Új Szó, 2014. szeptember (67. évfolyam, 201-224. szám)
2014-09-02 / 201. szám, kedd
www.ujszo.com UJSZO 2014. SZEPTEMBER 2. Kultúra 7 Prága és Budapest továbbra is verseng a külföldi forgatócsoportok megnyeréséért Hollywoodi film Václav Havelről A hollywoodi recept alapján készülő produkcióban Havát George Clooney, Václav Klaust pedig Steve Buscemi alakítja (Fotók: TASR/AP) A Karcsi és a csokoládégyár kimaradt részei Új szereplők tűnnek fel MTl-HÍR Két főváros küzd (más szóval: lobbizik) a nemzetközi forgatócsoportok megszerzéséért: Prága és Budapest. A mérleg nyelve eddig hol ide, hol oda mutatott. Vagy a cseh, vagy a magyar főváros győzött az évek óta tartó csatározásban. SZABÓ G. LÁSZLÓ Az idén ősszel hatályba lépő filmtámogatási program szerint Budapest jó időre maga alá gyűri Prágát, hiszen a filmes adókedvezmény mértéke húszról huszonöt százalékra emelkedik Magyarországon, ami azt jelenti: a külföldi filmes stáboknak sokkal inkább megéri Budapestre menni, mint Prágába, ahol mindent drágábban bérelnek. Szakembergárdát, helyszíneket, stúdiókat. Az adó- kedvezmény emelésének köszönhetően - ahogy azt a magyar Nemzeti Filmalap sajtó- közleményében nemrég közreadta - ismét Magyarország lehet a legvonzóbb közép-európai bázis, és nem Prága, Pozsony vagy Bukarest. A cseh filmpiacon ma is a tíz évvel ezelőtt elfogadott filmtörvény érvényes, mely szerint a gyártási költségek húsz százalékát a következő évben térítik vissza a gyártó cégnek. Ez az ötszázalékos különbség a gyakorlatban annyit jelent: a Václav Klaus által megvétózott cseh filmtörvényjavaslat komoly anyagi veszteség a cseh filmpiacnak. S ami az egyik félnek mínusz, az a másiknak érthetően plusz. A másik pedig egyértelműen a magyar fél, hiszen Budapest különböző arculatait kínálja a nyugat-európai és az amerikai filmeseknek. Gondoljunk csak például a Menekülés a győzelembe című amerikai produkcióra, amelyben a magyar főváros Párizs szerepét játssza. A Vörös zsaruban vagy a nemrég forgatott Die Hard 5-ben Moszkvaként lépett elő, a Gérard Depardieu címszereplésével forgatott Cyranóban Párizst adta, az Evi- tában Buenos Airest, a Kémjátszmában Kelet-Berlint, a Csodálatos Júliában Londont. De csodás képsorokat nyújtott Michael Jackson, Gwen Stefani, Lenny Kravitz, Selena Gomez vagy Katy Perry klipjeihez is. Nemrég itt forgatták az Ian Flemingről (James Bond megalkotójáról) készült négyrészes sorozatot (Az ember, aid Bond lenne) Dominic Cooper főszereplésével. Jason Statham egy fergeteges komédia, a Spy főszereplőjeként dolgozott Budapesten. Volt olyan produkció is, amelyhez mindkét főváros betársult. A Jeremy Irons főszereplésével készült Borgiák Budapesthez és Prágához egyaránt kötődik. A sztálinista szovjet időket megidéző Child 44 - amelyben Tom Hardy viszi a prímet - felvételei Prágában kezdődtek és Budapesten folytatódtak. Országimázs szempontjából is fontos, hogy egy külföldi produkció melyik városban forgat. A történelmi témájú, kosztümös produkciókat mágnesként vonzza Budapest, hiszen egyes városrészleteket viszonylag kevés átalakítással lehet múlt századivá változtatni, a magyar díszlet- és jelmeztervezők pedig kimondottan kapósak az amerikai piacon. A Bruce Willisszel készült Die Hard 5 a várat, az Erzsébet híd környékét és az Operaház mögötti utcákat vette bérbe, ám ugyanilyen látványos helyszín az egykori pesti zsidónegyed, a Duna-part, a Nagykörút, a Tabán vagy a Gellérthegy. Ezeken a helyszíneken minden forgatási napért négyzetméterenként 200 és 800 forint közötti árat fizetnek a stábok. Ami igazán nem sok. Ezért forgott Budapesten (a Londonban játszódó) új Dracula Jonathan Rhys Meyers címszereplésével, az Alatriste című tizenhárom részes spanyol sorozat, a magyar származású Adrien Brody főszereplésével készült Houdini vagy a Herkules, amelyben Mükéné királyát Joseph Fiennes (a szerelmes Shakespeare) alakítja. Mindezzel párhuzamosan a csehek vagy megosztottak produkciókat, vagy teljesen lemaradtak róluk, és új lehetőségek után néztek. A Grand Budapest Hotel, Wes Anderson Berlinben díjazott filmje - a címéből eredően megszülethetett volna Budapesten is, de nem! Anderson Prágában, a Lőportorony szomszédságában álló szecessziós palota, az Obecní dűm pompáját látva döntötte el, hogy az ő hotelje (Grand Budapest Hotel) hasonlóképpen fog festeni. Mindent lefotózott, aztán az asszisztenseit küldte Prágába, egy csapat német belsőépítészt, hogy ugyanazt hozzák létre a filmhez, amit az Obecní dűm kínál. így lopta el Prága lelkét, és így veszített Budapest, hiszen a végén semmit sem kért tőle. Csehországban mostanában a svédek, a dánok és a norvégok forgatnak. A poroszok és az osztrákok összecsapásáról itt készült az 1864. A Down felügyelőhöz és a Dinához ugyancsak Prága szolgált háttérként. És jön egy Havel-film is, hollywoodi recept alapján! Akciós dráma lesz, parádés szereposztásban. Havel: George Clooney, Václav Klaus: Steve Buscemi. Dagmar Havlová: Michel Pfeiffer. (Rossznyelvek szerint a szerepet az egykori cseh first ladynek is felajánlották, de köszönte, nem kérte.) Havel - mint nagy igazságharcos - rendőri összetűzések közepettejelenik meg a Vencel téren, de megelevenednek azok az évei is, amikor börtönlakó volt, vagy amikor fűtőként dolgozott. Prága árgus szemmel figyeli Budapestet. Budapest köszöni, jól van. A többit a moziban... London. Roald Dahl Karcsi és a csokoládégyár című gyermekregényének egy kimaradt fejezetét és eddig nem ismert szereplőit mutatta be a néhai író hagyatékának kezelője. Dahl klasszikusa idén októberben ünnepli megjelenésének 50. évfordulóját. A kimaradt fejezet, amely az eredetileg Charlie’s Chocolate Boy munkacímen futó regény 1961-es vázlatához készült, Willy Wonka csokoládégyárának Vanilla Fudge Room (Vaníliás tejkaramella szoba) nevű helyiségébe kalauzolja az olvasókat. Az 1964-ben megjelent könyvből végül kihagyott részben két új gyermekszereplő is feltűnik és további két másikra is utalnak benne. A regény hőse Karcsi, aki egy csokoládéba rejtett aranyszelvénnyel belépést nyer a különc csokoládégyár-tulajdonos, Willy Wonka varázslatos világába. Karcsi négy másik gyerekkel indul a gyár felfedezésére, ám útitársai jellemhibáik miatt pórul járnak a látogatás során. A most napvilágra került fejezetből - amelyet a The Guardian című brit lap teljes egészében közölt szombati számában -, kiderül, hogy a korábbi verziókban öt helyett tíz aranyszelvény és tíz gyermek szerepelt. Ketten közülük, Tommy Troutbeck és Wilbur Rice engedetlenségük miatt kerülnek bajba. A kimaradt részben további két gyermekre, Augustus Pottle-ra és Miranda Grope-ra utal a szöveg, és az is újdonság, hogy Karcsit nem nagyapja, hanem édesanyja kíséri el a gyárba. Dahl regényéből először 1971-ben készült film Willy Wonka és a csokoládégyár címmel, majd 2005-ben Johnny Depp játszotta el a különc csokoládégyárost a Charlie és a csokigyár című produkcióban. Tim Burton 2005-ben forgatott Charlie és a csokigyár című filmjében Johnny Depp játszotta a csokoládégyárost (Képarchívum) Műfordítói díjat kapott Csehy Zoltán Pécs. A libanoni Ali Ahmad Szajid Eszber, művésznevén Adonis és a francia Yves Bonnefoy vehette át a Janus Pannonius Költészeti Díjat pénteken Pécsen. A Magyar PEN Club elnöke, Szőcs Géza által tavalyelőtt alapított kitüntetéssel olyan jelentős életművet alkotó költőket ismernek el, akik hozzájárultak a nemzetek, kultúrák közötti párbeszéd erősítéséhez. A pénteki rendezvényen a nagydíjak mellett két műfordítói díjat és egy különdíjat is kiosztottak. Előbbit Csehy Zoltán költő, műfordító, irodalomtörténész és Hannu Launonen finn irodalmár, a magyar költészet és irodalom fordítója, az utóbbit pedig Gömöri György költő, műfordító, irodalomtörténész érdemelte ki. (MTI) Szeptember 28-ig látható kiállítás a 26. Losonc-Kálnó Nemzetközi Kerámia Szimpózium alkotásaiból a Nógrádi Múzeum és Galériában Losoncon A nagyméretű alkotásokat a Nógrádi Múzeum és Galéria kertjében állították ki (Illés Zoltán felvétele) A szokottnál színesebb művek NÉMETH BOZÓ ANDREA A Losonci Nógrádi Múzeum és Galéria, valamint a Káinon működő Žiaromat kerámiaüzem évek óta a szlovákiai kortárs kerámiaművészet jelentős központja. Szlovákiában egyedülálló rendezvényt tartanak itt évről évre: A Losonc-Kálnó Nemzetközi Kerámia Szimpóziumot. Az esemény idén 26. alkalommal nyújtott lehetőséget kerámiaművészeknek találkozásra és tapasztalatcserére, valamint mesterségbeli tudásuk és alkotóképességük kamatoztatására. A kálnói Žiaromat évről évre jelentős támogatója a szimpóziumnak; biztosítja a művészek alkotómunkájához szükséges helyszínt, az alapanyagot (sa- mott), valamint a művek magas hőfokon való kiégetését a helyi nagy kapacitású kemencékben. Az idei évfolyamon (is) női résztvevők voltak. Elmondható ugyanis, hogy a „szakmát” átveszik a nők; férfi keramikus egyre kevesebb van. Ennek társadalmi-gazdasági okai lehetnek - a megélhetéssel járó nehézségek (pl. drasztikusan lecsökkentek a megrendelések). Ez évben a V4-ek országaiból érkezett a négy résztvevő: Kutak Adrien Szlovákiából, Pannonhalmi Zsuzsa Magyarországról, Ludmila Kovánková Csehországból és Halina Kraw- czun Lengyelországból. A művészek a rendelkezésükre álló három hetet maximálisan kihasználták az alkotómunkára, ezért az idei kiállítás anyaga igen gazdag, egyben a szokottnál színesebb. Az alkotók munkáikon ezúttal kevésbé a samott nyers színét hagyták érvényesülni, a legtöbb esetben mázakat, festékeket használtak a plasztikákon, ezenkívül a megszokott és gyárilag adott égetésen kívül más eljárásokat is alkalmaztak, amelyek hatással vannak a színek kialakulására. A szimpóziumon készült művek közül több nagyméretű alkotás a Nógrádi Múzeum és Galéria kertjében talált ideiglenesen otthonra.
