Új Szó, 2014. október (67. évfolyam, 225-251. szám)
2014-10-02 / 226. szám, csütörtök
8 Vélemény-hirdetés ÚJ SZÓ 2014. OKTÓBER 2. www.ujszo.com Az Egyesült Államok harcba szállása az Iszlám Állam ellen igen jó hír Oroszország és Kína számára - a Kreml folytatja felforgató tevékenységét Nyugati irányú orosz expanzió - Putyin kelet-közép-európai tervei MTl-ELEMZÉS Az, hogy Washington hadat üzen az Iszlám Államnak, megkönnyíti Moszkva kelet-közép- európai befolyásának növelését - írta elemzésében a Stratfor amerikai agytröszt. Hosszú játszma Kelet-Európábán című cikkében a kutatóintézet megállapítja, Obama bejelentése igen jó hír Moszkva és Peking számára. Vlagyimir Putyin az orosz elnök kétségtelenül folytatni fogja a nyugati irányú expanziót, ha meg nem állítják. Célja nem a Varsói Szerződés visszaállítása, amelynek fenntartása Moszkva számára túlságosan időigényes és drága volt. Ehelyett Putyin egy hagyományosabb, puhább befolyási övezetet szeretne létrehozni Európában. Az elmúlt években az oroszok, kihasználva az európai pénzügyi nehézségeket, igyekeztek európai bankokat, elektromos hálózatokat, olajfinomítókat és földgázszállító kapacitásokat vásárolni, és bővítették kőolaj- és gázvezetékeiket a volt csatlós országokban. A pénzügyileg meggyengült Európának eközben csökkent a politikai tőkéje ahhoz, hogy szociális és gazdasági reformokért cserében befolyása alá vonjon olyan országokat, mint Moldova, Szerbia vagy Ukrajna. Moszkva ilyen puha eszközökkel törekedett befolyását növelni a kelet- és közép-európai országokban az ukrán válság előtt. A válság akkor kezdődött, amikor nyugatbarát tüntetők Ki- jevben megbuktatták a Moszkva támogatását élvező kormányt, aláásva Ukrajna ütközőövezeti státusát. Az oroszoknak válaszolniuk kellett, és válaszoltak is. Putyin elcsatolta a Krímet, majd segített oroszbarát lázadást szítani Kelet-Ukrajnában. Amikor a szeparatistáknak ezt nem sikerült népfelkeléssé szélesíteniük, és a Nyugat által támogatott ukrán hadsereg kezdte körülvenni őket kulcsfontosságú területeken, Putyin lényegesen megnövelte támogatásukat, például légvédelmi fegyverekkel látta el a szakadárokat, és katonákat is küldött a térségbe. Többet árthat, mint a Nyugat segíthet Putyinnak több ütőkártyája is van. Tudja, Petro Porosenko ukrán elnök is tisztában van azzal, hogy Oroszország többet árthat Ukrajnának, mint amennyit a Nyugat segíthet neki, Ukrajna földrajzi helyzete miatt ugyanis fontosabb Oroszországnak, mint a Nyugatnak. Putyin azt is tudja, hogy az Oroszország elleni nyugati szankciók csak korlátozottak lehetnek, mert Európa függ az orosz gázszállításoktól, az európai és orosz gazdaság összefonódott. Ezt tovább súlyosbítja az európai pénzügyi válság, amely gátolja a valóban hatékony szankciók életbe léptetését. Ami a NATO-t és a kelet-európai gyors reagálású erő létrehozására vonatkozó döntést illeti, Putyin tisztában van azzal, hogy a katonai szövetség ereje a tagállamok védelmi költségvetésének mértékétől függ. Kevés kivételtől eltekintve a tagállamok nem akarják hazai össztermékük (GDP) 2 százalékát védelemre fordítani. Európa továbbra is egy félig-meddig pacifikáit geopolitikai övezet marad, amelytől Oroszországnak nem kell tartania. Keresi a gyenge láncszemeket Barack Obama nem fog csapatokat küldeni Ukrajnába, és nem veti be légierejét az oroszbarát szakadárok ellen. Mi több, az ukrán hadseregnek nyújtott támogatása is korlátozott marad. Az amerikai közvélemény kevésbé hajlandó megvédeni Európát az oroszok ellen, mint amennyire hajlandó volt védelmezni a Szovjetunióval szemben. A hidegháború bizonyos értelemben a második világháború folytatása volt, egyben geopolitikai és ideológiai küzdelem, de ma nem ez a helyzet. Putyin mindezt tudja, ezért folytatni fogja a kelet-ukrajnai szakadárok támogatását. Különféle felforgató eszközökkel folytatja a kijevi - és a moldovai - kormány meggyengítését. Igyekszik aláásni olyan gyenge államokat is, mint Szerbia és Bulgária, és legalábbis megpróbálja ugyanezt egész Közép- és Kelet-Európá- ban, a Baltikumtól egészen a Kaukázusig. Ezért Putyin dolga sok szerencsét lovánni Amerikának az Iszlám Állam elleni háborújához, és remélni, hogy ez a háborújó sokáig tart majd. KÁRPÁT-MEDENCEI FIGYELŐ Vita a székely autonómiáról Semmit sem venne el a románoktól a Székelyföld autonómiája vagy a kulturális autonómia: az erdélyi magyarság csak identitása megőrzésének feltételeit próbálja megteremteni, párbeszéddel - hangoztatta Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke azon a bukaresti fórumon, amellyel megkezdődött a társadalmi vita a szövetség autonómiatervezetéről. A politikatudományi egyetemen jelen volt a román médiában leggyakrabban szereplő elemzők többsége. Emil Hurezeanu elemző, a Szabad Európa Rádió korábbi munkatársa aggodalmának adott hangot, hogy az RMDSZ éppen a skót elszakadási népszavazás napján tette közzé tervezetét. Szerinte az ukrajnai fegyveres konfliktusok, a skót és katalán függetlenségi törekvések közepette nehéz elhitetni, hogy a Székelyföld autonómiaigénye nem szakadár kezdeményezés. Erre hivatkozva azt mondta, a románság hálás lenne, ha ilyen feszült helyzetben a magyar kisebbség önmérsékletet tanúsítana. Luca Niculescu, a francia köz- szolgálati rádió román részlegének főszerkesztője megkérdőjelezte, hogy a magyarromán viszonyt terhelő tabukat és előítéleteket fel lehet számolni. Azt azonban ajogál- lamiság megsértésének nevezte, hogy a Legfelső Bírói Tanács be akarta tiltani a közvitát a Székelyföld autonómiájáról. Cristian Parvulescu politológus emlékeztetett: a Moldva és Havasalföld 1859- es egyesülése révén kialakult román királyság szövetségi állam volt, az 1918-as gyulafehérvári román nemzetgyűlés pedig autonómiát ígért Erdély kisebbségeinek. (MTI) LÖVÉSZÁROK Listazárás után, kampány előtt Újabb mérföldkőhöz érkeztek az önkormányzatok. November 15-én újra választhatnak a falvak, városok lakói, ki, illetve kik azok, akik nem pusztán a funkció kedvéért indulnak a választáson, hanem a közösség érdekeiért kívánnak munkálkodni. Az önkormányzati választások annyiban különböznek a parlamentitől, hogy az emberek nem elsősorban a pártpolitikáról, eszmék és politikai színezetek milyenségéről, hanem az őket leginkább érintő, „testközeli” kérdésekről, a mindennapjaikról döntenek. Ezért a helyhatósági választásokra sokkal nagyobb figyelmet fordítanak, s nem véletlen, hogy az önkormányzati választásokon az idei év legmagasabb részvételi arányával számolhatunk. Forróbb lesz az ősz, mint azt sejthettük volna, hiszen tapasztaljuk, hogy számos helyen eltolódik a helyi közbeszéd iránya. A települések gondjainak orvoslására tett lépések, elképzelések helyett sokszor a személyeskedés kerül előtérbe, ami káros. Káros, mert a valós jövőkép helyett féligazságokra vagy csúsztatásokra kerül át a hangsúly. Márpedig az egészséges lokálpatriotizmus helyett a mondvacsinált okok, az alaptalan vádaskodások a helyi közösségek megosztását eredményezhetik. Vajon kinekjó az, ha eltűnik az egymás segítésének eszméje, ha kikopik a helyi közösségekből az értékteremtő hozzáállás? Kizárólag azoknak, akik nem értik és nem érzik át a helyi közösségek megtartó erejének fontosságát, akik nem érzik magukénak a helyi közösséget. Tudjuk, tapasztaltuk: sokkal egyszerűbb rombolni, mint építkezni, könnyebb valótlanságokat terjeszteni, mint jövőképet mutatni. Hogy merre tart, ületve milyen irányt vegyen egy település élete, az nagyban függ a képviselő-testülettől és a polgármester személyétől. Egy települést irányító testületnek nem kizárólag gazdasági vagy fejlesztési kérdésekkel kell foglalkoznia, de életben kell tartania a helyi iskolát, támogatnia kell a kultúrát és sportot, biztosítania kell a község mindennapi működését. A feladat tehát nem szűkíthető le a törvényekből fakadó kötelességek elvégzésére, hanem a közösségi lét folyamatos fenntartását, s a mai nehéz helyzetben is, lehetőség szerinti felemelkedését kell biztosítani. Minden településnek van valamiféle kollektív közösségi tudata, amit ápolni és óvni kell. A szlovákiai magyarság szempontjából kiemelten fontos, hogy a helyi magyar közösségek identitásának megtartását segítő személyek legyenek azok, akik az elkövetkező időszakban megbízatást kapnak a polgárok képviseletére. A fentiek tükrében nem túl szerencsés, ha a már említett jövőkép helyett valami más kerül előtérbe, ha túlsúlyba kerülnek a disszonáns felhangok, amikor a választások közeledtével éle- sedikaverseny. A választások tétje óriási: kik és milyen irányt határoznak meg egy-egy település életében? Vajon milyen lesz az a bizonyos jövőkép? Természetes, hogy a választópolgárok döntik el, kiket bíznak meg a települések vezetésével, mint minden demokratikus választáson, itt is a többség szava dönt. Úgy gondolom, a választópolgárok nagyon is tudatában vannak, hogy megfontolt döntésük határozza majd meg, vajon erős közösség és fejlődő község marad vagy lesz-e az ő településük! Őry Péter, az MKP alelnöke Többet olcsóbban! Most rendelje meg egy évre az Új Szót! A megrendelőt megajándékozzuk! Elektromos fűtőtest “f s L Ez a lap jár Önnek! !? 1 o* s E _a; a> “O c 2 S1 3 Q cc KD > 'CD c 'CD a» N CD > 'CD c CD Cö „<D ff! ff? l-il 5 I 3 T3 Hg jp ™ “> ■£ e <D *2 1/5 o >• Š 3 w 'S (3 r o 'QJ :Z5 Q. _CD .CD C v2 QJ ■2 — T— 03 E 2 »S £ i <U bO < b 'O) ^ I II i c-ežs co 2 M tv '03 w 3 Í3 f-- *2 43 f £ •./TT aj ro ^ 'S co 3 gj es l> >> ^ co bó '2 • • CN <y E <» © Iá 'O < ; .o ' 1 E '03 N VT í N '03 03 U c E '03 '03 .!= N LO O QE ZJ 4—* '03 o •3 i s u C « g1 CU N OJ H ■c 2 if ^ Q- 3 M > S'O s « á u oot !l l? iá P 'S - QJ 5 13 cs ŕ E ™ H *>p $ 'QJ '«J I 8 I ö Sei« ^ o =o b « 'Z a 3 Isi