Új Szó, 2014. október (67. évfolyam, 225-251. szám)
2014-10-10 / 233. szám, péntek
8 Kultúra-hirdetés ÚJ SZÓ 2014. OKTÓBER 10. www.ujszo.com Patrick Modiano a múlt kutatásával és dokumentálásával megszállottan küzd a feledés ellen A Nobel-díjas nyomkereső Patrick Modiano a tizenötödik francia, aki irodalmi Nobel-díjat kap (Képarchívum) RÖVIDEN Női Szellemirtók Los Angeles. Női főszereplőkkel forgatja a legújabb Szel- lemirtók-filmet Paul Feig. A rendező Twitter-oldalán közölte, hogy dolgozik a filmen, a főszerepeket pedig „vidám” nők kapják. Melissa McCarthyt, Kristen Wiiget, Emma Stone-t és Linda Cardellinit nevezte meg lehetséges szereplőként, de erről még nem született döntés a Sony Picturesnél. A Szellemirtók 3 nem fog kapcsolódni az előző két részhez, hanem új történetláncolatot indít. Ivan Reitman, a Szellemirtók korábbi két epizódjának rendezője Harold Ramis, a filmek forgatókönyvírója halála miatt visszaadta rendezői megbízását, és a továbbiakban producerként vállalt részt a vígjáték elkészítésében. A forgatás a tervek szerint 2015 elején kezdődik. (MTI, index) Mozi és beszélgetés Dunaszerdahely.JaroVojtek Gyerekek (Deti) című filmjét vetítik október 13-án, hétfőn 18 órától a Dunaszer- dahelyi Városi Művelődési Ház mozitermében. A dokumentumfilmesként megismert rendező első játékfilmjének szereplői a társadalom peremére sodródott emberek. Anégyévszakotis megjelenítő négy történet láthatatlan szálakkal, lazán kapcsolódik egymáshoz. A film a gyerekszülő kapcsolatot járja végig négy stációban. Lelki traumákat, reménnyel vegyes csalódásokat és kényszerű döntések láncolatát mutatja be, drámai mozaikot alkotva. A vetítés után beszélgetés lesz az alkotókkal, Jaro Vojtekkel, Prikler Mátyás producerrel és Bandor Évával, a film egyik főszereplőjével, (juk) Nem veszi át a Janus Pannonius-díjat a finn író Nem tetszik a magyar kormány politikája MTl-HÍR Budapest. Nem veszi át a magyar kormány által finanszírozott, 50 ezer euróval járó Janus Pannonius-díjat Hannu Launonen finn író, műfordító, aki erről levélben értesítette a Magyar PEN Clubot. A finn PEN Club honlapján megjelentetett közleményében döntése indokául azt hozta fel, hogy a magyar kormány politikája az emberi jogok és a vélemény- szabadság szempontjából nem összeegyeztethető a Nemzetközi PEN Club alapelveivel. „Launonen nem titkolja, hogy Budapesten beszélt valakivel, akitől információhoz jutott, és ezt a döntést hozta - mondta Szőcs Géza, a Magyar PEN Club elnöke hozzátéve: nem tudják és nem is nyomoznak utána, kitől tájékozódhatott a finn irodalmár. Az idei Janus Pannonius Költészeti díjat augusztus végén a libanoni Ali Ahmad Szajid Esz- ber, művésznevén Adonis és a francia Yves Bonnefoy vehette át Pécsett. A fődíjak mellett két műfordítói díjat és egy különdí- jat is odaítéltek idén. A műfordítói díjat nyerte el Csehy Zoltán dunaszerdahelyi költő, műfordító, irodalomtörténész mellett Hannu Launonen, a magyar költészet és prózairodalom fordítója. Patrick Modiano francia írónak ítélte oda a 2014. évi irodalmi Nobel-díjat a Svéd Akadémia, amely tegnap jelentette be döntését Stockholmban. ÖSSZEFOGLALÓ A testület indoklása szerint a 69 éves írót az emlékezés művészetéért tüntették ki, amellyel megidézte a legfel- foghatatlanabb emberi sorsokat és feltárta a náci megszállás mindennapjait. Patrick Modiano 1945. július 30-án született Párizs külvárosában. Apja olasz zsidó üzletember volt, anyja belga származású színésznő. Volt egy fivére, Rudy, ő azonban 10 éves korában meghalt. Középiskolai tanulmányait a Lycée Henri-IV nevű intézményben, Párizs egyik legerősebb gimnáziumában végezte, geometriatanára Raymond Queneau író, a Zazie a metrón szerzője volt, aki döntő szerepet játszott abban, hogy író lett belőle. Első regénye 1968-ban jelent meg La place de l’étoile címmel, és nagy visszhangot keltett. 1982-ig testvére emlékének ajánlotta műveit. Patrick Modiano munkáit tömörség és filozófiai mélység jellemzi. Múltról és jelenről, emlékezésről és feledésről, identitásról és bűnösségről szóló, mélyen emberi elbeszéléseivel számos olvasót szólított meg. Lakhelye, Párizs szinte az összes művében óriási szerepet kap. Családja történetéből és a német megszállás alatti eseményekből, valamint interjúkból, újságcikkekből is merít. Előfordul, hogy egy-egy szereplője több történetben is feltűnik, mint ahogy az is, hogy korábbi epizódokat jobban kibont későbbi műveiben. Gyerekkönyveket és filmforgatókönyveket is ír, Louis Malle rendezővel közösen játékfilmet készített Franciaország náci megszállásáról. Magyarul eddig négy könyve jelent meg: a Sötét boltok utcája (1980, Magvető), az Augusztusi vasárnapok (1996, Elek és Társa Kiadó), a Dora Bruder (2006, Vince Kiadó) és a Kis Bizsu (Tarandus Kiadó 2014). Sötét boltok utcája Ezért a könyvéért kapta meg a Francia Akadémia regényeknek járó irodalmi díját. Egy háborús lidércnyomás példáján a lidércnyomások embertelenségét általánosítja, miközben azon tűnődik, vajon van-e az embernek múltja, illetve le- het-e jövője múlt nélkül. Minden „cicomáról” lemondva, szinte csak dokumentarista eszközökkel, a cselekményesség bevált patentjeit elutasítva teremt újféle feszültséget, képes szépirodalommá avatni utcaneveket és személyi kartotéklapok szövegeit is. Augusztusi vasárnapok Miért szöktünk el Sylviával a Marne partjáról, hogy azután Nizzában rejtőzködjünk? Sylvia valóban Villecourt felesége volt? És vajon honnan származik a gyémánt, amit Sylvia viselt? Mi volt a valódi oka a népszerű színész, Aimos halálának, akit állítólag egy eltévedt golyó ölt meg Párizs felszabadításakor? Miért érdeklődött annyira a lepusztult villában lakó, diplomáciai autón járó furcsa amerikai pár irántunk és a gyémánt iránt? A tönkrement Villecourt miért vetődött el Nizzába? Az egymásba bonyolódó talányok sora varázslatos szerelmes regénnyé kerekedik. Modiano ezért a kötetéért 1978-ban Goncourt-díjat kapott. Dora Bruder Ez az 1997-ben írt egzisztencialista mű Franciaországban kultuszregény. Az elbeszélő ráakad egy 1941-es újság- hirdetésre: a szülők 15 éves eltűnt lányukat keresik. Az író a hirdetés nyomán kutatásba kezd. A regény szívszorító tényfeltárás, nyomozás az 1940-es évek Párizsában. A francia kollaboráció időszaka ez, a zsidóüldözés kezdete. Aki csak tud, rejtőzik, menekül. A hír azért különös, mert a kislány kétszer is megszökött egy katolikus internátus oltalmazó falai közül. Miért szökött meg Dora Bruder az iskolából, a szülői házból, és hol tartózkodott mintegy három hónapon át a náciktól megszállt Párizsban? Bár a titok titok marad, a regény végén előttünk áll Dora Bruder és szülei életútja egészen Auschwitzig. És előttünk áll a szerző önarcképe is, aki a múlt nyomainak kutatásával, nevek, időpontok, helyszínek, útvonalak, apró tények dokumentálásával megszállottan küzd a múlt vétkeivel kollaboráló feledés ellen. A Kis Bizsu Egy fiatal lány megpillant a párizsi metróban egy nőt, aki különös módon hasonlít évek óta eltűntnek hitt anyjára. A nyomába ered, s e szokatlan keresés közben igyekszik megválaszolni múltja nyitva maradt kérdéseit: Mi volt hazugság, és mi igaz? Az anyja valóban meghalt-e Marokkóban, ahogyan azt eddig tudta, vagy mindvégig Párizsban élt, s csak a karrierje miatt hagyta el lányát? Ki volt az anyja tulajdonképpen, és kivé lett ő maga? Modiano, a titkos favorit Patrick Modiano az utóbbi napokban hirtelen lett népszerű a legnagyobb fogadóirodáknál, bár a kenyai Ngugi wa Thiong'o és a japán Murakami Haruki végig megőrizte vezető pozícióját. Modiano esélyei viszont mintegy ötszörösével javultak a Ladbrokes fogadóirodánál a múlt hét óta, amikor még több mint ötvenszeres szorzóval szerepelt a Nobel- díjra esélyes szerzők listáján. A világ legrégebbi - 1886-ban alapított - fogadóirodájánál a kenyai költő állt az első, a japán író a második helyen. Az elmúlt években többször is előfordult, hogy a majdani győztes a „semmiből” bukkant elő, azaz váralanul lett esélyes a fogadóirodáknál. De arra is volt példa, hogy a szorzó hirtelen esése nem jelentett semmit. Ez történt tavaly Szvetlána Alek- szijevics fehérorosz szerző ecetében is, amikor a díjat végül mégsem ő kapta, hanem a kanadai Alice Munro. (MTI, juk) október Látogassa Párkanv» S^^énves ***** önök<*‘ előfizetési ajánl® Micsoda Ez a\oplar Önnek! Mit szól Patrick Modiano irodalmi Nobel-díjához? Németh Zoltán költő, irodalomtörténész: Az irodalmi Nobel-díj-átadás környéke mindig a fokozott lelkifurdalás ideje. Hogy mennyi mindent nem olvastam. Nézem az oddsokat: Ngugi wa Thiong'o, Bei Dao - egy sort sem olvastam tőlük. Na jó, ennek hatására Bei Daótól elolvastam pár verset a neten. Ásszija Dzsebárról csak azért tudtam, mert a foci vébé idején a vs.hu Algériát sorsolta ki számomra, és utánanéztem a jelentős algériai íróknak. Most pedig itt van Patrick Modiano, látom, négy kötete is megjelent magyarul. Szóval ha másra nem is jó ez a Nobel-díj-dolog, arra tökéletesen megfelel, hogy kritikusan szemléljük önmagunkat. Szalay Zoltán író, az Irodalmi Szemle főszerkesztője: Nem jött be a tippem, én egy észak-európai szerzőt favorizáltam idén, aki szintén az esélyesek között volt. Patrick Modiano a mai napig nem tartozott az ismertebb szerzők közé mifelénk, legalább most felfedezhetjük. Bárczi Zsófia író, irodalom- történész: Örülök, hogy nem szoktam fogadni, mert vesztettem volna. Onnantól, hogy megjelent Murakami Haruki és Ngugi wa Thiong'o neve a Nobel-díj-vá- rományosok listáján, úgy gondoltam, hogy vagy a népszerű japán szerző, vagy a posztko- loniális paradigma iskolapéldájának tekinthető kenyai író veheti majd át az elismerést. A legjobban persze annak örültem volna, ha Nádas Péter díjáról szólnak a beszámolók. Patrick Modiano díjazása, aki Franciaország náci megszállásának idején játszódó regényeivel tört be az irodalomba, szerintem nem kizárólag az írói életműnek szól, hanem egyfajta válasz is a világszerte ijesztő méreteket öltő extrémizmusra. (juk)
