Új Szó, 2014. október (67. évfolyam, 225-251. szám)
2014-10-11 / 234. szám, szombat
20 Szalon ÚJ SZÓ 2014. OKTÓBER 11, www.ujszo.com A pakisztáni Malala Juszafzai a lányok tanuláshoz való jogáért, az indiai Kailás Szatjárti a gyerekek kizsákmányolása ellen harcol Személyes bátorságért adták a Nobel-békedíjat A gyermekek jogainak védelmében folytatott harcért az indiai Kailás Szatjárti és a pakisztáni Malala Juszafzai kapta idén a Nobel-békedíjat - jelentette be tegnap Oslóban a norvég Nobel-bizottság. A bizottság indoklása szerint a 60 éves indiai díjazott békés tiltakozó akciókat és tüntetéseket vezetett a gyermekek kizsákmányolása ellen, és része volt jelentős nemzetközi gyermekjogi egyezmények kidolgozásában. A17 éves pakisztáni kitüntetett ifjú kora ellenére már hosszú évek óta küzd a lányok tanuláshoz való jogáért, és saját példájával bizonyította, hogy a gyermekek és fiatalok maguk is hozzájárulhatnak helyzetük javításához. Malala Juszafzai a Nobel-békedíj eddigi legfiatalabb kitüntetettje. Alapot hozott läre, amelynek célja, hogy minden lány, minden gyerek tanulhasson. Kampányának köszönhetően Pakisztánban már több iskolát építettek lányok számára. (TASR/AP-felvételek) A 17 éves lány Nagy-Britanniában él 2012 októbere óta, amikor Pakisztánban tálib szélsőségesek súlyosan megsebesítették ÖSSZEFOGLALÓ A kiadott közlemény szerint a norvég Nobel-bizottság fontosnak ítélte, hogy egy hindu és egy muzulmán, egy indiai és egy pakisztáni csatlakozott az oktatásért és a szélsőséges megnyilvánulások ellen vívott közös harchoz, megjegyezve, hogy a nemzetközi közösségen belül sok más egyén, intézmény és szervezet is hozzájárult ehhez. A dokumentum szerint a világ szegény országaiban jelenleg a lakosság 60 százaléka 25 éven aluli. A világ békés fejlődésének előfeltétele, hogy tiszteletben tartsák a gyermekek és fiatalok jogait, s különösen a konfliktusok sújtotta térségekben a gyermeki jogok megsértése ahhoz vezet, hogy az erőszak nemzedékről nemzedékre öröklődik. A bizottság végezetül megállapítja, hogy a gyermekek és serdülők elnyomása ellen és a jogaikért vívott harc hozzájárul „a nemzetek közötti testvériség” megvalósításához, amit az alapító Alfred Nobel végakaratában a békedíj elnyerésének egyik kritériumaként említ. Malala Juszafzai: egy golyó a fejbe Malala Juszafzai 1997. július 12-én született a pakisztáni Szvat-völgyben, Mingora városában, pastu nemzetiségű, szunnita családban. Apja költő és tanító, aki mindvégig támogatta lánya kiállását a nők jogai mellett. A diáklány tizenegy évesen már nyilvánosan felszólalt az ellen, hogy a pakisztáni tartományban egyre nagyobb hatalomra szert tevő iszlám fundamentalista tálibok nem engedik a lányokat tanulni. A Szvat-völ- gyet 2008-ban elfoglalták a tálibok, és azonnal bezárták a lányiskolákat (a legtöbbnek még az épületét is felrobbantották), betiltották a zenét és a televíziót, sőt még azt is, hogy a nők egyedül menjenek vásárolni. Juszafzai kampányolni kezdett a tálibok ellen, Gul Makar (Búzavirág) álnéven írott blogbejegyzé- sei, amelyekben mindennapjait írta le a fundamentalisták uralma alatt, a BBC brit közszolgálati televízió honlapján is megjelentek. A Szvat-völgyet fél év után visszafoglalta a pakisztáni hadsereg, Juszafzairól dokumentumfilm készült, számos nyilatkozatot adott, megkapta a civileknek adható legmagasabb pakisztáni kitüntetést. A lány tisztában volt azzal, hogy kilétének nyilvánosságra kerülése után veszélybe került, mert egy fanatikus tálib vezető, Maulana Fazlullah mindent megtett, hogy elhallgattassa. A Faceboo- kon fenyegető kommenteket kapott, az újságokban is figyelmeztették, hogy hagyjon fel „nyugati gondolkodást népszerűsítő tevékenységével”, a lapokat pedig becsúsztatták az ajtaja alatt. Mivel nem fogadott szót, a tálibok gyilkosokat küldtek rá, noha a törzsi törvények tiltják a nők megölését. 2012. október 9-én két merénylő állította meg a Juszafzait szállító iskolabuszt. Név szerint szólította a 15 éves lányt. Rémült társai ugyan azt mondták, hogy nincs a buszon, de a férfiak tudták, kit keresnek: célba vették, találat érte a fején, a nyakán és a vállán; a golyók két másik lányt is megsebesítettek. Malala, akinek története bejárta a világot, csodával határos módon életben maradt: helikopterrel szállították kórházba, ahol életmentő műtétet hajtottak végre rajta, kezelését Angliában fejezték be, azóta is ott él. A merénylet után az amúgy is nemzeti hősnek számító kislányból nemzetközi példakép lett, akit Barack Obama amerikai elnöktől Ban Ki Mun ENSZ- főtitkárig támogatásukról biztosítottak a világ vezetői. A tálibok ugyanakkor bejelentették, hogy Malala továbbra is célpontjaik között szerepel, a díjakat pedig szerintük csak azért kapja, mert az iszlám ellen dolgozik. Malala Juszafzai 2013 februárjában jelent meg ismét a nyilvánosság előtt, és bejelentette: alapot hozott létre, amelynek célja, hogy minden lány, minden gyerek tanulhasson. Az alap először Pakisztánban épített iskolákat lányok számára. Malala júliusban, 16. születésnapján felszólalhatott az ENSZ- ben, megkapta az Amnesty International nemzetközi emberi jogi szervezet legrangosabb kitüntetését, az Európai Parlament Szaharov-díját, amelyet a gondolatszabadság melletti fellépésért ítélnek oda minden évben, és már tavaly is jelölték a Nobel-békedíjra. Kailás Szatjárthi: gyerek rabszolgasors Kailás Szatjárthi, a Nobel- békedíj másik idei kitüntetettje a kimerítő vándorutaktól és a befolyásos ellenfelektől sem riad vissza, miközben a gyerekek kizsákmányolása ellen küzd. A 60 éves indiai aktivista 1998-ban 80 ezer kilométer hosszú csillagtúrát szervezett Ázsia, Afrika, Amerika és Európa érintésével, hogy felhívja a világ figyelmét a gyermek- munka súlyos problémáira. „Az ezredfordulóig meg akarjuk szabadítani a világot a gyermekmunkától” - hangoztatta akkor. Álma idáig nem valósult meg, tekintettel arra, hogy a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO) legfrissebb adatai szerint napjainkban még mindig 168 millió kiskorú robotol. Szatjárthi hazájában, Indiában is széles körben elterjedt a gyerekek foglalkoztatása: vállalkozók milliói nyúlnak az olcsó munkaerő után. A kis kezek egyebek között burkolatköveket vágnak Európa számára, házi rabszolgaként tartják őket, lepényt és teát árulnak, a földeken dolgoznak. Az India északi részén található Vidisában született Szat- járthit már gyerekkorában megindította azoknak a kortársainak a sorsa, akiknek dolgozniuk kellett, ahelyett, hogy iskolába jártak volna. Létrehozott egy labdarúgóklubot, és a beszedett tagdíjakból segítette a szükséget szenvedő gyerekeket. Egyik barátjával egyetlen nap alatt különböző felajánlásokból 2 ezer tankönyvet gyűjtött össze a rászorulók számára. A házas, kétgyerekes Szatjárthi az általa alapított szervezet (Mozgalom a Gyerekkor Megmentéséért) munkatársaival együtt számtalanszor lecsapott a gyermekeket dolgoztató házakra és gyárakra, hogy megmentse a kis munkásokat a kizsákmányolástól. Ezek a villámakciók nemegyszer erőszakba torkolltak - a fáradhatatlan harcost többször megtámadták. (A Nobel-békedíjat odaítélő norvég bizottság indoklása is kitért a kitüntetett személyes bátorságára.) Szatjárthinak nagy szerepe volt abban, hogy a Nyugat érzékennyé vált a gyerekek foglalkoztatásával kapcsolatos problémára, és elkezdett figyelni a termékek eredetére, nehogy azok gyermekmunkából származzanak. A tegnap Nobel-bé- kedíjjal kitüntetett aktivista az 1990-es évek elején útnak indított egy kampányt az indiai szőnyegiparban, amelynek hatására a szektorban ma már külön pecséttel látják el azt az árut, amelyet kizárólag felnőttek állítottak elő. Kailás Szatjárthi tevékenységéért számos elismerést kapott: 1994-ben megkapta például az Aacheni Békedíjat, 1999-ben a Friedrich Ebert Alapítvány (FES) emberjogi díjával méltányolták munkáját. „A gyermekrabszolgaság az emberiesség elleni bűncselekmény. Maga az emberiesség forog itt kockán” - vallja a díjazott. (MTI, ú) Kailás Szatjárthinak nagy szerepe volt abban, hogy a Nyugat érzékennyé vált a gyerekmunka jelentette problémára Indiában széles körben elterjedt a gyerekek foglalkoztatása: vállalkozók milliói nyúlnak az olcsó munkaerő után SZALON Szerkeszti: Lakatos Krisztina. Levélcím: Szalon, Új Szó, Lazaretská 12, 814 64 Bratislava 1. Telefon: 02/592 33 447. E-mail: szalon@ujszo.com
