Új Szó, 2014. október (67. évfolyam, 225-251. szám)

2014-10-15 / 237. szám, szerda

4 Külföld ÚJ SZÓ 2014. OKTÓBER 15. www.ujszo.com Nincs katalán népszavazás Barcelona. Katalónia november 9-én „alternatív szavazás” keretében méri fel a lakosság véleményét a régió Spanyolországtól va­ló esetleges elszakadásáról - jelentette be tegnap Ar­tur Mas, a katalán kor­mány vezetője, miután előző nap a helyi vezetés megállapította, az eredeti­leg tervezett referendum megtartása alkotmányos aggályok miatt nem lehet­séges. A nem hivatalos voksolást a korábban kije­lölt napon rendezik meg. Mas leszögezte: kormánya nem táncol vissza, és to­vábbra is szeretné elérni, hogy egy későbbi időpont­ban hivatalos szavazáson dönthessenek majd a 7,5 millió lakosú északkelet­spanyolországi régió füg­getlenségéről. (MTI) Folytatódó kordonbontás Hongkong. Újabb út­akadályokat bontottak le tegnap a rendőrök Hong­kong üzleti negyedében, miután a diákok az előző napot az útlezárásokat szolgáló újabb válaszfa­lak, barikádok, kordonok állításával töltötték. Az egyenruhások egy része körbevett néhány tucat, az aszfalton táborozó fiatalt, a többiek pedig kéziszer­számokkal, láncfűrész­ekkel szétbontották a nagyrészt bambuszrudak- ból összekötözött akadá­lyokat. Ilyen sorsra jutott a Bank of China épülete elé felállított barikád is. A rendőrök nagyon gyorsan dolgoztak, még óriásdarut is bevetettek. A diákok fo- gadkoznak, hogy újraépí­tik a kordonokat. (MTI) Széthullás határán Jemen Szanaa. Ellenőrzésük alá vonták tegnap Jemen egyik kulcsfontosságú vö­rös-tengeri kikötővárosát és a Szanaától délre fekvő Damár tartományát a fő­várost nemrégiben elfogla­ló síita húszi lázadók. A húszik - akiket állítólag Teherán támogat - már el­lenőrzésük alatt tartják a fővárostól északra fekvő Szaada és Omrán.tarto­mányokat. A lázadók a központi kormány gyen­geségét, valamint a hadse­regen belül uralkodó ká­oszt kihasználva saját mi­niállamot akarnak létre­hozni Jemenben. Emellett a dél-jemeni Ádenben teg­nap tízezrek tüntettek a déli országrész elszakadá­sát követelve - Dél-Jemen és Észak-Jemen 1990-ben egyesült, azóta tartós a függetlenedési törekvés a déli részben. (MTI) Irakban katonai bázist foglalt el az Iszlám Állam - Törökország nem engedi az incirliki támaszpont használatát az USA-nak Inkább a kurdókat támadja a török sereg Gyászoló kurdok Kobaninál. A török hadsereg fellépésével már két tűz között szenved a legnagyobb, állam nélküli nemzet. (SITA/AP) Ankara/Bagdad. Törökor­szág az Iszlám Állam he­lyett inkább a saját terü­letén tiltakozó kurdok el­len vetette be hadsere­gét, ráadásul megtiltot­ta, hogy a katonai bázisa­it felhasználják a szövet­séges erők repülői. MT1-ÖSSZEFOGLALÓ Török harci gépek támadták a Kurdisztáni Munkáspárt (PKK) nevű kurd lázadószerve­zet létesítményeit Törökország délkeleti részén - jelentette tegnap a Hürriyet török lap in­ternetes változata. Ez volt az első jelentős légitámadás a szervezet ellen azóta, hogy Tö­rökország két évvel ezelőtt bé­ketárgyalásokba bocsátkozott a PKK-val. A csapások jelentős kárt okoztak a kurd lázadók­nak a lap szerint. Törökország azért mért légi csapásokat a PKK-ra, mert az támadta a had­sereg előretolt állásait az iraki határ közelében. A Hürriyet úgy tudja, Ahmet Davutoglu török miniszterelnököt értesí­tette a hadsereg arról, hogy mi­re készül. A hadműveletben F-4-es és F-16-os harci gépek vettek részt. A PKK három na­pon át géppuskákkal támadta a török hadsereg előretolt hadál­lásait, mert feldühítette, hogy Törökország nem avatkozott be a kurd fegyveresek oldalán a szíriai Kobaninál folyó harcok­ba. Az Iszlám Állam (IÁ) dzsi- hádista szervezet a hét végéig feltartóztathatatlannak tűnt a török határ mellett fekvő város bevételében, de a kurdok meg­állították őket, sőt tegnap visszafoglaltak egy város mel­letti kulcsfontosságú magasla­tot. Ankara 2012-ben kezdett béketárgyalásokat a PKK-val, amelynek vezetője, Abdullah Öcalan életfogytig tartó bör­tönbüntetését tölti az ország­ban. A török hatalom ellen 30 évig tartó kurd lázadásnak több mint 40 ezer halottja volt. A török kormány cáfolta, hogy új megállapodást kötött volna az Egyesült Államokkal arról, hogy az amerikai légierő igénybe vehesse a dél-törökor- szági incirliki légitámaszpontot az Iszlám Állam szíriai állásai el­leni támadáshoz. Ankara ezzel amerikai katonai forrásoknak azt a vasárnapi közlését cáfolta, miszerint Törökország bele­egyezett, hogy az USA és az IÁ elleni szövetség más erői igény­be vehessék a területén lévő támaszpontokat, beleértve az incirliki légi bázist, amely alig 160 km-re fekszik a szír határ­tól. Ankara a szíriai ellenzékiek kiképzéséről szóló bejelentést viszont nem cáfolta. Legalább 25-en vesztették életüket három merényletben Bagdadban, az iraki fővárostól nyugatra fekvő Anbár tarto­mányban pedig egy katonai bá­zist foglalt el az Iszlám Állam szélsőséges szervezet. Az iraki katonák heves tűzharc során vesztették el a létesítményt, amely az IÁ által két hete elfog­lalt nyugat-iraki Hit település közelében fekszik. A szunnita fegyveresekből álló Iszlám Állam ellen harcoló síita milíciák háborús bűn- cselekményeket követnek el szunnita lakosok ellen - állítja egy tegnap megjelent közle­ményében az Amnesty Interna­tional (AI) nemzetközi jogvédő szervezet. Az Amnesty szerint e milíciákat a bagdadi kormány látja el fegyverekkel. A milíciák tagjai műveleteik során eddig elraboltak és megöltek többtu­catnyi szunnita muzulmán la­kost. Volt számos olyan szunni­ta civil, akit nem öltek meg, hanem több ezer dolláros vált­ságdíjat követeltek értük csa­ládjuktól. Vannak azonban olyanok is, akikért hiába fize­tett a család, még mindig fog­ságban vannak vagy megölték őket. Az AI-nak állítása szerint bizonyítékai vannak minderre. A szervezet felszólítja az iraki kormányt, hogy zabolázza meg a milíciákat. Szűrik a Nyugat-Afrikából érkezőket Nagy-Britanniában - a WHO szerint rövidesen megtízszereződhet az új esetek száma Tegnap meghalt a lipcsei klinikán ápolt ebolás beteg MTl-ÖSSZEFOGLALÓ Lipcse/London. Meghalt tegnapra virradóra az az Ebo- lával fertőzött afrikai beteg, akit múlt hét óta egy lipcsei kli­nikán kezeltek. Az 56 éves szu- dáni ENSZ-alkalmazottat csü­törtökön szállították Libériából Lipcsébe. Az orvosok állapotát érkezésekor „erősen kritikus­nak, ugyanakkor stabilnak” tartották. A férfi a harmadik olyan ebolás beteg, akit a nyu­gat-afrikai járvány év eleji kitö­rése óta Németországba szállí­tottak. Egy fertőzöttet jelenleg Frankfurt am Mainban kezel­nek, míg egy másikat öt hét után egészségesen engedtek ki egy hamburgi kórházból. A Lipcsébe szállított beteget a legkomolyabb biztonsági óvin­tézkedések közepette a klinika fertőzési és trópusi betegsé­gekkel foglalkozó különosztá- lyán kezelték. A kórház szerint az intézmény többi betege számára az afrikai férfi ottléte nem jelentett fertőzésveszélyt. Az Egészségügyi Vüágszerve- zet (WHO) legutóbbi összesíté­se szerint már meghaladta a 4000-et az Ebola-járvány halá­los áldozatainak száma. Tegnap megkezdődött Nagy- Britanniában azoknak a beuta­zóknak az egészségi szűrése, akik érkezésük előtt az Ebola- járvány sújtotta nyugat-afrikai térségben jártak. A szűrést a Londont kiszolgáló legnagyobb nemzetközi repülőtér, a Heath­row 1-es terminálján kezdték, ahová a járványtól érintett or­szágokból Nagy-Britanniába beutazók 85%-a érkezik. A szűrést a héten fokozatosan ki­terjesztik a Heathrow öt termi­náljának mindegyikére, majd a második legnagyobb londoni repülőtér, a Gatwick, illetve a Párizsból és Brüsszelből Lon­donba érkező Eurostar szuper- expresszek fő fogadó pályaud­vara, a King's Cross-St. Pancras beléptető pontjaira. A szűrés a Libériából, Sierra Leonéból és Guineából érkezőket érinti. A brit légitársaságok már leállí­tották járataikat az Ebola-jár- ványtól sújtott nyugat-afrikai térségbe, ám az onnan érkezők kerülőutakon továbbra is eljut­hatnak Nagy-Britanniába. Szeptemberben a leginkább érintett három afrikai országból ezren utaztak be az Egyesült Ki­rályságba. Sally Davies an­gol-walesi tiszti főorvos kije­lentette: a következő 3 hónap­ban előfordulhat néhány ebolás megbetegedés Nagy-Britanniá­ban, a brit lakosságot fenyegető kockázat azonban továbbra is alacsony. Sally Davies szerint „valószínűtlen”, hogy a repte­reken és a pályaudvarokon al­kalmazott szűréssel sok, Ebolá- val fertőzöttet ki lehetne szűrni. Hetente akár 10 ezer új Ebo- la-fertőzés is lehet a következő két hónapban, s az-új esetek száma akár megtízszereződhet - figyelmeztetett az Egészség- ügyi Világszervezet (WHO). Bruce Aylward, a WHO vezér­igazgató-helyettese elmondta, ha 60 napon belül nem tudnak erőteljes választ adni a járvány tombolására, sokkal többen fognak meghalni. Közlése sze­rint a fertőzöttek száma Nyu- gat-Afrikában ezen a héten meg fogja haladni a 9 ezret. Tüntetők és rendőrök csaptak össze Kijevben Új ember a hadsereg élén MTl-OSSZEFÖGLALO Kijev. Tüntetők és rendőrök csaptak össze tegnap Kijevben a parlament épülete előtt, isme­retlenek egy csoportja megpró­bált behatolni a törvényhozás épületébe is. A rendőrök gumi­botokkal szálltak szembe a ru­dakkal, Molotov-koktélokkal támadó tüntetőkre, állítólag lö­vések is dördültek- a hatóságok a rendbontásban 36 személyt vettek őrizetbe. Délelőtt Kijev központi terén gyűlt össze a na­cionalista Szabadság Párt mint­egy 3000 híve, a tömeg onnan a parlament elé vonult, hogy kö­vetelje az Ukrán Felkelő Hadse­reg (UPA) elismerését a 2. vi­lágháború olyan résztvevője­ként, amely Ukrajna független­ségéért harcolt. A partizánsereg egy ideig együttműködött a ná­ci németekkel, majd szembe­fordulva velük egyszerre har­colt ellenük és a nyomuló szov­jet hadsereg ellen is. Az erről szóló törvényjavaslatot azon­ban tegnap hetedszeri nekifu­tásra sem sikerült a parlament­nek az ülés napirendjére tűznie. Később feltűnt a parlament előtt a radikális Jobboldali Szektor zászlói alatt egy kb. 200 fős, maszkot viselő csoport, a tömegből valaki Molotov-kok- télt dobott az épületre. Ezután szabadultak el az indulatok. Az ukrán parlament az ál­lamfő javaslatára védelmi mi­niszterré választotta tegnap Sztepan Poltorakot, a Nemzeti Gárda parancsnokát. Február óta ő a negyedik vezető a vé­delmi tárca élén. Hét civil veszette életét és 17 megsebesült tegnap, amikor szakadár fegyveresek Grad ra- kéta-sorozatvetővel eltaláltak egy temetési menetet a déli Ma­riupol melletti Szartana falu­ban, miközben az ukrán fegyve­res erők állasait támadták. Ugye hiányoztam? 40 nap után újra megjelent a nyilvánosság előtt Kim Dzsong Un észak-koreai diktátor. A phenjani sajtó több fényképet is közölt róla, ezeken jókedvűen, de botra támaszkodva látható - látványával még a dél-koreai tévécsatornák sem tudtak betelni. A 31 éves Kim szeptem­ber 3-án mutatkozott legutóbb nyilvánosan, és tartós távolléte találgatásokat indított el egészségi állapotáról, sőt egyes híresztelések a hatalmon maradását is megkérdőjelezték. A phenjani média mindazonáltal Kim távolléte alatt is folyamatosan magasztalta uralmát. (TASR/AP-felvétel)

Next

/
Thumbnails
Contents