Új Szó, 2014. október (67. évfolyam, 225-251. szám)
2014-10-09 / 232. szám, csütörtök
10 Hasznos tanács ÚJ SZÓ 2014. OKTÓBER 9. www.ujszo.com A háttérben rossz emberi kapcsolatok állnak Áldozatok és agresszorok ÖSSZEFOGLALÓ A zaklatás az áldozatok és a zaklatok életében egyaránt nyomot hagy, számos pszichoszomatikus problémával küszködhetnek. Az áldozatnak romolhat az iskolai teljesítménye, jelentkezhet has-, fej- és hátfájás, alvászavar, étvágytalanság, éjjel bepisilhet, az önértékelése romlik. A zaklatás stressz, s kialakulhat szorongás, az áldozat lehet ingerültebb, szomorúbb, dühösebb, lelkileg kiegyensúlyozatlan, szélsőséges esetben jelentkezhetnek öngyilkossági hajlamok is. Másrészt a szorongás, frusztráltság és ingerültség agresszív viselkedéshez és mások molesztálásához vezethetnek. Az agresszoroknak túlságosan nagy az önbizalmuk, szinte alig rendelkeznek empátiával, dominánsak, lobbanékonyak, erőszakosabbak, és nem feltétlenül tudatosítják viselkedésük következményeit. Az áldozatoknak és az erő- szakoskodóknak egyaránt problémáik vannak az emberi kapcsolatok terén. Azok az iskolások, akik nehezebben kötnek barátságokat, kevésbé népszerűek, gyakrabban válnak iskolai zaklatás áldozatául, és ez tovább rontja az osztályban lévő pozíciójukat, s még nehezebben tudnak beilleszkedni a közösségbe. Mindez oda vezethet, hogy elveszítik érdeklődésüket a tanulás iránt, iskolakerülővé válhatnak. A zaklatóknak általában rossz a kapcsolatuk a szüleikkel és az iskolával, hajlamosak az olyan deviáns viselkedésre, mint a dohányzás, alkoholfogyasztás, drogozás, ami még tovább rontja viszonyukat a felnőttekkel, (sza) ZAKLATÓ ES ÁLDOZAT Hogyan lesz valakiből zaklató 1 A zaklató viselkedés egyik fő indukálója a kontrolálatlan ■ düh, amit a molesztáló személy valamely társán tud levezetni. Azok a gyerekek, akik nehezen képesek indulataikat önuralommal fékezni, előszeretettel félemlítik meg a környezetükben élő gyerekeket. 2 Ha a szülők, a pedagógusok csírájában nem fojtják el az ■ agresszív megnyilvánulásokat, a következmények nélküli viselkedés egyre durvábbá válhat. Amennyiben nem történik beavatkozás a felnőttek részéről, az otthoni vagy az iskolai bántalmazás akár elképzelhetetlen méreteket is ölthet. Ha a külső kontroll nem működik megfelelően, a gyerekek szinte feljogosítva érzik magukat az agresszív viselkedésre. 3 A gyerekek otthoni bántalmazása, a családon belüli erő- ■ szak, az érzelmi terror fokozhatja a gyerek molesztálásra való hajlandóságát. 4 A durva filmek, videojátékok negatív hatása különösen ■ veszélyes, ha a kegyetlenkedő fél viselkedése a játékszabályok szerint még jutalmazandó is. Miért lesz valaki áldozat 1 A család társadalmi - anyagi helyzete - nincs lehe- ■ tősége bekapcsolódni a csoport olyan tevékenységeibe, melyekhez pénzre van szükség (iskolai kirándulás, a szabadidő közös eltöltése, csatangolás bevásárlóközpontokban iskola után stb.) 2 Bőrszín - valamilyen fajhoz, etnikai csoporthoz, bármilyen ■ kisebbséghez való tartozás, a többségi csoporttól való különbözőség 3 Vallás - valamilyen vallási irányzat vagy életfilozófia ■ nyílt vállalása 4 Családi helyzet - családi probléma (alkoholizmus, családi • erőszak, nem teljes család, elvált szülők, nevelőszülők) 5 Iskolai teljesítmény - túl gyenge vagy ellenkezőleg, túl ■ jó eredmények, valamilyen tantárgy iránti fokozott érdeklődés, kiváló viszony valamelyik tanárral 6 Kinézet - testmagasság (túl magas, túl alacsony), test- ■ súly (kövér, vékony), szemüveg, elálló fülek, nagy orr, nem trendi öltözet stb. 7 Egészségügyi hátrány - valamilyen testi vagy lelki ■ fogyatékosság, vakság, rossz hallás stb. (sza, kamaszpanasz.hu) A zaklatásról az áldozatok egyharmada senkinek sem beszél (Ján Krošlók illusztrációs felvétele) A hagyományos testi és lelki zaklatás mellett egyre gyakoribb a cyberbullying Gyakori az iskolai zaklatás Csicskáztatás, cikizés, erőszak, osztálytársakkal és tanárokkal szembeni támadások, fenyegetőzés, verbális agresszió, a másság elutasítása - gyakran találkozhatunk ezekkel a jelenségekkel az iskolai közösségekben. Összeállításunkban az iskolai zaklatással foglalkozunk. ÖSSZEFOGLALÓ A zaklatás nem új keletű jelenség. Mindig is voltak olyan gyerekek, akik előszeretettel terrorizáltak másokat. E célból klikkesedhetnek is, és „ha csatlakozni akarsz hozzánk, neked is így kell viselkedned” szlogennel buzdíthatják egymást az erőszakos viselkedésre. Főleg a kamaszkor kezdetén gyakori ez a szocializációs folyamat. Mi az a zaklatás A kisebb konfliktusok a tanulók mindennapjainak a szerves részét képezik, s a legtöbb verbális összeütközés hamar el is csitul. Különbséget kell tenni a mindennapos veszekedések, viccelődés, gúnyolódás és a súlyos konfliktusok között. Minden eset egyedi, és annak megítélésében, hogy súlyos vagy kevésbé súlyos konfliktus alakult-e ki, a legfontosabb szempont, hogy a konkrét eset résztvevője, áldozata azt hogyan éli meg. Pszichológusok az iskolai zaklatást vagy bullyingot egy általánosan elfogadott definíció alapján a következőképpen szokták meghatározni: a diákot zaklatás vagy elnyomás éri akkor, ha ismétlődően és hosszú időn keresztül negatív cselekedetnek teszi ki egy vagy több diáktársa. A zaklató és az áldozat közti erőviszony egyenlőtlen, a zaklató fölényben van. A zaklatás három alapvető típusa a verbális agresszió, a fizikai agresszió és a szociális bántalmazás (kiközösítés). Ezenkívül napjainkban egyre gyakoribb az úgynevezett cyberbullying (ki- berzaklatás), vagyis a modern telekommunikációs eszközökön keresztül (mobiltelefon, internet), azok segítségével végrehajtott zaklatás. Szakértők szerint csak akkor beszélhetünk zaklatásról, ha a negatív cselekedet ismétlődően és hosszú időn keresztül tart. Ugyanakkor a cyberbullying esetében az ismétlődés kérdésében nincs egyetértés: a legtöbben kiemelik a zaklatás ismétlődő jellegét, ám az ismétlődés fogalmának meghatározása problémás, mivel egy sértő fénykép vagy videó egyszeri feltöltése nem minősül ismétlődő cselekedetnek, mégis káros hatással van az áldozatra. Az erőszak leggyakoribb formája Az iskolai zaklatásnak számos formája van. Leggyakrabban a hasonló korosztályúak, illetve a kisebbek és a nagyobbak között figyelhető meg, forrását pedig elsősorban a család magatartásában és értékrendjében, az iskola vezetésében, a tanárok viselkedésmintájában, a társadalmi légkörben kell keresni. ,A gyermekkel szembeni rossz bánásmód megelőzéséről szóló 2013-as európai jelentés szerint, melyet a WHO európai regionális hivatala adott ki, a gyerekek gyerekek általi zaklatása napjainkban a gyermekekkel szembeni erőszak egyik leggyakoribb típusa, s a fizikai és pszichikai erőszakon kívül az idősebb tanulók esetében a szexuális erőszakot is magában foglalja. A zaklatás nemcsak pillanatnyi kellemetlenséget okoz az áldozatok számára, hanem gyakran egész életükre, további tanulmányaikra, személyiségük fejlődésére, szociális beilleszkedésükre is kihat” - mutatott rá Darina Sedláková, a WHO szlovákiai irodájának igazgatója. Második lépés Ezért a megelőzésre nagy hangsúlyt kell fektetni. Szlovákiában már évek óta létezik a Második lépés elnevezésű nemzetközi program, mely az iskolai környezetben segít orvosolni az agresszió, csicskáztatás, zaklatás, kínzás, hiperaktivitás, zárkózottság problémáját, s egyben fejleszti a gyermekek empátiáját, kommunikációs készségeit, erkölcsi viselkedését, javítja a szociális kapcsolatokat, az összetartást, az iskola és a család együttműködését. 2014-ben 96 speciális pedagógust képeztek ki Szlováldában, s a program további 54 iskolába jutott el. Jelenleg 154 alapiskola vesz benne részt - az etikai nevelés keretében iktatták az órarendbe. „Ahol alkalmazták, jó eredményeket értek el a zárkózott gyerekeknél is, akik az osztálytársaik előtt féltek megnyilvánulni, ám fokozatosan megerősödött az önbizalmuk, bátrabban kezdtek beszélni önmagukról, érzéseikről, jobban bekapcsolódtak a közösség életébe. A program sikeres volt a hiperaktív és figyelemzavarral küszködő gyerekek körében is. Igaz, eleinte ezek a gyerekek fokozott hiperaktivitással, dühkitörésekkel, nyugtalansággal reagáltak, ám fokozatosan csökkent a nyugtalanságuk, néhány foglalkozás után sokkal nyugodtabbá váltak, jobban tudtak uralkodni az indulataikon” - tájékoztatta lapunkat Viera Prievozníková szaktanácsadó. ,A projekt legfontosabb hozadéka, hogy a gyerekekkel nyíltan beszélünk az érzéseikről. Sokan nincsenek hozzászokva, hogy valaki foglalkozik velük. A projekt lényegében közvetlen és nyílt beszélgetés arról, mit érzek, és ebben segítenek a kártyákon ábrázolt érzések, helyzetek” - mondta Martina Rečičárová, egy tren- cséni alapiskola tanára. A gyerekek jobban tudják kezelni a konfliktushelyzeteket, jobban odafigyelnek egymásra, nem vágnak egymás szavába, többet segítenek egymásnak. (sikana.org, sza) A zaklatás számokban ♦ A megkérdezett tanulók csaknem fele azt vallotta, hogy volt már iskolai zaklatás áldozata. ♦ A zaklatott gyerekek harmada senkinek nem árulja el szenvedését, titokban tartja, hogy zaklatják. ♦ Az esetek több mint a fele az iskolában történik. ♦ A zaklatások 33,6%-a vulgáris szidalmak, 18,7%-a pedig erőszakos viselkedés formájában történik. ♦ A bejelentett esetek több mint harmadával senki nem foglalkozott. Forrás: www.prevenciasikanovania.sk
