Új Szó, 2014. október (67. évfolyam, 225-251. szám)
2014-10-07 / 230. szám, kedd
8 Külföld ÚJ SZÓ 2014. OKTÓBER 7. www.ujszo.com Brazil választás: Roussef vezet Sao Paulo. Dilma Rous- seff hivatalban lévő államfő és Aécio Neves, a szociáldemokraták jelöltje juthat be a brazil elnökválasztás három hét múlva esedékes második fordulójába. A vasárnapi első fordulós voksok több mint 86%-ának összeszámlálá- sa alapján Roussefet támogatta a brazilok 40,53%-a, míg Neves a szavazatok 34,83%-át, Roussef másik riválisa, az ismert környezetvédő aktivista Marina Silva a szavazatok 21,01%-át kapta. Az elnökválasztás első fordulójával párhuzamosan parlamenti választást is tartottak, amelyen a teljes képviselőházat és a szenátus egyharmadát választották újra, valamint 27 kormányzói poszt betöltéséről is döntöttek. (MTI) Izraeli kémeket fejeztek le Kairó. Három, állítólag Izraelnek kémkedő egyiptomi állampolgár lefejezéséről tett közzé videót az Anszár Beit al-Makdisz (Jeruzsálem védelmezői) nevű egyiptomi dzsihádis- ta csoport. A terroristák azzal vádolták a kairói kormányt, hogy együttműködik a zsidó állammal a szervezet elleni harcban, valamint azzal fenyegettek, hogy „levadásszák” az izraeli hírszerzés helyi informátorait. A videó tanúsága szerint a férfiak mindent bevallottak, mielőtt az álarcot viselő terroristák lefejezték őket. A levágott fejeket ezután a holttestek hátára helyezték. A túszok lefejezéséről feltöltött videofelvétel az Iszlám Állam szélsőséges szunnita szervezet módszereire emlékeztet. (MTI) Stoltenberg: a NATO megvéd Varsó. A NATO minden szövetségesét megvédi - jelentette ki a szervezet főtitkára tegnap Varsóban, miután tárgyalt Bronislaw Komorowski lengyel elnökkel és Ewa Kopacz kormányfővel. A NÄTO- főtitkár az Észak-atlanti Szerződés és Oroszország további viszonyát attól tette függővé, hogy Moszkva betartja-e a nemzetközi megállapodásokat. Jens Stoltenberg főtitkár elmondta, hogy fontos cél a keleti „szárny” erősítése és a védelmi kiadások emelése a bruttó hazai termék 2%-ára. Az új NATO-főtit- kárnak ez az első hivatalos külföldi útja, varsói látogatása Lengyelország szövetségbeli szerepének az elismerése. (MTI) Egy Üzbegisztán! iszlamista mozgalom csatlakozott az Iszlám Államhoz - Franciaország egyelőre nem bombáz Szíriában Belgium is bevetette célkövető bombáit Súlyos harcok dúlnak az észak-szíriai Kobani városban, amelyet az Iszlám Állam már hetek óta ostromol. A török csapatok felvonultak a térségben, ám egyelőre nem adnak segítséget a védekező kardoknak, sőt egyenesen akadályozzák ebben őket. (SITA/AP) Damaszkusz/Bagdad. Először hajtott végre támadást az Iszlám Állam szélsőséges dzsihádista szervezet ellen Belgium légiereje tegnapra virradóra Irakban. Ezzel párhuzamosan Ausztrália és Hollandia vadászgépei is megkezdték a járőrözést az USA vezette IÁ-ellenes koalíció keretein belül. MT1-ÖSSZEF0GLALÓ A belga védelmi minisztérium arról számolt be, hogy két felderítést végző F-16-os „az kaki biztonsági erők ellen támadást folytató terrorista elemeket azonosított”, amelyeket célkövető bombával „semlegesítettek”. Ez volt az első alkalom, hogy az Irakban szeptember vége óta hat F-16-ossal járőröző belga légierő támadást indított az Iszlám Állam (IÁ) dzsihádista szervezet ellen; ezzel Belgium a 9. ország, amely csapást mért rá. Eddig az Egyesült Államokon kívül Irakban Franciaország és Nagy-Britannia, valamint a szomszédosJSzí- ria légterében öt arab ország - Bahrein, Jordánia, Katar, Sza- úd-Arábia és az Egyesült Arab Emirátusok - támadta a szélsőséges szunnita szervezetet, bár utóbbi államok részvételének pontos mértékéről nem közöltek részleteket. Első ízben vett részt az IÁ elleni koalíció műveleteiben Ausztrália légiereje tegnapra virradóra, de támadásokat nem hajtottak végre. Canberra Super Hőmet típusú gépei légi támogatási feladatokat láttak el Irak északi részén. Szintén először repültek Irak felett a holland légierő F-16-osai, amelyek „teljes mértékben készen állnak” arra, hogy csatlakozzanak az IÁ elleni csapásokhoz - jelentette be a holland védelmi minisztérium. A holland gépek légi támogatást fognak nyújtani az IÁ ellen harcoló iraki hadseregnek és a kurd önvédelmi erőknek. Hollandia hat harci gépet és 250 katonát küldött Irakba. Franciaország egyelőre nem tervezi az Iszlám Állam szíriai állásainak bombázását -jelentette ki Laurent Fa- bius francia külügyminiszter. „Jelenleg nincsenek ilyen irányú terveink. Fel vannak osztva a feladatok. Szíriában hozzájárulunk a mérsékelt ellenzék megteremtéséhez, viszont nem döntöttünk a beavatkozás mellett, erről az Egyesült Államokkal és az arab országokkal is egyeztettünk” - mondta a francia diplomácia vezetője. „Szíriában egy diktátor, Bassár el- Aszad kormánya van hatalmon, ezért úgy kell felvennünk a harcot az Iszlám Állam ellen, hogy közben ne Bassár el-Aszad malmára hajtsuk a vizet. Mérsékelt ellenzéket kell létrehozni, ez az, amit csinálunk az amerikaiakkal és másokkal együtt” - közölte Laurent Fabius. A szövetséges erők bombázása ellenére tegnap kitűzte zászlaját az IÁ szervezet a török határ közelében fekvő, hetek óta ostromlott Kobani szíriai kurd város keleti részén. Kiderült, hogy Törökország számos dzsihádista foglyot - köztük két brit polgárt - adott vissza az Iszlám Államnak, Irakban foglyul ejtett törökök elengedése fejében, az IÁ-nak átadott foglyok Száma elérheti a 180-at. Az Üzbegisz- táni Iszlám Mozgalom (IBU) nevű szélsőséges csoport vezetője, Uszman Gozi bejelentette, hogy szervezete csatlakozott az Iszlám Államhoz - közölte az üzbég rendfenntartó erőkhöz tartozó forrás. Az illetékes elmondta, video- és hangfelvételek vannak birtokukban arról, hogy az IBU támogatja a Szíriában és Irakban tevékenykedő IÁ-t, és részt vesz hadműveleteiben. Az IBU a Pakisztánnal és Afganisztánnal határos területen aktivizálta a fegyveresek toborzását és kiképzését. Nehéz koalíciós tárgyalások jönnek a választások után - az unió legszegényebb tagállamában kiábrándultak a politikából Egyik párt sem szerzett abszolút többséget Bulgáriában MTl-ÖSSZEFOGLALÓ Szófia. A konzervatív Polgárok Bulgária Európai Fejlődéséért (GERB) párt kapta a legtöbb voksot a vasárnapi bulgáriai parlamenti választásokon, de nem szerzett parlamenti többséget. A voksok háromnegyedének összeszámlálása után a Bojko Boriszov volt kormányfő által vezetett jobboldali párt a szavazatok 32,5%-át kapta. A kormányzó szocialisták (BSZP) súlyos vereséget szenvedtek, 15,29%-ot értek el. A kormány- koalíció másik tagja, a török kisebbséget képviselő Mozgalom a Jogokért és a Szabadságért (DPSZ) nevű liberális párt ellenben jól szerepelt, 15,18%-ot kapott. Bár legutóbb, alig másfél éve szintén a GERB nyerte a választásokat, Boriszov kormánya 2013 februárjában a szegénység és a korrupció elleni tüntetések miatt távozásra kényszerült. Az őt követő szocialista-liberális koalíciót szintén tüntetések, ill. az európai parlamenti választásokon elszenvedett vereség sarkallta előrehozott voksolás kiírására. Elemzők úgy vélik, az 55 éves Boriszovra nehéz koalíciós tárgyalások várnak, részben a parlamentbe jutott pártok nagy számú miatt is. A részeredmények szerint nyolc párt lépte át a 4 százalékos parlamenti küszöböt. A választási részvétel 50% alatt maradt, ez volt a legalacsonyabb az utóbbi 25 évben. Megfigyelők szerint az Európai Unió legszegényebb tagállamában (az átlagbér 400 euró, az öregségi nyugdíj 150 euró) az emberek kiábrándultak a politikai elitből, főként a burjánzó korrupció miatt. Bulgária az utóbbi két évben folyamatos politikai instabilitástól és tartós gazdasági válságtól szenvedett. A most megalakítandó kabinet két éven belül már az ötödik lesz. Az 1996/97-es gazdasági katasztrófa óta első ízben a lakosság több mint fele azt gondolja, hogy az ország mély pénzügyi válságban van. A következő kormánynak hatalmas politikai és gazdasági gondokkal kell szembenéznie. El kell kerülnie a csőd által fenyegetett Corpbank összeomlását, emelnie kell az energiaárakat és a nyugdíjkorhatárt, kezelnie kell a Törökország felől érkező szíriai menekülthullámot, valamint az ukrán válság következményeit. Utóbbi nem csak az ország energiaellátását fenyegeti, mivel a konfliktus jelentősen visszavetette az Ukrajnába és Oroszországba irányuló bolgárexportot. A volt és a leendő kormányfő, Bojko Boriszov szavaz (TASR/AP) Elfáradtak a tüntetők. Tegnap elkezdett visszatérni az élet a kerékvágásba Hongkongban, miután a város több fontos pontját egy hete megszállva tartó tüntetők megnyitották barikádjaikat a kormányzati negyedben, és beengedték az alkalmazottakat. A diákok azért kezdtek tiltakozásokba, mert nem akarják elfogadni a hongkongi választási reform Peking által diktált feltételeit. (SITA/AP) Áldozatok az India és Pakisztán közti párharcban Összecsapások Kasmírban MTl-HÍR Szrinagar. Kasmíri lakosok tízezrei menekültek el tegnap otthonukból az indiai és a pakisztáni határvédelmi erők közötti összecsapások miatt, amelyek legalább 9 polgári áldozatot követeltek, és a vitatott területen kötött 2003-as tűzszünet egyik legsúlyosabb megsértésének számítanak. A két ország fegyveres erői aknagránátokkal és gépfegyverekkel lőtték egymást a tűzszüneti vonal számos pontján. A tegnap hajnali tűz- párbaj kirobbantásáért mindkét fél a másikat tette felelőssé. Az indiai oldalon a hatóságok szerint öt civil - köztük egy gyermek- meghalt, 35 megsebesült az összecsapásokban. Az iszlá- mábádi hatóságok arról számoltak be, hogy a határ pakisztáni oldalán négy civil, köztük két gyerek meghalt, három további lakos megsebesült. A túlnyomó többségében muzulmánok lakta Kasmír fel van osztva a többségében hinduk lakta India és a zömmel muzulmán lakosú Pakisztán között. A két ország 1947 óta, vagyis India függetlenné válása és Pakisztán megalakulása óta három háborút vívott egymással, ebből kettőt Kasmírért. A legutóbbi viszályt lezáró, 2003-ban megkötött tűzszünet ellenére gyakran előfordulnak kisebb fegyveres összetűzések a területen, de megfigyelők szerint a tegnapi eset kifejezetten súlyosnak számít. Az újabb harcok annak ellenére törtek ki, hogy az utóbbi időben a két határvédelmi erő parancsnoka számos látogatást tett a tűzszüneti vonal túloldalán a feszültségek csillapítása céljából. Orosz-ukrán válság Drónokkal figyel az EBESZ Kijev. Megérkeztek Ukrajnába az országban folyó harci cselekmények megfigyelését végző EBESZ-küldöttségnek szánt első pilóta nélküli repülőgépek. Áz első két drónt Ausztriából szállították, összesen négy pilóta nélküli gépet kap a misszió. Michael Bociur- kiw, a misszió szóvivője közölte, „néhány héten belül” kezdik meg az eszközök alkalmazását a kelet-ukrajnai térségben. Az EBESZ vállalta a fegyvermentes övezet, illetve az orosz-ukrán határ megfigyelését, ehhez van szüksége a drónokra. Az egyezség értelmében a zóna (az ukrán-orosz határ délkeleti szakaszától az Azovi-tenger partjáig) fölött katonai gép nem repülhet, csak az EBESZ pilóta nélküli repülői. (MTI)
