Új Szó, 2014. október (67. évfolyam, 225-251. szám)
2014-10-14 / 236. szám, kedd
www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2014. OKTÓBER 14. Közélet 3 A baloldal csak Szegeden és Salgótarjánban tudott győzni, a fővárosban is csak hat kerületben Újabb választáson tarolt a Fidesz Budapest. Április és május után októberben is narancssárga maradt Magyarország. A Fidesz a vártnál is nagyobb győzelmet aratott a vasárnapi önkormányzati választáson. A részvétel alacsonyabb volt, ami azt mutatja: sokan nem tudtak kire voksolni. ÖSSZEFOGLALÓ Hatalmasat nyert a Fidesz, pedig csak veszíthetett volna. 2010-ben a friss kétharmados hatalom az önkormányzati választásokon is elsöprő diadalt aratott, akkor Budapest mellett a 23 megyei jogú városból 22-ben nyert a Fidesz. Ehhez képest csak rosszabbul szerepelhettek, ám meglepetésre ezúttal is majdnem hozták a négy évvel ezelőtti, elérhetetlennek hitt számokat. Narancssárga térkép A 23 legnagyobb városból 20-ban lesz fideszes a polgár- mester, két helyen szocialista politikus nyert, Békéscsabán pedig egy Jobbik által is támogatott független jelölt. Győrben Borka Zsolt 61 százalékkal újrázott, Debrecenben 56 százalékkal nyert a fideszes jelölt - húsz év után Kosa Lajost Papp László váltja -, Székesfehérváron pedig 65 százalékkal Cser- Palkovics András győzött. Vasárnap választották a megyei képviselő-testületeket is, a Fidesz valamennyi megyében nyert, egyet kivéve mindenütt abszolút többsége lesz. Ennek a győzelemnek viszont csak szimbolikus jelentősége van, ugyanis alig maradt hatáskör és pénz a megyei önkormányzatoknál. A párt számára Tarlós István régi-új budapesti főpolgármester és a Fidesz vezérkara (MTI-felvétel) ugyanakkor a budapesti győzelem a legjelentősebb (ezzel külön cikkben foglalkozunk). Bukott baloldal Előzetesen 5-6 megyei jogú városban vártak baloldali győzelmet, szerencsés esetben még további 3-4 helyen. Ezzel ellentétben csak két jelentősebb városban tudtak győzni a szocialisták: Szegeden - ahol hagyományosan erős az MSZP- a polgármester ismét az MSZP-alelnök Botka László lett, valamint a bányászmúltú Salgótarjánban. A korábban baloldali fellegváraknak számító Pécsen és Miskolcon is a fideszes jelölt lett a befutó. Míg Budapesten egyezség született az összefogásról, a többi településen a legkülönbözőbb kombinációkban indultak a baloldali pártok- valahol külön és egymás ellen, máshol kisebb-nagyobb koalíciókban. A vereség után elindult a baloldalon „szennyes kiteregetése”, amely várhatóan a következő hetekben is folytatódni fog. Az országgyűlési és az EP-választás után ugyanis sok probléma kibeszéletlen maradt az ellenzék berkein belül, mivel az „őszinteségi rohamok” az éppen soron következő választáson való jó szereplést - amely mindig elmaradt - veszélyeztették. Az MSZP tegnap Gyurcsány Fe- rencre támadt, míg a volt miniszterelnök részben a szocialistákat okolta Budapest elvesztéséért. A Jobbik a második A Jobbiknak eddig három polgármestere volt, ezentúl 13 lesz. A radikális párt térnyerését nem is annyira ez a szám, mint inkább a megyei közgyűlésekben elfoglalt pozíciók mutatják. A Jobbik szinte mindegyik megyei testületben a második legerősebb párt lett, egyedül Csongrád megyében FIDESZES... ♦ Budapest főpolgármestere ♦ az összes megyei közgyűlés többsége ♦ a 23-ból 17 fővárosi kerület polgármestere ♦ a 23-ból 16 fővárosi kerületi közgyűlés ♦ a 23-ból 20 megyei jogú város polgármestere. sikerült megelőznie őket az MSZP-nek. A szélsőséges párt sikerének egyik magyarázata a baloldal széttöredezettsége - a három baloldali pártra ugyanis együttesen többen szavaztak, mint Vonáék listáira. A Jobbik azért. sem lehet elégedett teljesen, mert egyik jelentősebb városban sem sikerült győznie. Előzetesen úgy tűnt, ez Miskolcon sikerülhet nekik, ám jelöltjük végül harmadik lett 20,5 százalékkal. (MSz) A testre szabott választási rendszernek köszönhetően a közgyűlésben is erős fideszes többség lesz Tarlós István maradt Budapest vezetője (MTI-felvétel) ÖSSZEFOGLALÓ Budapest. 2019-ig Tarlós István lesz Budapest főpolgármestere. A Fidesz jelöltje 49,1 százalékkal (291 ezer voks) nyert - négy éve 53,4%-ot (322 ezer szavazat) szerzett. A baloldal által felemás módon támogatott Bokros Lajos 36%-ot szerzett, a jobbikos Staudt Gábor 7,1-et. A fővárosi közgyűlésben a Fideszre szabott választási rendszernek köszönhetően nőtt is a kormánypártiak túlsúlya (20 képviselő a 33-ból). Korábban ugyanis listás választással döntöttek a képviselőkről - ahogy a szlovákiai helyhatósági választásokon is -, ám idén tavasszal ez módosult: a 33 tagú testületnek a 23 kerületi polgármester a tagja, valamint a főpolgármester, kilencen pedig kompenzációs listáról jutnak be. Négy éve - amikor jobb eredményt ért el a fővárosban a Fidesz - csak 17:16 Bokros Lajos második lett arányú többsége volt a közgyűlésben. A baloldal ugyanakkor nem magyarázhatja tó magát a pár hónappal ezelőtti 'törvénymódosításra. Budapest ugyanis az utóbbi száz évben mindig a baloldal fellegvára volt, 2010-ig a jobboldali pártok csak néhány kerületben tudtak labdába rúgni, összvárosi szinten nem. Elemzők szerint a Fidesz sikere két okra vezethető vissza. Demszky Gábor katasztrofális, korrupciós botrányokkal teli utolsó két ciklusához képest Tarlós elfogadhatóan vezette a fővárost. Igyekezett távolságot tartani a kormánytól, a kampányban Orbán Viktor jobbkezével, Lázár Jánossal „üzengettek” egymásnak. Tarlósnak a hagyományosan jobboldali középosztálybeli rétegek mellett sikerült a balos panelházi választók egy részét is magához csábítania. A fideszes jelölt sikerének másik titka a baloldal szerencsétlenkedése. Év elején még úgy tűnt, ha egy erős, közös jelöltet sikerülne állítaniuk, legyőzhetik Tarlóst. Ám mivel nem sikerült megegyezniük, közben tavasszal sorban jöttek a katasztrofális választási bukások, már csak egy balekot kerestek a főpolgármester-jelölti posztra, aki mögé hivatalosan odaállhatnak. Az elképesztő kampányt produkáló Falus Ferencet még a választások előtt visszahívták, Borkos Lajos pedig - akinek neve egybeforrt a radikális megszorító politikával - nem volt elfogadható a baloldali választók egy része számára. A budapesti kerületekben sem szerepelt jobban a baloldal: a 23 városrészből csak hatban sikerült nyerniük. (MSz) Esztergomot „visszavette" a Fidesz Meglepő eredmények, bukott hírességek ÖSSZEFOGLALÓ Budapest/Esztergom. Habár országos szinten a Fidesz egyértelműen megnyerte az önkormányzati választásokat, voltak olyan városok, ahol meglepetésre a baloldal vagy egy független jelölt is győzni tudott. A községek többségében egyébként független jelölt győzött. A 2014-es önkormányzati választás egyik legnagyobb negatív meglepetése Siófokon érte a Fideszt. Balázs Árpád 1994 óta vezette a Balaton fővárosát, míg most 62:35 arányban maradt alul Lengyel Róbert független jelölttel szemben, akit hallgatólagosan a baloldal és a Jobbik is támogatott. A fideszes jelölt veresége amiatt is furcsa, mert egy körzet kivételével mindent a kormánypárt nyert, és a megyei listás szavazást is a Fidesz nyerte Siófokon. Ez alapján egyértelműnek tűnik, hogy a kormánypárti hívek egy jelentős része is Lengyel Róbertre voksolt, akire meglehetősen nehéz öt év vár majd a Fidesz- többségű közgyűlésben. A nagy fideszes vereségek közé sorolható Devecser is, ahol az iszapkatasztrófát követően a település jelentős részét újjáépítették. Ennek ellenére a Jobbik jelöltje simán legyőzte az eddigi fideszes polgármestert. Kozmann György kajak-kenus olimpiai bajnok is hatalmast bukott Pakson. A Fidesz jelöltje 78:22 arányban kapott tó Süli Jánostól. Kozmann a képviselő- testületben egyedüliként fogja képviselni a kormánypártot. Paksot 2002-2014 között fideszes politikus vezette. Győzelem a botrányok ellenére A Fidesz-kormány bírálata nem mindenhol eredményezett sikert. Hadházy Ákos, aki országosan a trafikpályázatok körüli visszaélések kiteregetésével vált ismertté - és aki emiatt a Fideszből is távozott -, hiába szerzett 40,9%-ot Szek- szárdon az LMP színeiben, csak második lett a fideszes Ács Rezső mögött. Még a testületbe sem fog bekerülni, mivel a helyi megállapodás részeként az LMP nem indított képviselőjelölteket a városban. Esztergom is fideszes Felőrölte Tétényi Éva népszerűségét a kormánypárti többségű képviselő-testülettel folytatott négy éves állóháború Esztergomban. Míg 2010-ben csúfos vereséget szenvedett tőle Meggyes Tamás addigi fideszes polgármester - kétharmaddal verte meg -, addig most vasárnap Tétényi veszített. A Fidesz szintén női jelöltje, Romanek Etelka 46,8%-ot szerzett, Tétényi pedig csak 43,3-at, a különbség mintegy félezer voks volt. A választásokon hét polgár- mesteijelölt indult, ami az előző választásokhoz képest jelentősen megosztotta az ellenzéki szavazatokat. Négy éve az ellenzéki pártok és a civüek is Tétényi Évát támogatták. A14 fős közgyűlésbe az idei választásokon is zömében a Fidesz színeiben induló képviselők jutottak be. Négy éve nyolc, idén tíz mandátumot szereztek. Buktak a celebek Hiába indította a Fidesz az egykori szépségtórálynőt a főváros XIII. kerületében képviselőjelöltként, Bálint Antónia csupán a voksok 18%-át tudta megszerezni abban a körzetben, ahol a szocialista jelölt több mint 60%-kal győzött. Ha nem is ilyen arányban, de megverte kormánypárti vetélytársa a XII. kerületben képviselőjelöltként a baloldal támogatásával indult Vágó Istvánt. A televíziós kvízmester 20 százalék- pontos különbséggel lett a második. (lpj, guzsu, origo.hu) Merész terveket sző a magyar kormány? A forradalomnál is több ÖSSZEFOGLALÓ Budapest. A vasárnapi ön- kormányzati választással lezárult a hektikus magyarországi választási esztendő. Áprilisban a parlament összetételéről szavaztak déli szomszédunknál, májusban pedig EP-választás volt. Legközelebb 2018 áprilisában lesz vokscsata, tehát hosszú, kampány nélküli időszakjön. Magyarországi lapértesülések szerint Orbán Viktor alig várta, hogy lezáruljanak az urnák, ugyanis a miniszterelnök több lényeges reformmal is készül - ezeket pedig, mivel több jelentős választói csoportot is érzékenyen érinthetnek -, nem akarta a kampány során bemutatni. Olyannyira nem, hogy sok minisztériumban még a tervekről sem tudnak, ezt egy kis csapat körvonalazta. „Ha az előző négy évet forradalomnak neveztük, akkor egyszerűen nincs elég erős kifejezés arra, ami most következik” - beszélt a hvg.hu- nak egy, a Miniszterelnökségen zajló tervezésre rálátó forrás arról, hogy milyen nagyszabású folyamatok várhatóak az ön- kormányzati választást követő napokban. A kormányzat állítólag egyebek mellett az oktatásügy, az egészségügy és a köz- igazgatás nagyívű átalakítását is megcélozza, azzal a céllal, hogy minél kisebb legyen az államból élők aránya. A miniszterelnök a parlamentben tegnap ebből még semmit sem mutatott be, csupán a választási eredményt értékelte. „Európa pincéjéből följöttünk a földszintre. Most kell nekivágni az emeleteknek” - mondta az Országházban. (MSz)
