Új Szó, 2014. október (67. évfolyam, 225-251. szám)
2014-10-15 / 237. szám, szerda
2 Közélet ÚJ SZÓ 2014. OKTÓBER 1 5. www.ujszo.com Háromezren kapnak pénzt a 11. pillérből Januártól fizetnek a nyugdíjpénztárak ÚJ SZÓ-HÍR Pozsony. Januártól fizet nyugdíjat a 2004-ben bevezetett második nyugdíjpillér, a szociális ügyi minisztérium becslése szerint mintegy 3 ezer ember lesz rá jogosult az első hónapban. A második pillér kb. 6-8 százalékát teszi ki a nyugdíjnak. Az első nyugdíjasok átlagosan 7 éve spórolnak. A kétpilléres kötelező nyugdíjrendszert 2004-ben vezette be a második Dzurinda-kor- mány, vagyis a pénztári tagok legfeljebb 10 éve spórolhatnak. A rendszer jelenleg mintegy 1,5 millió pénztártag megtakarítását kezeli, akiknek a Postabank Magánnyugdíjpénztár (MNYP) adatai szerint az átlagos életkoruk 36 év. A pénztár adatai szerint az átlagos megtakarítás értéke egyelőre még viszonylag alacsony, mindössze 3519 euró, de ez a takarékoskodás hosszával nőni fog. „Az átlagkeresettel rendelkező ügyfél, aki 44 évig fog takaré- Tcoskodni, várhatóan mintegy 27 ezer eurót tud majd megtakarítani” - áll a Postabank MNYP elemzésében. Ez csak az alapmegtakarítás, ami még emelkedni fog az éves hozam arányában. A pénztárak ügyfelei egyelőre a konzervatívabb megtakarítás hívei, 86 százalékuk az államilag garantált alapokban kezelteti pénzét, amelyek azonban viszonylag alacsony hozamot biztosítanak. (lpj) RÖVIDEN Google: lenyúlták a lógónkat! Pozsony. A Google szerint Peter Gogola független besztercebányai polgármesterjelölt megsértette a cégjogait, mivel a keresőóriás enyhén módosított lógóját, valamint a keresőprogram főoldalának vizuálját használta fel októberben kezdődött újraválasztási kampányában. A Google felszólította a jelöltet, hogy vegye le óriásplakátjait. (MSz) Median: a KDH előzi a Siet’et Pozsony. A Median közvélemény-kutató ügynökség szeptember eleji mérése alapján a Smer 41,7%-kal nyerné a választásokat, ha most tartanák. A Sieť visszaesett a harmadik helyre (9,1%), a KDH 10,2%-ot szerezne. A felmérés szerint parlamenti párt lenne az SaS (6%) és az SDKÚ (5,7%) is, a Híd csak 5,3%-ot szerezne, az MKP pedig 4,3%-kal a küszöb alatt végezne. A Median mérései során nem szokott etnikai kisebbségi mintát használni, így a magyar pártokkal kapcsolatos eredményeit érdemes fenntartásokkal kezelni. (MSz, SITA) Alkotmányos a népszavazás? Pozsony. Nem alkotmányellenes a családjogi kérdéseket tartalmazó népszavazási kezdeményezés - állítja az Alliance Defending Freedom nemzetközi civil szervezet. Az ENSZ és az EU mellett akkreditált társulás, melynek Dániel Lipšic is tagja, erről részletes elemzést készített, amelyet eljuttatott az Alkotmánybíróságnak is. Az alkotmány tiltja, hogy emberjogi kérdésekről referendumot szervezzenek, ám amint Lipšic rámutatott, csak azon témákra vonatkozik ez a tiltás, melyeket tartalmaz az alkotmány, valamint a starsbourgi emberjogi bíróság döntései. A népszavazási kérdésekkel kapcsolatban Andrej Kiska államfő fordult a taláros testülethez, melynek heteken belül döntenie kell az ügyben. (SITA) A vételt jóvá kell hagynia a versenyhivatalnak is; egyelőre folynak a tárgyalások Társtulajdonos a Penta, még nem tudni, milyen jogokkal A Penta pozsonyi székhaza (Tomáš Benedikovič felvétele) Pozsony. A Penta üzleti csoport a lapunkat is kiadó Petit Press Rt. társtulajdonosává válik - az ügyletet még jóvá kell hagynia a Gazdasági Versenyhivatalnak (PMÚ). Mivel a Penta az utóbbi időben több jelentős lapkiadót is megvett, s további médiatársaságokat akar megszerezni, nem biztos, hogy a PMÚ áldását adja a tranzakcióra. ÚJ SZÓ-HÍR A Penta a SITA hírügynökség egyik leányvállalatán keresztül vásárolta meg a Petit Press részvényeinek 50 százalékát, 15 millió eurós áron. Azt viszont még nem lehet tudni, milyen beleszólása lesz a pénzügyi csoportnak a cég vezetésébe. Alexej Fulmek, a kiadó vezérigazgatója szerint két forgatókönyv létezik. Az optimista változat szerint a Penta betartja napokkal ezelőtt tett ígéretét, miszerint megelégszik a kisebbségi részvényeseket illető jogokkal - ebben az esetben a kiadót irányító igazgatótanácsban nem szereznek befolyást, a cég felügyelőtanácsában pedig a hatból két helyet kapnak. A pesszimista forgatókönyv szerint a csoport nem tartja magát korábbi vállalásaihoz: ebben az esetben a cég vezetése gyakorlatilag megbénul, ugyanis mindkét tulajdonos - a Peter Vajda nevéhez köthető PSIS társaság, valamint a Penta - is ugyanolyan arányban képviselteti majd magát a felügyelőtanácsban. A változások a szerkesztőségeket egyelőre nem érintik, a cég jelenlegi vezetése addig marad a helyén, amíg remény mutatkozik arra, hogy az optimista változat szerint alakulnak a dolgok. „Felelősségteljesen kell hozzáállnunk a kialakult helyzethez. Aggályokra adhat okot, hogy pénzügyi csoportok próbálnak befolyást szerezni a médiában, ám amíg biztosított a szerkesztőség függetlensége, addig maradunk. Ez hűséges olvasótáborunkkal szembeni kötelességünk is. A mi felelősségünk alapvetően abban különbözik a Sme helyzetétől, hogy az Új Szó az egyetlen honi magyar napilap, ha a szerkesztőség távozna, ez a lap megszűnését vonná maga után, ami óriási felelőtlenség lenne. Amíg esélyünk van megőrizni az Új Szó függetlenségét, kötelességünk maradni” - mondta Molnár Norbert, lapunk főszerkesztője. A kiadónk által megjelentetett másik napilap, a Sme fő- szerkesztője és négy helyettese tegnap lemondott és benyújtotta felmondását. A lap szerkesztőinek egy része biztosan távozik a cégtől, ám várhatóan sokkal kevesebben lesznek, mint ahogy azt korábbi nyilatkoza- tukbanjelezték. (MSz) A Smer lehetőséget adott a magas védettségű övezetekbe tartozó telkek cseréjére Simon: a kormány a J&T-nek dolgozik ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. A pénzügyi csoportok és nem az emberek érdekeit szolgálja a környezeti hatások vizsgálatáról szóló törvény, melyet tegnap elfogadott a parlament - állítja Simon Zsolt, a Híd képviselője. A törvény ugyanis szerinte lehetőséget ad arra, hogy a J&T pénzügyi csoport cserével, előnyösen állami tulajdonban levő földekhez juthat. A J8cT csoporthoz tartozó Tatry Mountain Resort (TMR) társaságnak a Magas-Tátra negyedik és ötödik környezetvédelmi övezetében fekvő parcellái vannak. A társaság Simon szerint már tavaly jelezte, hogy az adott telkeket elcserélné, mivel ott nem építkezhet. Az állam viszont azoknak a telkeknek a tulajdonosa, amelyeken a pénzügyi csoportnak síközpontja van. Ha a telkeket elcserélnék, akkor a TMR-nek többé nem kellene bérleti díjat fizetnie az államnak a telkek használatáért. „Eddig üyen cserét nem engedélyeztek a törvények, a törvénymódosítással viszont megteremtették ennek lehetőségét” - mondta Simon. A TMR képviselői tegnap kijelentették, soha nem volt és jelenleg sem áll szándékukban befolyásolni a környezeti hatások vizsgálatáról szóló törvény módosítását. „Már korábban engedélyt kaptunk a telekcserére” - mondta a társaság szóvivője, Zuzana Fabianová. A cserét még 2009-ben hagyta jóvá a környezetvédelmi miniszter, a telkek viszont máig az eredeti tulajdonosoknál vannak, így a TMR Fabiánová szerint továbbra is sürgetni fogja a folyamat befejezését. A környezetvédelmi minisztérium szerint a törvénytervezettel csupán azt akarják megakadályozni, hogy az Európai Bizottság eljárást indítson az ország ellen, amiért néhány uniós normát nem iktattunk teljes mértékben a szlovák jogrendbe. „A képviselő logikájával élve az Európai Bizottság is a pénzügyi csoportok kezében van, ugyanis a módosítások a bizottság kifogásaira reagálnak” - mondta Maroš Stano, a tárca szóvivője. A telekcserére szerinte most is lehetőség van, ehhez elég a tulajdonosok beleegyezése. Peter Žiga környezetvédelmi miniszter a parlamentben elmondta, hogy a módosításnak köszönhetően egyesíthetik az egyes környezetvédelmi zónákat, mélyek összekötését jelenleg gátolhatnák a magáhtulaj- donosok. „Csak így tudjuk kialakítani a Tátra új környezet- védelmi övezeteit, ha ugyanis elképzelésünkkel a magántulajdonosok nem értenének egyet, a Tátra védett övezeteiből ementáli sajt lehetne” - mondta, (dp, SITA) A 2016-os választásokig nem fogjuk megtudni, melyik képviselő és miniszter mennyivel lett gazdagabb A Smer miatt marad fogatlan az összeférhetetlenségi törvény ÚJ SZÓ-HÍR Pozsony. Már szinte biztos, hogy a 2016-os parlamenti választás előtt a Smernek és Pavol Paška házelnöknek köszönhetően a parlamenti képviselőknek nem kell részletesebb va- gyonbevallást készíteniük, a jövedelemgyarapodásuk nem válik ellenőrizhetőbbé. Habár a 2012-es parlamenti választások előtt minden párt - köztük a Smer is - megígérte, hogy szigorítani fogják a ma szinte teljesen fogatlan összeférhetetlenségi törvényt, a jogszabály szigorítása nem sikerült. Ugyan a tegnap kezdődött ülésre az ellenzék beterjesztette a már két éve, akkor még minden parlamenti párt egyetértésével megszületett javaslatot, de a megvitatására idén sem kerül sor. A 112 programpontot tartalmazó napirenden ugyanis a házelnök a 81. helyre sorolta a jogszabályt, így esélye sincs, hogy a parlament megvitassa. Tegnap Miroslav Beblavý (Sieť) javasolta, hogy a tervezetet konkrét időpontban, október 24-én tárgyalja a plénum, ám a Smer elutasította a javaslatot. Paška ugyanis október végén be akarja fejezni az ülésszakot, a mintegy két és fél hét alatt a 81. pontig nem jutnak el a képviselők. „Azt szerettük volna, ha a törvény már januárban életbe lép, ehhez viszont már a jelenlegi ülésen el kellett volna kezdeni a tárgyalását, hogy az idei utolsó ülésen el tudjuk fogadni” - magyarázta Lucia Žitňanská, a Híd parlamenti képviselője. A tervezetet az ellenzék most terjeszti be második alkalommal, tavaly a Smer leállította a tárgyalását, Pavol Paška házelnök pedig legutóbb azt ígérte, hogy idén Paška ezúttal sem tartotta be ígéretét (SITA-felvétel) ősszel a Smer saját javaslattal áll elő. Ez azonban a mai napig sem történt meg, így - ha az ellenzékijavaslatot újra elutasítja a kormánypárt - a 2016-os parlamenti választásokig már nem lesz lehetőség a parlamenti képviselők vagyonának részletes megismerésére. A vagyonbevallásokat ugyanis március 31-ig kell leadni, a választások pedig várhatóan márciusban lesznek, így ha jövőre nem kell részletesebb bevallást leadni, akkor ez a „veszély” legkorábban a választások után fenyegeti a képviselőket. Az ellenzéki törvényjavaslat részletesen megszabja, hogy milyen vagyontárgyakat kell feltüntetniük a jegyzékben a közjogi méltóságoknak, rendelkezik egyebek mellett arról is, hogy be kell vallaniuk, ha valamit bérbe adnak vagy kölcsön kapnak. „A lényeg, hogy úgy van összeállítva, hogy két egymást követő vagyonbevallásból megítélhető legyen a képviselő vagyonosodása - magyarázta a tervezet lényegét Žitňanská. - így felmérhető lesz, hogy a hivatalosan bevallott jövedelme mellett nincs-e eltitkolt bevétele. ” dpj)
