Új Szó, 2014. október (67. évfolyam, 225-251. szám)

2014-10-09 / 232. szám, csütörtök

10 Hasznos tanács ÚJ SZÓ 2014. OKTÓBER 9. www.ujszo.com A háttérben rossz emberi kapcsolatok állnak Áldozatok és agresszorok ÖSSZEFOGLALÓ A zaklatás az áldozatok és a zaklatok életében egyaránt nyomot hagy, számos pszi­choszomatikus problémával küszködhetnek. Az áldozat­nak romolhat az iskolai telje­sítménye, jelentkezhet has-, fej- és hátfájás, alvászavar, étvágytalanság, éjjel bepisil­het, az önértékelése romlik. A zaklatás stressz, s kialakulhat szorongás, az áldozat lehet ingerültebb, szomorúbb, dü­hösebb, lelkileg kiegyensú­lyozatlan, szélsőséges esetben jelentkezhetnek öngyilkossági hajlamok is. Másrészt a szo­rongás, frusztráltság és inge­rültség agresszív viselkedés­hez és mások molesztálásához vezethetnek. Az agresszoroknak túlságo­san nagy az önbizalmuk, szinte alig rendelkeznek empátiával, dominánsak, lobbanékonyak, erőszakosabbak, és nem feltét­lenül tudatosítják viselkedésük következményeit. Az áldozatoknak és az erő- szakoskodóknak egyaránt problémáik vannak az embe­ri kapcsolatok terén. Azok az iskolások, akik nehezebben kötnek barátságokat, kevésbé népszerűek, gyakrabban vál­nak iskolai zaklatás áldoza­tául, és ez tovább rontja az osztályban lévő pozíciójukat, s még nehezebben tudnak beilleszkedni a közösségbe. Mindez oda vezethet, hogy elveszítik érdeklődésüket a tanulás iránt, iskolakerülővé válhatnak. A zaklatóknak általában rossz a kapcsolatuk a szüleik­kel és az iskolával, hajlamosak az olyan deviáns viselkedésre, mint a dohányzás, alkoholfo­gyasztás, drogozás, ami még tovább rontja viszonyukat a felnőttekkel, (sza) ZAKLATÓ ES ÁLDOZAT Hogyan lesz valakiből zaklató 1 A zaklató viselkedés egyik fő indukálója a kontrolálatlan ■ düh, amit a molesztáló személy valamely társán tud leve­zetni. Azok a gyerekek, akik nehezen képesek indulatai­kat önuralommal fékezni, előszeretettel félemlítik meg a környezetükben élő gyerekeket. 2 Ha a szülők, a pedagógusok csírájában nem fojtják el az ■ agresszív megnyilvánulásokat, a következmények nélküli viselkedés egyre durvábbá válhat. Amennyiben nem történik beavatkozás a felnőttek részéről, az otthoni vagy az iskolai bántalmazás akár elképzelhetetlen méreteket is ölthet. Ha a külső kontroll nem működik megfelelően, a gyerekek szinte feljogosítva érzik magukat az agresszív viselkedésre. 3 A gyerekek otthoni bántalmazása, a családon belüli erő- ■ szak, az érzelmi terror fokozhatja a gyerek molesztálásra való hajlandóságát. 4 A durva filmek, videojátékok negatív hatása különösen ■ veszélyes, ha a kegyetlenkedő fél viselkedése a játéksza­bályok szerint még jutalmazandó is. Miért lesz valaki áldozat 1 A család társadalmi - anyagi helyzete - nincs lehe- ■ tősége bekapcsolódni a csoport olyan tevékenységeibe, melyekhez pénzre van szükség (iskolai kirándulás, a sza­badidő közös eltöltése, csatangolás bevásárlóközpontokban iskola után stb.) 2 Bőrszín - valamilyen fajhoz, etnikai csoporthoz, bármilyen ■ kisebbséghez való tartozás, a többségi csoporttól való különbözőség 3 Vallás - valamilyen vallási irányzat vagy életfilozófia ■ nyílt vállalása 4 Családi helyzet - családi probléma (alkoholizmus, családi • erőszak, nem teljes család, elvált szülők, nevelőszülők) 5 Iskolai teljesítmény - túl gyenge vagy ellenkezőleg, túl ■ jó eredmények, valamilyen tantárgy iránti fokozott érdeklő­dés, kiváló viszony valamelyik tanárral 6 Kinézet - testmagasság (túl magas, túl alacsony), test- ■ súly (kövér, vékony), szemüveg, elálló fülek, nagy orr, nem trendi öltözet stb. 7 Egészségügyi hátrány - valamilyen testi vagy lelki ■ fogyatékosság, vakság, rossz hallás stb. (sza, kamaszpanasz.hu) A zaklatásról az áldozatok egyharmada senkinek sem beszél (Ján Krošlók illusztrációs felvétele) A hagyományos testi és lelki zaklatás mellett egyre gyakoribb a cyberbullying Gyakori az iskolai zaklatás Csicskáztatás, cikizés, erőszak, osztálytársak­kal és tanárokkal szem­beni támadások, fenye­getőzés, verbális ag­resszió, a másság eluta­sítása - gyakran talál­kozhatunk ezekkel a je­lenségekkel az iskolai közösségekben. Összeál­lításunkban az iskolai zaklatással foglalko­zunk. ÖSSZEFOGLALÓ A zaklatás nem új keletű je­lenség. Mindig is voltak olyan gyerekek, akik előszeretettel terrorizáltak másokat. E célból klikkesedhetnek is, és „ha csat­lakozni akarsz hozzánk, neked is így kell viselkedned” szlo­gennel buzdíthatják egymást az erőszakos viselkedésre. Fő­leg a kamaszkor kezdetén gya­kori ez a szocializációs folya­mat. Mi az a zaklatás A kisebb konfliktusok a tanu­lók mindennapjainak a szerves részét képezik, s a legtöbb ver­bális összeütközés hamar el is csitul. Különbséget kell tenni a mindennapos veszekedések, viccelődés, gúnyolódás és a sú­lyos konfliktusok között. Min­den eset egyedi, és annak meg­ítélésében, hogy súlyos vagy kevésbé súlyos konfliktus ala­kult-e ki, a legfontosabb szem­pont, hogy a konkrét eset résztvevője, áldozata azt ho­gyan éli meg. Pszichológusok az iskolai zaklatást vagy bullyingot egy általánosan el­fogadott definíció alapján a következőképpen szokták meghatározni: a diákot zakla­tás vagy elnyomás éri akkor, ha ismétlődően és hosszú időn ke­resztül negatív cselekedetnek teszi ki egy vagy több diáktár­sa. A zaklató és az áldozat közti erőviszony egyenlőtlen, a zak­lató fölényben van. A zaklatás három alapvető típusa a verbá­lis agresszió, a fizikai agresszió és a szociális bántalmazás (ki­közösítés). Ezenkívül napja­inkban egyre gyakoribb az úgynevezett cyberbullying (ki- berzaklatás), vagyis a modern telekommunikációs eszközö­kön keresztül (mobiltelefon, internet), azok segítségével végrehajtott zaklatás. Szakér­tők szerint csak akkor beszél­hetünk zaklatásról, ha a nega­tív cselekedet ismétlődően és hosszú időn keresztül tart. Ugyanakkor a cyberbullying esetében az ismétlődés kérdé­sében nincs egyetértés: a leg­többen kiemelik a zaklatás is­métlődő jellegét, ám az ismét­lődés fogalmának meghatáro­zása problémás, mivel egy sér­tő fénykép vagy videó egyszeri feltöltése nem minősül ismét­lődő cselekedetnek, mégis ká­ros hatással van az áldozatra. Az erőszak leggyakoribb formája Az iskolai zaklatásnak szá­mos formája van. Leggyakrab­ban a hasonló korosztályúak, illetve a kisebbek és a nagyob­bak között figyelhető meg, for­rását pedig elsősorban a család magatartásában és értékrend­jében, az iskola vezetésében, a tanárok viselkedésmintájában, a társadalmi légkörben kell ke­resni. ,A gyermekkel szembeni rossz bánásmód megelőzéséről szóló 2013-as európai jelentés szerint, melyet a WHO európai regionális hivatala adott ki, a gyerekek gyerekek általi zakla­tása napjainkban a gyerme­kekkel szembeni erőszak egyik leggyakoribb típusa, s a fizikai és pszichikai erőszakon kívül az idősebb tanulók esetében a szexuális erőszakot is magában foglalja. A zaklatás nemcsak pillanatnyi kellemetlenséget okoz az áldozatok számára, hanem gyakran egész életükre, további tanulmányaikra, sze­mélyiségük fejlődésére, szociá­lis beilleszkedésükre is kihat” - mutatott rá Darina Sedláková, a WHO szlovákiai irodájának igazgatója. Második lépés Ezért a megelőzésre nagy hangsúlyt kell fektetni. Szlová­kiában már évek óta létezik a Második lépés elnevezésű nem­zetközi program, mely az isko­lai környezetben segít orvosolni az agresszió, csicskáztatás, zak­latás, kínzás, hiperaktivitás, zárkózottság problémáját, s egyben fejleszti a gyermekek empátiáját, kommunikációs készségeit, erkölcsi viselkedé­sét, javítja a szociális kapcsola­tokat, az összetartást, az iskola és a család együttműködését. 2014-ben 96 speciális pedagó­gust képeztek ki Szlováldában, s a program további 54 iskolába jutott el. Jelenleg 154 alapisko­la vesz benne részt - az etikai nevelés keretében iktatták az órarendbe. „Ahol alkalmazták, jó eredményeket értek el a zár­kózott gyerekeknél is, akik az osztálytársaik előtt féltek meg­nyilvánulni, ám fokozatosan megerősödött az önbizalmuk, bátrabban kezdtek beszélni önmagukról, érzéseikről, job­ban bekapcsolódtak a közösség életébe. A program sikeres volt a hiperaktív és figyelemzavarral küszködő gyerekek körében is. Igaz, eleinte ezek a gyerekek fokozott hiperaktivitással, düh­kitörésekkel, nyugtalansággal reagáltak, ám fokozatosan csökkent a nyugtalanságuk, néhány foglalkozás után sokkal nyugodtabbá váltak, jobban tudtak uralkodni az indu­lataikon” - tájékoztatta lapun­kat Viera Prievozníková szakta­nácsadó. ,A projekt legfonto­sabb hozadéka, hogy a gyere­kekkel nyíltan beszélünk az ér­zéseikről. Sokan nincsenek hozzászokva, hogy valaki fog­lalkozik velük. A projekt lénye­gében közvetlen és nyílt beszél­getés arról, mit érzek, és ebben segítenek a kártyákon ábrázolt érzések, helyzetek” - mondta Martina Rečičárová, egy tren- cséni alapiskola tanára. A gye­rekek jobban tudják kezelni a konfliktushelyzeteket, jobban odafigyelnek egymásra, nem vágnak egymás szavába, többet segítenek egymásnak. (sikana.org, sza) A zaklatás számokban ♦ A megkérdezett tanulók csaknem fele azt vallotta, hogy volt már iskolai zaklatás áldozata. ♦ A zaklatott gyerekek harmada senkinek nem árulja el szenvedését, titokban tartja, hogy zaklatják. ♦ Az esetek több mint a fele az iskolában történik. ♦ A zaklatások 33,6%-a vulgáris szidalmak, 18,7%-a pedig erőszakos viselkedés formájában történik. ♦ A bejelentett esetek több mint harmadával senki nem fog­lalkozott. Forrás: www.prevenciasikanovania.sk

Next

/
Thumbnails
Contents