Új Szó, 2014. október (67. évfolyam, 225-251. szám)
2014-10-15 / 237. szám, szerda
6 Kultúra ÚJ SZÓ 2014. OKTÓBER 15. www.ujszo.com FULVIDEK Aphex Twin: Syro JUHÁSZ KATALIN A 43 éves brit Richard David James, ismertebb nevén Aphex Twin az elektronikus zenei scéna egyik legnagyobb ikonja, az underground techno úttörője, megkerülhetetlen, nagy hatású zenecsináló, akire John Cage és Eric Satie is hatott, és aki mindig évekkel megelőzte a világot. Ha leszámítjuk különböző mellékprojektjeit, azt mondhatjuk, tizenhárom év után jelentetett meg új lemezt. A Syro egyértelműen az év legjobban várt produktuma ebben a műfajban. Ehhez képest eléggé meglepő az eredmény, ezen a lemezen ugyanis nincs semmi meglepő. Szépen hozza a tőle megszokott színvonalat, színeket és formákat, némi trip- hop és drum and bass díszítéssel összefoglalja, ami húsz év alatt történt a műfajban. Ennél többet valószínűleg kár belelátni. Aphex Twin zenéjét nevezték már ambient technonak vagy IDM-nek, ami intelligens tánczenét jelent, és ami azért fura elnevezés, mert erre a zenére nem igazán lehet táncolni. A Syro könnyebben befogadható, kevésbé szigorú szabású, ha úgy tetszik, szórakoztatóbb, mint hősünk eddigi munkái. Sok rajta a kifejezetten humoros megoldás. Egyszerű, már-már minimalista alapokra acidosan vartyogtatja a kütyüket, mintha egy huncut diák szabadult volna be éjszakára a vágsellyei Duslo vegyi üzembe. Ilyesmit azonban már hallottunk tőle, és azt is észrevehettük, hogy az elektronikus under- groundba már-jó ideje nem a nagy nevek hozzák a frissességet (tisztelet néhány kivételnek, mint mondjuk Luke Slater, az Orb vagy Richie Hawtin). Aphex Twin azért is nehéz helyzetben van, mert ebben a műfajban minden irreleváns, amit egyszer már kitalált valaki, még akkor is, ha ő maga volt az. Itt nincs Motörhead vagy AC/DC, itt a legnagyobb zsenik sem engedhetik meg maguknak az önismétlést. Ha a Syro valóban egy korszak lezárása - valami ilyesmit nyilatkozott a minap Aphex Twin a Pitchforknak akkor kíváncsian várom, milyen lesz az új korszak. (Warp Records, 2014) Értékelés: ###000 RÖVIDEN Beszélgetés a zsidóságról Rozsnyó. Október 17-én a Könyvkuckó vendége Komoró- czy Géza, akivel A zsidók története Magyarországon I-II. című művéről beszélget Ambrus Ferenc a rozsnyói városháza 1. emeleti dísztermében. A szerző a magyar zsidóság közel ezer évét próbálja áttekinteni. A két vaskos kötet Komo- róczy több évtizedes kutatásainak eredménye, illusztrációkkal és fotókkal. A kezdés időpontja 16.30. (juk) Anton Corbijn és a Depeche Mode London. Live in Berlin címmel november 17-én koncert DVD-t, illetve dupla CD-t jelentet meg a Depeche Mode. A koncertfilm rendezője Anton Corbijn, aki a nyolcvanas évek közepe óta dolgozik együtt a brit csapattal, valamennyi vi- deoklipjüket ő rendezte. A DVD-n szereplő koncertet 2013. november 25-én és 27-én rögzítették a Depeche Mode legutóbbi stúdiólemeze, a Delta Machine világturnéján, amelynek keretében Pozsonyban és Budapesten is fellépett a töretlen népszerűségnek örvendő zenekar, és amelyet 32 országban több mint 2,4 millió ember látott. (MTI, juk) Marc Wahlberg, a játékfüggő Los Angeles. Szerencsejáték-függő professzort alakít Mark Wahlberg új filmjében, amelynek az Amerikai Filmintézet (AFI) novemberi fesztiválján lesz a premierje. A Paramount Pictures a hetvenes évekbeli A szerencsejáték című produkciót újította fel az Oscar-jelölt színész főszereplésével és Rupert Wyatt rendezésében. Wahlberg alaposan lefogyott a szerep kedvéért: játékfüggő professzort alakít, akit a szenvedélye sodor egyre nagyobb bajba. Alakítását máris Oscar- esélyesnek értékelik. A The Gambler szereposztásának további része is impozáns: Brie Larson, Jessica Lange, John Goodman és Michael K. Williams is látható a produkcióban. A forgatókönyvet az Oscar-dijas William Monahan írta. Az AFI Fesztivált november 6. és 13. között rendezik meg Los Angelesben, a film világpremierjére november 10-én ülhet be a közönség a hollywoodi Dolby Színházba. (MTI) Filmtörténeti szenzációval, Kertész Mihály megmentett filmjével indult az 1. Magyar Filmhét A „feltámasztott” Jászai Mari Meghalt a király, éljen a király! Ha nem is ezekkel a szavakkal, jelentésében talán mégis ezzel a gondolattal nyitott az első Magyar Filmhét, végérvényesen lezárva a Magyar Filmszemle több mint negyvenéves múltját. SZABÓ G. LÁSZLÓ Havas Ágnes, a Magyar Nemzeti Filmalap vezérigazgatója Karlovy Vary idei fesztiválján adta hírül a világnak: Hungárián Film Week néven új fórumot kap a magyar film. Nem lenne értelme azon rágódni, miért ősszel, és miért nem februárban történik mindez, mint 2012-ig általában, próbáljunk inkább örülni annak, hogy pár év kihagyás után ismét van magyar mustra - még ha egy politikai erővel létrehozott szervezet teremetett is erre lehetőséget. Andy Wajna filmszakmai kormánybiztos is erre biztatja a közönséget, amikor a filmhét mottóját hangsúlyozza: „Gyere, ül mellém!” Mármint a moziban, magyar alkotást választva. Abból pedig most is összejött, méghozzá nem is kevés. Benevezhetett szinte bárki, minőségi kontroll, előválogatás nem volt, így 26 játék-, 16 tévé-, 105 dokumentum-, 87 fikciós rövid-, 62 animációs és 36 ismeretterjesztő film közül választhat a nagyérdemű. A játékfilmek között sok a már lefutott, kevesebb a bemutatás előtt álló produkció, noha legalább öt várja még dobozban, hogy zöldet kapjon a közönség felé. Versenyről pedig egyáltalán nincs szó. A szemle mindig díjkiosztóval zárult. A Magyar Filmhét más megoldást választott: az elismeréseket majd jövőre, négy hónappal a rendezvény után osztják ki, várhatóan egy nagyszabású gála kíséretében. Új idők, új megfontolások. Ezt is el kell fogadnunk. De ne fanyalogjunk! Magyar narancs ez is, nekünk teJászai Mari és Berky Lili A toloncban (Képarchívum rém! A semminél jóval több. Startként pedig itt a filmtörténeti szenzáció: Kertész Mihály 1914-es alkotása, A to- lonc. Felújítva, digitalizált változatban. Igazi világpremier. Hiába könyörögtek a felújítási munkálatokban részt vállaló hollandok, hogy náluk legyen az ünnepélyes bemutató, ez az esemény a Művészetek Palotájában kapott teret, ahol szimfonikus zenekar kísérte a nem egész egyórás némafilmet. Kertész Mihály, a mű rendezője, akit később, immár Oscar- díjas alkotóként Michael Curtiz néven, s ami még ennél is fontosabb: Hollywood egyik legnagyobb hatású filmművészeként emlegetett a világ, ifjú korában negyven némafilmet forgatott Magyarországon. 1919-ben emigrált, s a Casablancával lett világhírű. Egy másik, ugyancsak Oscar-díjas alkotó, Szabó István A tolonc vetítése előtt fel is elevenített egy megható történetet ezzel kapcsolatosan. Ingrid Bergman, a Casablanca női főszereplője állítólag maga kérte meg Kertész Mihályt, hogy nézze meg a másik szerepre Humphrey Bogartot. „De hiszen te magasabb vagy nála!” - csodálkozott Kertész. „Uram, az én feladatom az lesz, hogy a kamera előtt alacsonyabbnak tűnjek!” - szólt Bergman. így találkozhatott két remek színész egy filmben, mert Szabó István szellemes megállapítása szerint: „Mindig voltak nagy emberek, akik hallgattak mások jó tanácsára.” Kertész Mihály filmje, A tolonc a mozgókép felfedezése után tizenkilenc évvel készült. A korabeli magyar sajtó „az első jó magyar film” megjelöléssel hirdette. Mivel teljes hosszában csupán ez az egy némafilm maradt meg Kertész alkotásaiból, A tolonc filmtörténeti kuriózum. Filmbe illő történet az is, ahogy feltámadt halottaiból, majd kalandos úton eljutott Budapestre. A New York i Magyar Ház dohos pincéjéből kerüít elő rozsdás dobozokban, félig ázottan, összezsugorodva. Egy portugál halászhajó hozta át Európába, majd Madridon keresztül érkezett meg Magyarországra. Mivel nem akadt húszmillió forint a restaurálására, a holland filmarchívum segítségével kezdődtek el a felújító munkák, amelyek aztán - a Magyar Nemzeti Filmalap tizennégy millió forintos támogatásával - a Magyar Filmlaborban fejeződtek be. A vetíthető állapotát visszanyert filmet jeles szakemberek hite, bátorsága és odaadása mentette meg az elmúlástól. A Tóth Ede 1876-os népszínműve és Janovics Jenő forgatókönyve alapján született film a kolozsvári Proja filmgyárban készült, de forgattak külső helyszíneken, Torockón, a Torda-hasadékban és az Aranyos partján is. Egy öntudatos, ártadanul bajba keveredett cselédlányról (Berky Lili) szól a történet, akinek mostohaanyja, Ördög Sára (Jászai Mari) kegyelemmel szabadul a börtönből. A két nő hosszú idő után most találkozik először - és utoljára. A boldogság mégsem hagyja cserben a lányt, hiszen visszanyeri elvesztett szerelmét. Jászai Mariról, a legendás tragikáról ez az egyetlen fennmaradt mozgókép. Fényesebb filmkinccsel nem is indulhatott volna a vasárnapig tartó I. Magyar Filmhét. Zenés monodráma Garaczi László regénye alapján és beszélgetés a szerzővel Pozsonyban A hetvenes évek szűk levegője Horváth Gergely (Képarchívum) AJÁNLÓ Pozsony. Holnap 19 órai kezdettel Horváth Gergely, a székesfehérvári Prospero Színkör tagja Garaczi László Pompásan buszozunk! című kultuszregénye alapján készült zenés önálló estjét láthatják az érdeklődők a Pozsonyi Magyar Intézetben. A rendező Czinki Ferenc, aki 20 órától a szerzővel, Garaczi Lászlóval beszélget. A 2011-ben bemutatott előadást jól fogadták a kritikusok, a II. Belgák Színjátszó Fesztiválján megkapta a Magyar Szín- játékos Szövetség arany minősítését, a 33. Madách Imre Irodalmi és Színjátszó Napokon pedig a zsűri színészi különdí- jában részesült. „Egyszerű jelzésekkel - kopott asztal-szék, Ez a divat, Mary Zsuzsi, Rita Pavone - azonnal megteremtődött egy kor. Az első mondattal - beírtak az ellenőrzőmbe - megteremtődött a színész kora is. Egy negyedikes fiú valamikor a hatvanas években. Az erősen meghúzott műben egy csínytevő, kamaszodó fiú vezet minket végig a kis világában. Csak a szokásos: suli, tanárok, szülők, szomszédok, haverok, na és persze a lányok... Egy harminc körüli férfi hirtelen negyedikes (majd hatodikos) fiúvá cseperedik vissza, de elhiszem neki, mert megéli ezeket sztorikat, ezek tényleg az ő sztorijai...” - úja az előadásról Válik István. Egy másik kritkus, Jászay Tamás szerint „nem annyira monodráma ez, mint inkább egy élénk színekkel megfestett körkép egy letűnt, de azért még mindig velünk lélegző korról, a húsz, harminc, negyven évvel ezelőtti kicsi és savanyú Magyarországról.” (k)
