Új Szó, 2014. október (67. évfolyam, 225-251. szám)

2014-10-14 / 236. szám, kedd

www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2014. OKTÓBER 14. Kultúra-hirdetés 13 Korpás Éva: „Nem könnyű a kiskamaszokkal megszerettetni a népzenét úgy, hogy egyészen másfajta zene veszi körül őket" Egy előadó, aki elszántan fertőzni akar Idén Korpás Éva kapta a Mikola Anikó-díjat, ame­lyet minden évben a ha­zai magyar művészeti életben tevékenykedő, humánus és közösségi értékeket képviselő, lét­rehozó nőnek ítél oda a kuratórium. JUHÁSZ KATALIN A Magyarországon is elis­mert előadóművész az autenti­kus magyar népzene, a megze­nésített versek és a világzene te­repén is otthonosan mozog. A magyarországi Tükrös zenekar énekesnőjeként 2001-ben meg­kapta a Népművészet Ifjú Mes­tere címet, emellett Fonogram és Harmónia díjjal is büszkél­kedhet. Mivel foglalkozik jelenleg és mire készül? Mostanában a Ritka Magyar Folkbanddel koncertezem elég sokat. Járjuk az iskolákat, pró­báljuk közvetíteni a gyerekek­nek azokat az értékeket, ame­lyeket fontosnak tartunk. A kö­zeljövőben tervezünk egy gye­reklemezt, amelyen csak felvi­déki dalok, mondókák lesznek. Bízom benne, hogy karácsonyra megjelenik a Fonó Kiadó gon­dozásában. Dolgozunk egy má­sik lemezen is, amelyen egy ki­csit modernebb, divatosabb, dzsesszesebb környezetbe ke­rül a népzene. Ebben nagy se­gítségemre van Madarász And­rás, aki a hangszerelésért fele­lős, és akivel nagyon egy húron pendülünk. Úgy tudom először készít olyan válogatást, amelyben kizárólag felvidéki anyag sze­repel. Igen. Ennek a vállalkozásnak kettős célja van. Mivel az albu­maim nagyrészt Magyarorszá­gon jelennek meg, szeretném, ha odaát is nagyobb figyelem irányulna a felvidéki népdal­kincsre. Mostanában az erdélyi népzene került előtérbe az anyaországban, az itteni érté­keket kevesen ismerik. Remé­lem, tudok egy kicsit változtatni ezen az arányon. A másik cél, hogy az itteni magyar gyerekek feleleveníthessék az általuk már ismert dalokat, népi játé­kokat, mondókákat. Ha zene­kari hangszerelésben hallják őket, az otthonosság érzéséhez a felfedezés izgalma is társul­hat. Az is előfordulhat, hogy az egyik régióban ismerik az adott dalt, máshol viszont nem. Igye­keztünk ugyanis minden vidék; ről választani anyagot. Egyedül állította össze a lemez tartalmát, vagy közös keresgélés eredménye a vá­logatás? Nagyon sokat dolgoztam az Korpás Eva a Mikola Anikó-díjjal anyagon, és fpkozatosan állt össze a végleges sorrend. A da­lok és játékok egy részét a kon­certjeimen is kipróbáltam, ha úgy tetszik, teszteltem őket. Élőben tapasztaltam meg, mi az, ami működik a kicsiknél, mi­re reagálnak leginkább. így a válogatásnál sok mindenhez ragaszkodtam, csak a zenei részt bíztam a társaimra. A nép­daloknál nincs meghatározva, hogy ez gyerekdal, amaz meg felnőtteknek szól, csak a szöve­gek alapján lehet kategorizálni. Figyelni kell, mi az, ami még be­fogadható a kicsik számára. Rá­adásul, mivel én is tanítottam, tudom, melyik dalok lehetnek ismerősek az óvodából, iskolá­ból. Fontos, hogy egy-egy kon­certen legyenek ilyen fogódzók, így jól fogadják az ismeretlen dalokat is. Szabadtéri rendezvénye­ken gyakran látni két-három- éves gyerekeket önfeledten mozogni a népzenére. Később azonban mintha elvágták volna bennük ezt az ösztönös kapcsolatot. Miért van ez így? Nem könnyű a kiskamaszok­kal megszerettetni a népzenét úgy, hogy egyészen másfajta zene veszi körül őket. Mást hal­lanak a tévében, a rádióban, mást szeretnek a barátaik. Az én két gyerekem is keresztülment ezen, főleg a fiam, aki most ti­zenhárom éves, és az osztály­ban bizony más stílus a menő. Pont ebből kifolyólag született meg bennem az elhatározás, hogy igenis, próbálom „meg­fertőzni” ezt a korosztályt is. Fo­lyamatosan azon töröm a fejem, hogyan kerülhetnék minél kö­zelebb hozzájuk. Ezért szület­tek meg azok a lemezeim, ame­lyeken feldolgozások szerepel­nek népzenei körítéssel. Ez egy kicsit más, mint az autentikus népzene, de ez lehet az első lép­csőfok. Viszont tudatosítanunk kell, hogy rétegzenéről beszé­lünk. Soha nem lesz széles kör­ben népszerű, mert a gyerekek számára meghatározó, mit kapnak otthon, milyen család­ban nevelkednek, kik a példa­képeik. Meg tudom nekik mu­tatni az értékeket, de a többi a szülő és az iskola feladata. Ezért nagyra becsülöm azokat a pe­dagógusokat, akik a népzenét, a népi kultúrát beépítik a tan­anyagba. Gyanítom, hogy a másik tervezett album is hasonló ok­tató-nevelő szándékkal ké­szül: a divatosabb zenei i- rányzatok keresztezése a nép­zenével szintén a „beavatást” szolgálja. Amikor zenét hallgatok, álta­lában nem osztályozom a dalo­kat műfaj szerint. Gondolom, sokan vannak így ezzel. Igye­keztem olyan dalokat válogatni a lemezre, amelyek bírják a fú­ziót. Számomora ugyanis annyira természetes ez a zenei közeg, hogy szinte bármilyen dalba automatikusan „bele­hallom” a népi hangszerelést. Szeretném, ha az is kapna egy kis ízelítőt a népzenéből, áld még sosem találkozott vele, vagy esetleg úgy gondolja, nem az ő világa. Ozzy Osbourne, a globális zenei ikon A Black Sabbath hatvanöt éves frontembere, Ozzy Oz- boume kapja idén az MTV Global Icon díját, amellyel a zenei tévécsatorna a legna­gyobb hatású előadók mun­kásságát ismeri el. A díjátadót november 9-én rendezik meg Glasgow-ban. John Michael „Ozzy” Osbour­ne az 1969-ben alakult legen­dás Black Sabbath énekese volt tíz éven át, majd társai ki­tették a zenekarból állandó alkohol- és drogproblémái miatt. A nyolcvanas években felesége, Sharon irányításával szólókarrierbe kezdett. 1990- ben bejelentette visszavonulá­sát, öt évvel később mégis új albummal lepte meg rajongó­it. A lemez sikerének és az azt követő amerikai turné fogad­tatásának hatására Ozzy lét­rehozta az Ozzfest nevű kon­certsorozatot, ahol metálban- dákat gyűjtött maga köré. 2002-től négy éven át egy té­vés valóságshow keretében családi életébe is bepillantást engedett. Legutóbbi szólóle­meze 2010-ben jelent meg Scream címmel, (juh) Járón Lanier tagadja, hogy az ember csupán az adatainak összessége A „high-tech humanizmus” szószólója kapta a német könyvszakma békedíját ÖSSZEFOGLALÓ Frankfurt. A’ virtuális való­ság fogalmának meghonosítá­sáról is ismert amerikai infor­matikust, Járón Laniert tüntet­ték ki a német könyvszakma bé­kedíjával a 66. Frankfurti Könyvvásár zárásaként. A digi­tális átalakulás társadalmi ha­tásainak vüághírű elemzője a kitüntetés alkalmából elmon­dott beszédében az emberi te­vékenység révén keletkező ada­tok ipari méretű gyűjtésén és kezelésén, az úgynevezett big data módszeren alapuló üzleti vállalkozások veszélyeire fi­gyelmeztetett, és egy újfajta humanizmus kialakítását sür­gette. Lanier szerint az „új humanizmus” a humanista ha­gyományok alapján az emberbe vetett hitet jelenti, de „a mester­Jaron Lanier a díjátadón (SITA/AP-felvétel) séges intelligencia elutasításá­nak formájában”, fő tétele pe­dig az, hogy „az ember több a gépeknél és az algoritmusok­nál”. Ez az „istenhitnél pragma­tikusabb hit” méltányosabb és fenntarthatóbb gazdasági rend­hez vezethet, a gyakorlatban pedig egyebek között azt jelen­tené, hogy az emberi tevékeny­ség révén keletkező adatokkal bevételt termelő vállalatoknak fizetniük kellene a felhasznált adatokért. A díjazottat Martin Schulz, az Európai Parlament elnöke méltatta. Kiemelte, hogy Lani­er szembeszáll azzal a felfogás­sal, hogy az ember csupán az adatainak az összessége. Hang­súlyozta: az EU-ban az alapjogi charta mintájára ki kell dol­gozni a „digitális alapjogok chartáját”. A német könyvkiadók és könyvkereskedők egyesülésé­nek békedíja az egyik legran­gosabb civil kulturális díj Né­metországban. (MTI) MA Ma este hat órától igazi cse­mege várja a lélek dolgai iránt érdeklődő közönséget Duna- szerdahelyen, hiszen a népsze­rű Nyitott Akadémia sorozat keretében a magyar pszicholó­gia élő legendájával, a zseniá­lis előadásairól híres Dr. Veker- dy Tamással találkozhatunk. A rengeteg információt átadó, lebilincselő stílusú és üdítő humorú Jól szeretni című előadást Magyarország minden pontján vastapssal köszönte meg a közönség. Középpontjában egyetlen alapkérdés áll: miként tudnánk igazán jól szeretni? tabbá és elégedettebbé tesz, gyermeke­inknek pedig olyan bázist ad, ahonnan a legmesszebbre tudnak elrugaszkodni, s ahova a legnagyobb szeretettel térnek vissza. Jól szeretni annyi, mint jól élni - önmagunkkal és egymással. Bár mindannyian elkövetünk hibákat, fontos, hogy szeretetünk tévedésein­ken, gyöngeségeinken, konfliktusainkon is átragyogjon, a nehézségek idején is eltéphetetlen köteléket jelentsen kö­zöttünk, és biztonságos menedéket gyerekeink száméra. Ha ez sikerül, az ezerszeresen hálája meg magát. Minket lényegesebben nyugod­Az előadás interaktív, tehát lehetőség lesz véleményt, tanácsot is kérni Veker- dy Tamástól - érdemes élni az alkalom­mal. A Nyitott Akadémia standján - sok más, pszichológiai témájú mű mellett - kedvez­ményes áron lehet megvásárolni a Jól szeretni című könyvet is, melyet a szerző kérésre dedikál. Jegyek előadás előtt kaphatók a Városi Művelődési Központ jegypénztárában MP140681

Next

/
Thumbnails
Contents