Új Szó, 2014. október (67. évfolyam, 225-251. szám)
2014-10-02 / 226. szám, csütörtök
10 Külföld ÚJ SZÓ 2014. OKTÓBER 2. www.ujszo.com Halomra ölik a síitákat Bagdad. Több mint öt- venen életüket vesztették és több mint százan megsebesültek Irakban az ország síiták lakta területein elkövetett merényletekben kedden. A fővárosban, Bagdadban legalább 35 ember vesztette életét több különböző merényletben, amelyek mindegyikét síita többségű kerületekben követték el. A város egy forgalmas részén két autóba rejtett pokolgép robbant, amelyek 20 járókelővel végeztek és 35-öt megsebesítettek; egy déli kerületben hét civillel végzett és 18-at megsebesített egy robbantás. Négy aknatámadás történt Bagdad különböző pontjain a nap folyamán, ezekben 8-an haltak meg. A síiták szent városának számító Karbalában négy civil és két rendőr vesztette életét egy merényletben. (MTI) Öngyilkos merényletek Kabul. A tálib lázadók két öngyilkos merényletet hajtottak végre tegnap az afgán fővárosban a hadsereg járművei ellen, legalább 7 katona halálát és 21 sebesülését okozva. A robbantásokat egy nappal azután követték el, hogy Afganisztán és az USA aláírta halogatott biztonsági szerződését. A szerződés értelmében 2015-ben, a NATO vezette nemzetközi biztonsági erő (ISAF) alakulatainak idén év végig befejezni tervezett kivonása után is Afganisztánban marad 12,5 ezer külföldi, köztük 9800 amerikai katona, akik főleg az afgán biztonsági erők kiképzésével, tanácsadással fognak foglalkozni. (MTI) Karadzic záró védőbeszéde Hága. Megkezdte záró védőbeszédét a hágai Nemzetközi Törvényszéken Radovan Karadzic: a legsúlyosabb háborús bűntényekkel vádolt volt boszniai szerb elnök tegnap azt hangoztatta, hogy a bíróság nemcsak felette, hanem az egész szerb nép felett ítélkezik, az ügyészségnek pedig jottányi bizonyítéka sincs, amely összefüggésbe hozná őt a boszniai háború idején elkövetett bűncselekményekkel. A Karadzic elleni 11 pontos vádiratban népirtás, háborús és emberiesség elleni bűntények szerepelnek. A bűncselekmények az 1992-95-ös, közel százezer halottat követelő boszniai háború idején történtek. Az ítélethozatal jövőre várható. (MTI) Azonosították a francia turistát elrabló szélsőségeseket - kulcsfontosságú szíriai határátkelőt foglaltak vissza a kurdok Brit gépek is bombázzák az iszlamistákat Ciprusi bázisáról felszállva sújtott le a kä brit Tornado (TASR/AP) Bagdad. Kedden este végrehajtotta első támadását az Iszlám Állam szélsőséges dzsihádista milícia ellen a brit királyi légierő (RAF). Ellentámadásba lendültek az Iszlám Állam ellen harcoló iraki katonák, Bagdadtól keletre 16 falut foglaltak vissza. A kurdok pedig kulcsfontosságú határátkelőt vettek vissza a szélsőségesektől. MTl-ÖSSZEFOG LALÓ Két Tornado GR4 típusú harci repülőgép szállt fel a brit RAF ciprusi támaszpontjáról, és azt a feladatot kapta, hogy segítsen az Iszlám Állam (IA) egységei ellen harcoló kurd erőknek Irak északnyugati országrészében. A gépek azonosítottak és megsemmisítettek egy nehézfegyverállást, amely a kurd alakulatokat fenyegette, ezután az Iszlám Állam egy felfegyverzett kisteherautóját támadták. A gépek a bevetés után biztonságban visszatértek ciprusi támaszpontjukra. A brit parlament múlt pénteki rendkívüli ülésén adta hozzájárulását Nagy-Britannia bekapcsolódásához az IÁ ellen amerikai vezetéssel már folyó légi hadműveletekbe. Az RAF hat Tornado repülőgépből álló kontingenst vezényelt Ciprusra. Nagy-Britannia alig 25 év alatt - az 1991-es, ill. a 2003-as iraki invázió után - most harmadszor kapcsolódott be iraki hadműveletekbe nemzetközi koalíció tagjaként. A brit légierő hadműveleti felhatalmazása nem terjed ki az Iszlám Állam szíriai állásai elleni támadásokra. Közben a dzsihádisták a nemzetközi légi csapások ellenére előre tudnak nyomulni Szíriában. Heves harcok dúltak tegnap a török határ közelében fekvő Kobani szíriai kurd város körül: az Iszlám Állam fegyvereseinek sikerült 2 km-re megközelíteni a határvárost, miközben az USA és szövetségesei már nappal is légi csapásokkal próbálják visszaverni a környéket ostromló dzsihádistákat. Irakban viszont meghátrálásra kényszerült az IÁ, ellentámadásba lendültek az iraki katonák. Bagdadtól keletre 16 falut foglaltak vissza. A harcokban több mint száz terrorista halt meg, és 25 ellenséges járművet megsemmisítettek. Egyre nagyobb a készültség a török-szí- riai határ török oldalán is, miután az IÁ több eltévedt lövedéke török területen csapódott be. Ankara, amely eddig nem volt hajlandó részt venni a terror- csoport elleni koalícióban, most először jelezte, csapatokat küldhet Szíriába. Elűzték egy kulcsfontosságú átkelőhelyről Szíria és Irak határán az Iszlám Állam fegyvereseit a kurd önvédelmi erők és törzsi szövetségeseik kedden, miközben az USA folytatta a légi csapásokat a dzsihádisták ellen a két ország területén. Rabía határátkelőjének visszaszerzése megfigyelők szerint az egyik legnagyobb harci siker azóta, hogy Washington szövetségeseivel együtt bekapcsolódott az Iszlám Állam elleni harcba. Rabía két azon határátkelő egyike, amely összeköttetést biztosít az IÁ által ellenőrzött kelet-szíriai és északiraki területek között. így annak elvesztése komoly érvágás lehet a dzsihádisták számára. Azonosították az Iszlám Állam terrorszervezet algériai csoportjának azon tagjait, akik részt vettek a később lefejezett francia turista elrablásában - közölte Tajeb Luh algériai igazságügyminiszter. Az Algériai Kalifátus Katonái nevű szervezet néhány nappal korábban meggyilkolta az 55 éves Hervé Gourdel francia túravezetőt, akit az észak-afrikai országban raboltak el szeptember 21-én. Elengedéséért cserébe azt követelték Párizstól, hogy szüntesse be az IÁ iraki hadállásaira mért légi csapásokat. Ezt a francia vezetés elutasította. Ausztráliában a törvényhozás tegnap elfogadta azoknak a biztonsági jogköröknek első sorozatát, amelyet a kormány követelt ahhoz, hogy harcba szálljon az iszlamista fegyveresekkel. Ausztráliában egyre nagyobb az aggodalom amiatt, mert egyre több polgár tart Irakba és Szíriába, hogy a radikális iszlamisták oldalán harcoljon. A rendőrség a múlt hónapban számolt be arról, hogy felszámolta az IÁ egy csoportjának összeesküvését, amelynek célja ausztrál állampolgárok vaktában történő lefejezése volt. Tony Abbott ausztrál miniszterelnök bejelentette, országa repülőgépekkel csatlakozik az USA által vezetett koalícióhoz. KÖLTSÉGES HÁBORÚ LESZ AZ ISZLÁM ALLAM ELLENI HADVISELÉS Washington. Költséges, többéves háborúba kezdett az USA az Iszlám Állam dzsihádista szervezet ellen, s ezen legfeljebb könnyíthet, hogy a francia és immár a brit légierő gépei is támadhatják az IÁ állásait. A CNN amerikai hírtévé a háború sajátosságára hívta fel a figyelmet: az USA dollár- milliókat költ arra, hogy olyan nehézfegyvereket likvidáljon, amelyekkel korábban az iraki hadsereget fegyverezték fel. Az augusztusi légitámadások óta 41 Humvee harci terepj árót semmisítettek meg. Az USA 30 ezer dolláros bombákkal verte szét ezeket a katonai járműveket, amelyeknek darabja 250 ezer dollár. A csapda: szakértők szerint, ha az USA sikert akar elérni, akkor újra fel kell fegyvereznie az iraki hadsereget, vagyis újabb Humvee- kat küldhetnek Irakba. Ez vonatkozik a nehézfegyverzetre is, mivel Moszul elfoglalásakor a szélsőségesek számos nehéz- fegyvert zsákmányoltak az iraki hadseregtől. A kiadások megnőttek azzal, hogy a légitámadásokat kiteijesztették az IÁ szíriai bázisaira. Eddig legalább 50 darab Tomahawk cirkáló rakétákat lőttek ki, melynek darabja 1,5 millió dollár. Először indult harci bevetésre az F-22-es Raptor, amely az amerikai légierő legkorszerűbb gépe, amely egyenként 150-200 millió dollárba kerül, egy repülési órája 62 ezer dollár. A 67 milliárd dollárból kifejlesztett repülőgép- típus első bevetése szeptember 23-án Szíriában történt. A Pentagon eddig átlagban napi 7,5 millió dollárt költött a hadműveletekre, ebben azonban sok iraki és szíriai célpont elleni légitámadás költsége nem volt benne. Az Iszlám Állam elleni háború nem lesz olcsó mulatság: az amerikai offenzíva, amelynek résztvevőihez az Irakba vezényelt, de a harcokban nem részt vevő 1600 katonát is hozzá kell számolni, szeptember 24-ig mintegy 780-930 millió dollárba kerülhetett a Stratégiai és Költségvetési Becslések Központja (CSBA) kutatóintézet számítása szerint. (MTI, VH) Kína nemzeti ünnepén is ezrek tüntettek - a város első embere szerint nem vetik be a hadsereget Hongkong forrong MT1-ÖSSZEFOG1ALÓ Demonstrálok a hongkongi kormányhivatal előtt (TASR/AP-felv.) Peking/Hongkong. A Kínai Népköztársaság tegnap megalakulásának 65. évfordulóját ünnepelte, ám az államünnepet beárnyékolta a hongkongi fiatalok folytatódó demonstrációja. Békés hangot ütött meg Hongkong kormányzója a város nemzeti ünnepi fogadásán, és azt hangoztatta, még mindig jobb, hogy ha az adott feltételekkel minden polgár élhet a választójogával, mintha csak egy bizottság döntene a kormányzó személyéről, mint a múltban. Leung Csun-jing nem tudta meggyőzni a hongkongi másként gondolkodókat, akik közül tegnapra virradóra is ezrek töltötték az éjszakát a hongkongi aszfalton. Ä kínai állami média nagy nyilvánosság előtt először kedden, a központi televízió legnézettebb esti híradójában számolt be a hongkongi eseményekről. Ebben azt ecsetelték, hogy a belváros megbénítása milyen károkkal jár, mennyire van negatív hatással a tőzsdére, a fogyasztásra, a szolgáltatásokra, a turizmusra és az emberek mindennapi életére. A televíziós összeállítás elítélte a demonstrációt, a kicsengése az volt, hogy a diákoknak el kell hagyniuk az utcákat. A tiltakozások szervezői továbbra is követelik a kormányzó lemondását és annak a döntésnek a megsemmisítését, amely az általános választójog biztosítása mellé egy 1200 fős bizottságnak adta a jogot a kormányzóválasztá- son induló jelöltek végleges kiválasztására. Keddi ultimátumuk szerint, ha nem teljesülnek a követeléseik, kiterjesztik területfoglaló demonstrációjukat és munkabeszüntetésekre szólítanak fel. A kormányzó hangsúlyozta, Hongkongnak nincs szüksége a kínai hadsereg bevetésére a rend fenntartásához. Szinte kizárt, hogy Peking engedne a hongkongi tüntetők követeléseinek, de az sem valószínű, hogy megkockáztatná a beavatkozást, mert emiatt rendkívüli mértékben romlana az ország hírneve - nyilatkozta Szunomár Ágnes, a Magyar Tudományos Akadémia kutatója. Az elemző arra emlékeztetett: Hongkongot 1997-ben adták vissza a britek Kínának, azóta az „egy ország, két rendszer” elve érvényesül. Ez azt jelenti, hogy Peking vállalta, Hongkong 50 éven át megőrizheti kapitalista gazdasági rendszerét és demokratikus politikai berendezkedését, de csak korlátok között. A város első emberét ugyanis olyan bizottság választja ki, amelynek tagjait Peking nevezi ki - magyarázta. Találat ért egy iskolát Orosz tankok Donyecknél Kijev. Az orosz fegyveres erők 27 harckocsija jelent meg a Donyecktől északra fekvő De- balceve településnél - közölte tegnap Dmitro Timcsuk, a kijevi katonapolitikai kutatóintézet vezetője. Debalcevétől nem messze néhány napja egy orosz deszantos rohamhadosztály tagjai tűntek fel, akik a térségben technikai eszközökkel elnémították a mobiltelefonokat. Debalceve és Sztahanov a két kelet-ukrajnai megyeközpont, Luhanszk és Donyeck között fekszik. Debalcevénél hetek óta támadják az oroszbarát szepa- ratisták és a kijevi állítások szerint az oldalukon harcoló orosz katonák az ukrán fegyveres erők tagjait. Rakéta-sorozatve- tővel eltaláltak tegnap egy általános iskolát és egy buszt Do- nyeckben, tíz civil vesztette életét, abból 6 a buszban ült. Az iskolában 70 gyerek tartózkodott, valamennyiüket óvóhelyre menekítették. (MTI)
