám, szombat

Oroszbarát szeparatisták kísérik a fogságba esett ukrán katonákat Szőke fegyveres amazon. „Azok a lányok, akik harcba indulnak, igazi orosz nők." (Fotók: srtA/AP) A színész várja, hogy felkérik a táncra 17. oldal 2014. október 18., szombat, 8. évfolyam, 42. szám Sminkelni háborúban is kell „Háború van, én mégis szükségét érzem, hogy kisminkeljem magam” - mondta a Reuters hírügynökségnek a kelet-ukrajnai konfliktusban az oroszbarát szakadárok oldalán harcoló Irina, aki „civilben” benzinkutas volt a kelet-ukrajnai Gorlovka kisvárosában a szeparatisták és az ukrán kormányerők háborúja előtt. A rra a kérdésre, miért döntött úgy, hogy életét kockáztatva csatlakozik a had­sereg ellen harcoló egyik kelet-ukrajnai tüzérségi egy­séghez, Irina azt válaszolta: „A ret­tegés állandó ugyan, de jobban fél­tem, amikor otthon kellett ülnöm, és hallottam, ahogy elsüvítenek a ház fölött a gránátok. Aztán persze hozzászoktam a hanghoz”. Nem ő az egyetlen kelet-ukrajnai nő, aki úgy döntött, nem nézi tétlenül az ukrán kormányerők és a szeparatisták hónapok óta tartó összecsapásait. ,Amikor az ott­honodat pusztítják el, mindent, ami kedves számodra, egyszerűen nincs mit tenni. Valójában sze­mélyiség kérdése. Azok a lányok, akik harcba indulnak, igazi orosz nők” - mondta Irina harcostársa, az eredetileg ugyancsak Irina nevű nő, aki azelőtt egy kaszinóban dol­gozott krupiéként, a háborúban a Gajka nevet vette fel. Az oroszbarát szeparatisták Oplot nevű, Donyeck külterületén állo­másozó egységének Gajkán kívül még öt női tagja van - három or­vos, egy harcos és egy különleges felderítő. Parancsnokuk, Jeszaul, a köze­li Luhanszk megyéből származó kozák úgy nyilatkozott: „Mielőtt megengedtem volna, hogy nők is csatlakozzanak, voltak kétségeim. Most viszont már jobban bízom bennük, mint a férfiakban. A nők nem isznak, én meg néha komo­lyan aggódom férfi katonáim telje­sítőképességét illetően, amikor egy- egy akció után lazítani kezdenek.” Az „amazonok” közül néhányan férjükkel, párjukkal együtt fogtak fegyvert. Nemcsak a szakadárok, hanem a kormányerők oldalán is harcolnak nők önkéntesként. A Dnyipropetrovszktól 40 kilomé­terre, egy tölgyerdőben állomáso­zó, 150 fős Sahtarszk zászlóaljhoz mintegy tíz nő csadakozott. Az egység jelenleg az augusztus végén Ilovajszk városka környékén vívott csatát próbálja kiheverni, amelyben súlyos veszteségeket szenvedett. A 20 éves, ápolónőként dolgozó Maria maga is golyózáporba ke­rült. Mint mondta, az ütközetben a zászlóalj mintegy harminc tagja életét vesztette vagy megsebesült. „Sok sebesült hal meg amiatt, mert senki sem vonszolja ki a csatatérről. Én viszont igen!” - mondta. Hoz­zátette, hogy csupán egy pisztolyt vesz magához és egy orvosi táskát csap fel a vállára, ha harcolni indul, így mindkét keze szabadon marad­hat, hogy segíthesse biztonságos helyre támogatni a sebesülteket. Bajtársa, a 21 éves Aljona azután csadakozott az ukrán fegyveres erőkhöz, hogy tavaly novemberben részt vett a Viktor Janukovics ko­rábbi elnök bukásához vezető kijevi kormányellenes tüntetéseken. A fiatal lány először a szakadárok el­leni harcban jeleskedő ukrán Nem­zed Gárdához csadakozott, később azonban a hadsereg másik egysé­géhez kérte át magát. „Ott csak úttorlaszokon lehetett szolgálatot teljesíteni, és iratokat ellenőrizni, én azonban harcolni akartam” - magyarázza. Arra a kérdésre, hogy mit gondol a szeptember 5-én életbe lépett kelet-ukrajnai tűzszünet tartóssá­gáról, Aljona a következőt felelte: „Az úgynevezett fegyvernyugvás csak egy kis szünet. Én a végsőkig harcolni akarok!” Mind a kormányerők, mind a fel­kelők oldalán elhúzódó összecsapá­sokra számítanak a harcosok. Álla, egy vörös hajú szakadár fegyveres ugyancsak hosszú had­viselésre rendezkedett be. „Olyan sok embert, köztük nőket és gye­rekeket öltek meg a mi oldalun­kon, hogy most már nem akarok fegyvernyugvást!” - szögezte le a konfliktus kirobbanása óta a sza­kadárok oldalán szolgáló nő. Álla először egy úttorlaszon szolgálatot teljesítő egység szakácsa volt. A Reuters munkatársának azt me­sélte, hogy amikor lőni tanult, egy folyón úszkáló kacsára kellett cé­loznia. Azóta kapott egy pisztolyt és egy gépkarabélyt. „Talán nem fogok sokat megölni közülük, de ha valaki közeledni próbál, azt le- puffantom” - tette hozzá. Miközben jó néhány dologban ki- békítheteden a szembenálló felek álláspontja, az ukrán hadsereg és a szakadárok oldalán harcoló nők egyaránt azt mondják, hogy az egy­ségeikben szolgáló férfiak egyen­lőkként bánnak velük, néha talán még részrehajlók is és elnézőbbek velük szemben. Az amazonok azokat a férfiakat, akik nem ragadtak fegyvert, egyál­talán nem tisztelik. Gajka úgy véli: „Egy férfi akkor férfi, ha harcba indul. Az igazi férfiak küzdenek. Azoknak, akik a városban ücsörög­nek sört szürcsölve, szoknyát kelle­ne hordaniuk. Szégyen!” Az ENSZ adatai szerint Ukraj­nában a harcok kezdete óta, ápri­lis közepétől szeptember 16-ig a kormányerők és a felkelők közötti összecsapásokban 3627 ember halt meg és 8446 megsebesült. (MTI)

Next

/
Thumbnails
Contents