Új Szó, 2014. október (67. évfolyam, 225-251. szám)

2014-10-01 / 225. szám, szerda

www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2014. OKTÓBERI. Közélet 3 Nem egy esetben kecskére bíznák a káposztát - jövő keddig kiderül, kit „lőnének" ki a képviselők „Grillezik” az uniós jelölteket Izzasztják a biztosjelöltet (SITA/AP-felvétel) A miniszter az önkormányzatokat hibáztatja Ismét 3 százalék körül a költségvetési hiány Brüsszel. Megkezdődött az új Európai Bizottság biztosjelöltjeinek meg­hallgatása. A folyamat egy hétig tart, az Európai Parlament október 22-én szavaz az EB-ről, az EU kvázi kormányáról. ÖSSZEFOGLALÓ Hétfőn megkezdődött a biz­tosjelöltek meghallgatása az Európai Parlamentben. A 28 tagú testület minden tagját - a kivételt az egyszer már meg­szavazott EB-elnök, Jean- Claude Juncker képezi - meg­hallgatják az EP illetékes szak- bizottságai. A folyamat Cecilia Malmström (svéd) kereske­delmi biztosjelölt meghallgatá­sával kezdődött, és az utolsó je­lölt, aki a képviselők elé áll, Frans Timmermans (holland), leendő EB-alelnök lesz jövő kedden. Háromórás meghallgatás A biztosokat a nemzeti kor­mányok jelölik, ám az EP-nek jóvá kell őket hagynia - egy „csomagban”. Tehát az egész kabinetről lesz egy végszava­zás, a képviselők nem lőhetnek ki külön egy-egy jelöltet. A meghallgatásnak több ré­sze van. Az írásbeli eljárásban a biztosjelöltnek írásban kell vá­laszolnia a képviselők által fel­tett öt kérdésre. Ezután a jelölt háromórás meghallgatáson vesz részt az illetékes parla­menti szakbizottságban. A parlamenti szakbizottság minden biztosjelölt alkalmas­ságáról jelentést küld az EP ve­zető szerveinek, amely, hacsak nem kér további információ­kat, lezártnak nyilvánítja a meghallgatásokat. Kecskére a káposztát Ajelöltek többsége esetében a meghallgatás formalitásnak nevezhető. Ám nem mindenki számíthat kegyes bánásmódra. A jelöltek egy része szakmai vagy politikai múltja, jelene mi­att számíthat kellemetlen kér­désekre, elemzők szerint pedig ha nem is nagyon lenne kibe be­lekötni - de amúgy mindig akad -, az EP-képviselók akkor is pel­lengérre állítanának valakit, ezzel is bizonyítandó, hogy a testületnek súlya van. A meg­hallgatást ezért is hívja a brüsszeli zsargon grillezésnek, mivel pár jelöltet „megsütnek”. Brüsszeli megfigyelők sze­rint a Juncker-bizottságból legalább öt jelölt számít prob­lematikusnak - mind más szempontból. Messze a leg- problematikusabbnak a spa­nyol Miguel Arias Canete szá­mít. A feministák egy nőkkel kapcsolatos megjegyzése miatt fognak majd nekirontani, ám problematikusabbnak számít, hogy esetében kecskére bíznák a káposztát. Canetének komoly olajipari érdekeltségei voltak - családtagjai még mindig benne vannak a bizniszben -, ám a je­löltnek az energiaügyekkel és az éghajlatváltozással kellene foglalkoznia. Navracsics Tibor, a magyar jelölt sem számíthat sok jóra. Őt nem saját múltja, hanem a jelölő Orbán-kormány miatt akaiják meggrillezni a balolda­li és liberális képviselők. Nav­racsics szerencséje lehet, hogy viszonylag súlytalan tárcát ka­pott, ráadásul ellenfelei is tud­ják, hogy ha őt kilövik, a követ­kező jelöltet is Orbán Viktor küldi majd Brüsszelbe. Önjelölt és még néhány „kecske” Különösen bizarr a szlovén je­lölt esete. Alenka Bratušek kor­mányfőként megbukott, majd mielőtt hivatalba lépett volna az új szlovén kabinet, saját magát jelölte a biztosi posztra. Kemény menetre számíthat a brit jelölt is, több okból. Jonat­han Hillnek egyrészt volt bank­piaci lobbistaként pont pénz­ügyi szolgáltatásokkal és bank­unióval foglalkozó területet kel­lene felügyelnie, ráadásul hazá­ja egy csomó pénzügyi szabá­lyozásból maradt ki az utóbbi években. Emellett Hill az eu- roszkeptikus pártból érkezik. A francia Pierre Moscovici is a kecskére a káposztát esetének tűnik: francia pénzügyminisz­terként nem volt képes kordá­ban tartani országa költségve­tését, a következő öt évben pe­dig neki kellene szigort gyako­rolnia ezen a téren. Navracsics meghallgatása ma lesz, a szlo­vák jelölt, Maroš Šefčovič teg­nap este járult a bizottság elé - meghallgatása lapzártánk után ért véget. (MSz) ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. Idén nagyobb lyuk tátong majd az államkasszán, mint azt a kormány eredetileg elképzelte — ismerte el Peter Kažimír pénzügyminiszter. Az erről szóló kormányanyagot váratlanul hétfőn per roliam rendkívüli kormányülésen fo­gadta el a kabinet (per roliam - amikor telefonon bólintanak rá a miniszterek). Az idei évre szóló költségvetés 2,64 száza­lékos államháztartási hiánnyal számolt, Kažimír szerint azonban ennek az elérése ma már nem reális, a legújabb elő­rejelzések szerint a deficit el­érheti a 2,93 százalékot is, vé­szesen megközelítve a 3 száza­lékos küszöböt, amit az ország eurózónás vállalásai miatt semmiképp sem szabadna meghaladni. Szlovákia ugyanis négy és fél év után idén júniusban került ki a túlzottdeficit-eljárás alól, mivel sikerült 3 százalék alá csökkentenie az államháztar­tási hiányát. A deficit a 2008-as 2,1 százalékról az első Fico- kormány idején, 2009-ben ug­rott 8 százalékra, Szlovákia el­len így még az év decemberé­ben megindították az eljárást. Ha a kormánynak nem sikerült volna letörnie a hiányt, az el­következő időszakban nagyobb kamatot számítottak volna fel az állam számára nyújtott hite­lekre. Az idei évre várható deficit tegnap közétett előrejelzésénél a pénzügy már figyelembe vet­te a legújabb gazdasági elem­zéseket, amelyek a napokban láttak napvilágot. Kažimír sze­rint az államháztartási hiány növekedéséhez elsősorban az önkormányzatok felelődenebb gazdálkodása járult hozzá, romlott azonban az állami egészségbiztosítási rendszer gazdálkodása is. Elemzők sze­rint a pénzügyminiszter ahe­lyett, hogy az önkormányza­tokra mutogatna ujjal, inkább a kormányzati kiadások vissza- faragásával foglalkozhatna. A helyi önkormányzatok ugyanis a hatályos törvények alapján - a kormánnyal ellentétben - nem fogadhatnak el deficites költségvetést, vagyis csak annyit költhetnek, amennyi bevételük van. „A negatív tényezők között említhető az e hónapban életbe lépő új, a korábbinál szigorúbb szabályokat tartalmazó uniós statisztika is” - áll a pénzügyje- lentésében. A jó hír a miniszter szerint azonban az, hogy nő­nek az állam adóbevételei. (TASR, mi) Kazimír bizakodó (Gabriel Kuchta felvétele Szétesőben az SDKÚ: a Pavol Frešóval elégedetlen párttagok nem tudják, hogyan szabaduljanak meg az elnöktől Hamarosan az SDKÚ parlamenti frakciója is megszűnhet Ľudovít Kaník: ő még kitart a pártelnök mellett (SITA-felvétel) ÚJ SZÓ-HÍR Pozsony. Lassú erózió he­lyett könnyen lehet, hogy gyors vége lesz az SDKÚ-nak. A szombati „furcsa közgyűlés” után - amelyen a jelenlévő küldöttek túlnyomó többsége Pavol Frešo menesztése mellett szavazott, ám a hiányzók miatt nem voltak elegen - egyelőre a pártelnök ellenfelei sem tud­ják, mit tegyenek, ám a tagok elszivárgása állítólag már meg­indult. Ä Sme napilapnak nyi­latkozó Stanislav Horník, aki az SDKÚ Besztercebánya me­gyei szervezetét vezeti elmond­ta, szombat óta sorban hívják a tagok, akik ki akarnak lépni a pártból. Miután Frešót nem sikerült leváltani a kongresszuson, el­lenfelei azon törik a fejüket, hogy hogyan szabaduljanak meg tőle. Sok lehetőségük nincs. Az egyik, hogy a párt központi tanácsa vagy az annál szőkébb elnökség lemondásra szólítaná fel a pártelnököt. Ám ha Frešo magától nem távozik, ez mit sem ér. Frešo pedig ma­radni akar, a hétvégén arról be­szélt, hogy újra kívánja építeni a pártot. Ázt egyelőre nem tud­ta megnevezni, kiket ültetne az alelnöki székbe - ám akárki is lenne az, aligha kapna bizal­mat a párt szerveitől. Frešo ugyanis mindenütt kisebbség­ben van. Mind a nyolc kerületi pártszervezet ellene foglalt ál­lást, az elnökség még múlt hé­ten a leváltását kezdeményez­te, a központi tanácsban is többségben vannak ellenfelei. Még a frakcióban is kisebbség­be szorult. Mozgásban a frakció Frešo ellenfeleinek egyik markáns válaszlépése pont a frakcióhoz lenne köthető. Hor­ník szerint - aki egyébként nem képviselő -, az elégedetlen honatyáknak el kellene hagy­niuk a frakciót, amely így szét­esne. A parlamenti klub meglé­te már jelenleg is az SDKÚ-ból nyár' elején távozó Dzu- rinda-Mikloš duó gatyama­dzagán lóg: velük együtt van­nak nyolcán, pont ennyi képvi­selő kell ahhoz, hogy egy frak­ció a parlamentben működ­hessen. Ha akárcsak egy elége­detlen képviselő is távozna, au­tomatikusan megszűnne a klub. „Ez az egyetlen lehetőség éreztetni vele, hogy hadsereg nélküli tábornok” - mondta Horník. A frakciót az említett Miku­láš Dzurinda és Ivan Mikloš is eltemetheti. Szombat óta egyi­kük sem kommentálta a volt pártjukon belül zajló esemé­nyeket. Ám korábbi nyilatkoza­taik alapján sejthető, hogy nem Frešót támogatnák - Dzurinda már tavaly is elégedetlen volt vele, szemtanúk szerint a par­lamentben kiabált pártelnöki utódjával. Frešónak egy szövetségese maradt Frešónak a frakcióban - és talán az egész pártban - egy al­kalmi szövetségese maradt csupán, az egyébként kiszá­míthatatlan Ľudovít Kaník. Mi­után Frešót 2012 májusában pártelnökké választották, Ka- níkot tette meg a párt frakció­jának vezetőjévé, ám már az év őszén leváltották őt. Akkor a frakciószavazáson Frešót kivé­ve mindenki Kaník elmozdítá­sára voksolt. A TASR-nek tegnap Kaník már azt mondta, ő az SDKÚ pártján áll, nem Frešóén. Kaník a következő hetekben a poten­ciális alelnököket kívánja meg­szólítani. Kérdéses, lesz-e kit. Elemzők szerint Frešo vezeté­sével az SDKÚ a biztos halálba gyalogol. (MSz)

Next

/
Thumbnails
Contents