Új Szó, 2014. október (67. évfolyam, 225-251. szám)

2014-10-06 / 229. szám, hétfő

4 Vélemény és háttér ÚJ SZÓ 2014. OKTÓBER 6. www.ujszo.com KOMMENTAR Látványkormány MOLNÁR NORBERT a A múlt héten rendkívüli ülést hívott össze Ro­bert Fico kormányfő a rendkívüli gázhelyzet miatt. Európában a szlovákon kívül egyetlen ország kormánya sem ülésezett a gázhelyzet miatt. Európában a kormányok kormányoz­nak, hol jobban, hol rosszabbul, de nem páni- kolnak. Es nem próbálják meg a lakosságra át- teijeszteni a pánikhangulatot. De a szlovák kabinet másként működik. Már Robert Fico első kormánya idején is többször az volt az ember érzése, hogy olyan problémákat old, amelyek nem problémák, vagy saj át maga okozta korábbi intézkedéseivel, vagy éppen azzal, hogy nem lépett. Róbert Fico 2012-ben ott folytatta, ahol két évvel korábban abbahagyta. Marketingéi és álproblémákat old meg. Volt olyan kormányülés, nem rendkívüli, hanem beütemezett, amelynek programján nem szerepelt egyetlen törvénytervezet sem, csupán jelentések, s nemegyszer ülése­zett úgy a kabinet, hogy tíz pontnál kevesebb szerepelt a programján. Fico az elnökválasztás és a magyar parlamenti választás előtt Orbán Viktorral együtt nagy csinnadrattával megnyitotta a magyar-szlovák gázvezetéket, amely azóta sem üzemel. Hogy ez kinek a hibája, mellékes. Marketingszempontból akkor jól jött a gázcsap csavargatása. Most viszont nem mar­ketingszempontból lenne szükség rá, hogy működjön az a vézeték. De akkor nem lehetne marketing-kormányülésttar- tani, és oldani a gázproblémát, gázpánikot kelteni. Fico a látványpolitizálás nagymestere. A reális, létező gon­dokkal nem foglalkozik, mert azokkal valószínűleg nem tud mit kezdeni. Az oktatásügy helyzetét nem oldja meg, a gaz­dasághoz nem ért, a romakérdéshez hozzá se kezdett, és még sorolhatnánk. Az igazi nagy problémák ugyanis marke­tingszempontból nem érdekesek, emellett rövid távon meg- oldhatatlanok. Vagyis nem lehet kiülni rendkívüli sajtótájé­koztatón az újságírók elé, a hírtelevízió élő, egyenes adásá­ban a választók elé, mert a választók ugyan a semmit szíve­sen benyelik, de ami nem közvetlenül a pénztárcájukat érin­ti, és nem közvetlenül a máról szól, az érdektelen számukra. Na, ezt Fico nagyon jól tudja. Csinos papírba csomagolja a semmit. De ha tényleg nem lesz gáz, vajon összeül-e a szlovák kor­mány rendkívüli módon? Szerintem nem. FIGYELŐ A láma visszatér? A dalai láma közölte, nem hivatalos tárgyalásokat foly­tat Kínával arról, hogy ha csak egy látogatás erejéig is, de visszatérhessen Tibetbe - írta a The Washington Post. Ten- dzin Gyaco közölte, nyugál­lományú kínai katonatisztek­kel és üzletemberekkel foly­nak egyeztetések. A 79 éves dalai láma a Kína elleni 1959-es tibeti felkelés buká­sakor menekült el szülőföld­jéről. A tibeti buddhizmus ve­zetője kifejezte kívánságát, hogy elzarándokolhasson az Eszak-Kínában található Vutaj szent hegyhez is. A lap megjegyzi: korábban úgy tűnt, hogy Peking ki akar­ja várni a dalai láma halálát a tibeti kérdés rendezéséhez, a közelmúltban többször is megszellőztette a vallási ve­zető tibeti látogatásának le­hetőségét. Először a Kínai Kommunista Párt egyik ma­gas rangú vezetője hozta szó­ba, majd egy népszerű hírol­dalon tűnt fel rövid időre egy cikk, amely szerint a dalai lá­ma felkeresheti Tibetet. Hszi Csin-ping szeptemberi indiai látogatásakor a dalai láma ki­jelentette: a kínai elnök-párt- főtitkár „realistább és nyitot­tabb gondolkodású”, mint elődei voltak. Ugyanakkor aggodalmát hangoztatta a kí­nai másként gondolkodók be­börtönzése miatt. Úgy véle­kedett, Hszi Csin-ping tiszteli a buddhizmust, ami közös ne­vező lehet kettejük között. „Újdonság a kommunista párt egy vezetőjétől, hogy a lelki­ségről szóljon” -hangoztatta. A kínai vezetés hivatalosan szakadársággal vádolja a da­lai lámát, aki a tibeti emigráns kormánnyal a himalájai régió autonómiájáért száll síkra, de a függetlenséget nem tűzte ki célul. Kína eközben egyre erő­sebbre fűzi az ellenőrzést a ti­beti tartomány felett. A múlt hónapban új vasútvonalat ad­tak át, amely megkönnyíti az ott bányászott természeti kin­csek elszállítását. 2009 óta több mint 130-an gyújtották fel magukat a dalai láma száműzetése és a kínai fenn­hatóság ellen tiltakozva. A da­lai láma korábban közölte, hogy utódját a tibetieknek kell kiválasztaniuk. Szakértők szerint újabb zavargásokhoz vezethet a tartományban, ha kívánságát Peking nem tartja tiszteletben és „saját dalai lá- mátjelölki”. A dalai láma az észak-indiai Dharmszalában található ti­beti buddhista főtemplomban nyilatkozott a lapnak, az ap­ropó Nobel-békedíjának 25. évfordulója. (MTI) A pénzügyminiszter álmatlan éjszakáinak 80 százaléka és a vállalkozók Az egyelőre leírt leírás Akár botrányosra is sike­redhetett volna a pénz­ügyminisztérium új adó­törvény-módosítása, ha az utolsó pillanatban nem tesz le róla. LOVÁSZ ATTILA Nem is kellene boncolgat­nunk, ha nem volna komoly a ve­szély, hogy a tervezetet bármi­kor leporolják és elfogadtatják. Miről is van szó? A leírásokról. Az adóbevallásokat nem készí­tők számára nagyon egyszerűen megfogalmazva: a teljes bevétel azon része, amit kiadások címén az adó kiszámítása előtt a bevé­telből levonunk. Bevétel mínusz kiadás egyenlő adóalap a leg­egyszerűbb megfogalmazás (a részletek mikroproblémáit most hagyjuk). A kérdés pedig: Mi a kiadás? Ha a hentes vállalkozó hűtő- kocsit vesz és leírja az adóalap­ból, érthető. Ha az asztalos gya- lupadot vesz és leírja, minden rendben. Más a helyzet, ha egy üzletkötő személygépkocsit vesz - a kocsival ugyanis már a családját is elviheti víkendezni. Vagy a számítógép: csak munká­ra használja a vállalkozó, vagy időszerű barátnőjének is küld vülámpostát, netán szörfözget az interneten? Bizony, mindez nem teljesen tisztázott, de nem éppen emiatt kellene a pénz­ügyminiszternek éjszakánként álmadanul forgolódnia. Ne tö­rődjön vele. Merthogy a kor­mányzatot az sem feltétlenül iz­gatja, hogy a vállalkozó nem al­kalmazott, nem telik le a munka­ideje négykor, ötkor, nem szá­mít fel magának túlórát, nem védi szakszervezet, és ha tönk­remegy, nem kap lelépőt. A cég- vagyonban szereplő gépkocsi esetenkénti családi használata nem az a tétel, amitől a költség- vetés romokban fog heverni. A pénzügyérek kitalálták, hogy bizonyos árucikkeknél, vagyontárgyaknál a vállalkozás csak a megszerzett vagyon 80 százalékát írhatja le. Aki pedig száz százalékig a cégben használ egy kocsit, számítógépet, mi­egymást, igazolja ezt, majd az adóhatóság eldönti, kóser-e az érvelés. No, az efféle jogszabá­lyokat kötelezően ki kell hagyni a szabályozásból. Mert Pisti adó- tanácsadó komputere Nagyrő- cén 100 százalék, Peti könyvelő komputere Rimaszécsen meg 80 százalék, na ez aztán akkora jogbiztonság, mint a... A jogbiz­tonság hiányának következmé­nye az a kupleráj, amely miatt a tisztességes vállalkozások ha­nyatt-homlok menekülnek egy országból - erre garmadával van példa K.-Európában. Nos, a pénzügyéreknek java­solnánk az áfacsalások módsze­reinek tanulmányozását. Vala­mint annak komoly felmérését, vajon miért drágább az állami pályázatokon a legolcsóbb köz- beszerzési kínálat, mint a sarki boltban való vásárlás. Itt folynak el milliárdos közpénzek, és igen, tudjuk, hogy köztisztségviselők együttműködése, sőt, bevonása nélkül a nagy bizniszeket nem lehet lefolytatni. Ennek a szfé­rának a rendberakása Augiász istállójának kitakarításához ha­sonlít, de megérné. A százalékosdit meg el kell fe­lejteni. Végleg. A Kreml nem hallgat az orosz gazdasági vezetőkre, akik párhuzamot látnak a szovjet összeomlással Megroggyanhat az orosz gazdaság MTl-HÁTTÉR Növekvő árak, szabadesés­ben a rubel árfolyama, lanyha gazdasági növekedés; az orosz gazdasági vezetők robbanásve­szélyes helyzetről beszélnek, de hangjukat alig hallja meg Vlagyimir Putyin orosz elnök. Egy moszkvai befektetési fó­rumon a Kreml ura igyekezett megnyugtatni a befektetőket és bizonyítani, hogy a helyzet el­lenőrzés alatt áll, a gazdasági élet szereplői viszont vészjós­lóan sorolták a nyugati szank­ciók és strukturális gyengesé­gek által sújtott orosz gazda­ságból érkező nyugtalanító hí­reket. Alekszej Uljukajev gaz­dasági miniszter szerint robba­násveszélyes helyzet alakult ki a 8 százalékot elérő infláció és az 1 százalék alatti gazdasági növekedés egyvelegéből. Ger­man Gref volt gazdasági mi­niszter, a Szberbank elnöke párhuzamot vont Oroszország jelenlegi és a Szovjetunió gaz­dasági összeomlás előtti hely­zete között. Gref arra intette Moszkvát, ne ismételje meg a szovjet hibákat, ha nem akar ugyanarra a sorsra jutni. „Ezek a felszólalások a gaz­dasági körök befolyásának el­vesztéséről tanúskodnak. Ko­rábban ilyen mondatok magán- beszélgetésekben hangzottak el. A jelek szerint most nincs más lehetőségük véleményük eljuttatására Putyinhoz” - véli Andrej Jakovlev, a Gazdasági Főiskola elemzője. Maria Lipman politológus szerint az orosz gazdasági ve­zetők rettenetesen kétségbe lehetnek esve, ha a nyilvános­ság előtt üyen kijelentéseket tesznek. Rámutatott, az ukrán válság és az erős nemzetközi feszültség közepette „az orosz politikai és geopolitikai érde­kek ellentétesek az orosz gaz­dasági érdekekkel. Ilyen hely­zetben Putyin mindig feláldoz­ta a gazdasági fejlődést” - han­goztatta a politológus, hozzá­téve, ez a döntés most drámai és strukturálisan jóvátehetet­len Oroszország számára. A Nemzetközi Valutaalap „szomorú” kilátásokat jósol az orosz gazdaságnak, bár elisme­ri, továbbra is vannak pozití­vumok: az alacsony államadós­ság és az arany- és valutatarta­lékok magas szintje. Azonban a nyersanyagok exportjától erő­sen függő orosz gazdaság válla­latai a nyugati szankciók miatt nem fémek hozzá a nemzetközi tőkepiacokhoz. A tőke mene­kül, év elejétől 120 milliárd dol­lárt vontak ki Oroszországból. A rubel értékének közel negyedét veszítette el egy év alatt, és az utóbbi hetekben újabb és újabb mélypontra jutott a dollárral szemben, arra kényszerítve az orosz jegybankot, hogy több százmillió dollárt öntsön a pia­cokra a rubel védelmében. A nyugati élelmiszerekre kivetett orosz importtilalom miatt szá­mos élelmiszer drágult. Anton Sziluanov gazdasági miniszter azt javasolta, nyirbál­ják meg az állami kiadásokat. A következő, kétéves költségve­tés tervezetét kiegyensúlyozat­lannak tartja, mivel a gazda­ságra, az oktatásra, az egész­ségügyre és a kultúrára szánt kiadások háromszor alacso­nyabbak a védelmieknél. „Mindenről Putyin dönt, és más prioritásai vannak, mint Oroszország gazdasági fejlődé­se. A vállalkozók érdekeit fel­áldozzák a putyini értelmezésű szuverenitás és nemzeti érde­kek oltárán” - mutatott rá Ma­ria Lipman, aki úgy véli, csak a rendőrség, a biztonsági szolgá­latok és a hadsereg menekül meg a költségvetési szigorítá­soktól.------------------------------ -----------------------------------------------a_____________^_____________________________^=r=rrr.________I_____._______f__IBgBM—i—- Csak most mondod, hogy NATO-gyakorlat volt Szlovákiában?! Hogy engedhette ezt a Fico? (Peter Gossányi rajza)

Next

/
Thumbnails
Contents