Új Szó, 2014. szeptember (67. évfolyam, 201-224. szám)

2014-09-29 / 223. szám, hétfő

www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2014. SZEPTEMBER 29. Gazdaság és fogyasztók - hirdetés 5 Évente 89 millió tonna élelmiszer kerül a szemétbe, miközben 80 millióan szegénységben élnek Nagyobb a pazarlás Európában Pozsony/Brüsszel. Annak el­lenére, hogy az Európai Unióban emberek milliói élnek szegénységben, az élelmiszerekkel egyáltalán nem bánunk takarékosan. Az uniós tagországokban évente 89 millió tonna élelmiszert dobnak ki a szemétbe, ami egy sze­mélyre átszámítva 179 ki- logrammnyi élelmiszert je­lent. Eközben csaknem 80 millió ember a szegénységi küszöb alatt tengődik. SUSLABÉLA A pazarlás mértéke Európá­ban már most is katasztrofális­nak nevezhető, semmi jóra nem számíthatunk azonban az elkövetkező években sem. 2020-ig további 40 százalékkal nőhet a hulladékba került élelmiszer, vagyis hat év múlva már nagyjából 126 millió tonna élelem kerülhet a kukákba. Pe­dig egyéb helyen is igencsak jól jönne, hiszen az Unió országa­iban mind jobban emelkedik a szegénységi küszöb alatt élők, sőt a különböző humanitárius segélyekre szorulók száma. Az Európai Parlament emiatt ha­tározottan elrendelte: meg kell fékezni a pocsékolást, és 2025-re a jelenleginek a felére kell csökkenteni a kidobott éle­lem mennyiségét. Felelőtlen háztartások A legutóbbi felmérések sze­rint az uniós tagországokban legnagyobb mértékben - az esetek 42 százalékában - a ház­tartásokból kerül az élelem a kukákba. Ezt az ipar követi a sorban, 39 százalékkal. Az or­szágos közétkeztetésben is je­lentős mértékű a pazarlás a maga 14 százalékával, míg a kereskedelemben ez 5 száza­lék. Csekély vigasz, hogy a vi­lág többi országában még az európainál is rosszabb a hely­zet. A felmérések szerint egy év alatt földünkön 1 milliárd ton­nára tehető az élelmiszer-hul­ladék, s az ilyen könyörtelen pazarlásból eredő gazdasági kár értéke túllépi a 350 milli­árd eurót. Jelenleg a világ élelmiszer-termelésének a harmada végzi a kukában. Minderre az ENSZ Mezőgazda- sági és Élelmezési Szervezete (FAO) mutatott rá egy nemrég közreadott jelentésében. Pocsékolás Szlovákiában Szlovákiában nem készült statisztikai felmérés az élelmi­szerekkel kapcsolatos pazar­lásról. A Szlovák Mezőgazda- sági és Élelmiszer-ipari Kamara (SPPK) szerint azonban ez ala­csonyabb az uniós szintnél. ,A komolyabb élelmiszer-pocsé- kolás az unió legfejlettebb or­szágait érinti. Ott ugyanis a la­kosok nagyobb mennyiségű árut vásárolnak. A túlmérete­zett mennyiség pedig ahhoz vezet, hogy a megvásárolt élelmiszer a kukába kerül” - vallja Stanislav Nemec, az ag­rárkamara szóvivője. A stutt­garti vízgazdálkodási intézet felmérése szerint például Né­metországban a háztartások a pazarlásön 61 százalékkal vesznek részt, 6670 tonna ki­dobott élelemmel. Az SPPK szerint a szlovákiai élelmiszer-pazarlás 20 száza­lékosra tehető, vagyis a megvá­sárolt élelem ötödé a szemét­ben köt ki. Konkrét mutatók azonban nincsenek, így lénye­gében csak becslésekre lehet támaszkodni. Az SPPK is keresi a megoldást arra, hogyan le­hetne javítani a jelenlegi hely­zeten. „A felvilágosítást már az iskolában el kell kezdeni. A di­ákoknak el kell magyarázni az élelmiszerekkel való észszerű bánásmód fontosságát, rámu­tatva, hogy míg egyrészt renge­teg élelem kerül a szemétbe, másrészt ott a szegénységi kü­szöb alatt élők nagy tömege” - mondta Nemec. GAZDASÁGI HÍRMORZSÁK Egyre olcsóbb élelmiszerek Pozsony. A mezőgazdasá­gi termékek ára az elmúlt egy évben 5,5%-kal csökkent - derül ki a statisztikai hivatal most közzétett elemzéséből. Eszerint a növényi eredetű termékek ára augusztusban csaknem 8%-kal maradt el az egy évvel korábbitól, az állati eredetű termékek ára azon­ban csak 0,2%-kal csökkent. A legnagyobb áresést a burgo­nya esetében könyvelhették eí, ez 16,8%-kal olcsóbb, mint egy évvel korábban, 12,5%-kal csökkentek azon­ban a zöldség- és gyümölcs­árak is. Több mint 7%-kal ol­csóbb a vágócsirke is, a nyers tehéntej ára ezzel szemben 6,5%-kalnőtt. (TASR) Államcsőd felé halad Ukrajna Kijev. Az orosz-ukrán vál­ság mindkét országot megvi­seli, a rövidebbet azonban Ukrajna húzza, amely állam­csőd felé halad - mutatott rá a Portfoliónak adott interjúban Nicholas Spiro. A Spiro Sove­reign Strategy alapítója sze­rint Ukrajna gazdasága összeomlott, a bankrendsze­rét megrázta a hrivnya mély­repülése. Az IMF-csomag mé­rete szerinte siralmasan ala­csony ahhoz, hogy elkerülhe­tő legyen egy hatalmas pénz­ügyiválság. (Pf.) AKTUÁLIS KÖZÉPÁRFOLYAMOK VALUTA T Angol font 0,7807 fi Lengyel zloty 4,1805 n Cseh korona 27,534 J| Magyar forint 311,51 n Horvát kuna 7,6290 Hl Román lej 4,4027 Japán jen 138,93 ' H Svájci frank 1,2071 □ Kanadai dollár 1,4148 USA-dollár 1,2732 □ Az első adat a valuta vételére, a második adat a valuta eladására vonatkozik. (Forrás: SITA) 1996 óta 132 ezerrel csökkent a nagyobb szlovákiai városok lélekszáma Szaporodnak az alvótelepülések Az első szatellitfalvak az 1990-es években Pozsony vonzáskörzeté­ben jöttek létre (Pavol Funtál felvétele) ÚJ SZÓ-HÍR Pozsony. Szlovákiában az 1990-es években terjedtek el a szatellitvárosok, szatellitfal­vak, döntően Pozsony vonzás- körzetében. Az urbanizáció felgyorsulása Szlovákiában is a nagyvárosokat övező agglome­rációk kialakulásához vezetett. A nagyvárosok előterében sűrűsödő települések gyakran összeérnek, esetenként a nagy­város részévé válnak. A köz­ponttól távolodva ugyan ritkul a településhalmaz, de a város- központokba vezető útvonalak mentén a települések növeke­dése folyamatos. A megyei vá­rosok közelében alvótelepülé­sek alakulnak ki, amelyek a la­kófunkciót töltik be, népessé­gük ugyanis a nagyvárosba jár dolgozni, ingázik. Kezdetben a jómódú polgá­rok költöztek vidékre, ahol volt szabad parcella, kedvező áron nagyobb telek, a kiköltözőket a vidék nyugalma, kisebb for­galma is vonzotta. Az ezred­fordulót követően a 30 és 50 év közötti középosztálybeliek ki­áramlása is elkezdődött, akik benépesítették a nagyvárosok körüli kisebb településeket. Ennek következményeként 1996 óta 132 ezer fővel csök­kent a nagyobb szlovákiai vá­rosok lélekszáma. „Idővel azonban megfordult az irányzat” - figyelmeztet Im­rich Béreš, az Első Lakás-taka­rékpénztár (PSS) elnöke, mivel a vidékre települők sok esetben rájöttek arra, hogy nincs ki­építve az infrastruktúra, kevés a megfelelő színvonalú szolgál­tatás, túl időigényes az ingá­zás. Emellett egyre kisebb par­cellákat mértek ki, egyre kisebb lett a zöldterület, az ingatlan- fejlesztők túlságosan is a haté­konyságra törekedtek. Mivel a PSS már több mint két évtizede finanszírozza a lakosság ingat­lanvásárlását, ezért nem mind­egy számára, hogy miként ala­kul a hazai szatellitvárosok sorsa. „Nálunk az a szokvá­nyos, hogy szeretjük birtokolni az ingatlanunkat. Márpedig a szatellitek lehetőséget adnak arra, hogy saját házunk legyen, ráadásul az egyre hozzáférhe­tőbb hitelek csak tovább növe­lik a saját ingatlan iránti igényt. Vagyis az elkövetkező időszak­ban tovább tart a lakosság kite­lepülése a zsúfoltabb városok­ból, azonban ennek egyik felté­tele az infrastrukturális beru­házások erősítése. Pozsony számára például nélkülözhe­tetlen az R7-es gyorsforgalmi út megépítése és Dunaszerda- hely tehermentesítése” - véle­kedik Béres. (shz) Történelmileg a legalacsonyabb kamatok A többéves stagnálás után az építkezési piac újra éledezik, ezért egyre többen vannak, akik beruhá­zásról vagy legalábbis a jelenlegi lakásuk, házuk felújításáról gondolkodnak. Erre a helyzetre reagál Szlo­vákia lakástakarékossági ve­zetője - az Első Lakástaka­rékpénztár, mely történelmi minimumra csökkentette hitelei kamatait. Az aktuá­lis ajánlatról beszélgetünk Timur Kamii mérnökkel, az Első Lakástakarékpénztár (PSS a.s.) forgalmazási igaz­gatójával. Milyen lakhatás-finan­szírozási lehetőségeket készítettek ügyfeleik számára?- Takarékoskodó ügyfe­leinknek, akik csak kisebb átalakításokat terveznek, és 40 ezer €-nál alacsonyabb összeg is elegendő számukra, szeptember elejétől köztes hitelünket ajánljuk, 1%-kal csökkentett kamattal. Továb­bi előnye, hogy ezt a hitel­formát ingatlan zálogosítása nélkül kínáljuk, s ezen felül házastársaknak kezes nélkül. Milyen megtakarítást jel­ent ez számukra?- A törlesztőrészleteken való jelentős megtakarításon kívül ügyfeleink sok - hivata­lokban töltött - időt spórolnak meg, és a kezelési illetékeket, amelyek gyakran nem elha­nyagolható összegek. Mi van azokkal, akiknek 40 ezer €-nál többre van szükségük?- Természetesen azoknak is tudunk segíteni, akik na­gyobb rekonstrukcióra vagy új lakás, ház vásárlására ké­szülnek, és 40 ezer €-nál több pénzre van szükségük. Pozi­tív hir, hogy még előnyösebb feltételek mellett. Ennél a hi­teltípusnál ugyanis a kamat­lábat 1,2%-kal csökkentettük, azaz a kamat évi 3,69%-nál kezdődik, ami nálunk a tör­ténelmi minimum. Egy ilyen hitelt azonban ingatlannal kell bebiztosítani. Mi a helyzet a lakóházak felújításával? Ezen a terü­leten is készültek valami újjal?- Természetesen. Lakóhá­zak felújítására már több mint 15 éve nyújtunk hitele­ket, s ennek megfelelőek ta­pasztalataink és feltételeink is. Ezért használhatják a la­kóház tulajdonosai és gond­nokai az évi 3%-nál kisebb kamatlábú hitelt, és emellett példáid a lakóház energetikai véleményezését ingyenesen kaphatják meg. További új­donság, hogy a lakástulajdo­nosoknak, akik olyan lakó­házban laknak, mely az idén vagy tavaly hitelt vett fel felújításra az Első Lakástaka­rékpénztártól (PSS a.s.), hitelt nyújtunk lakásuk felújítására a kezelési költség felszámolá­sa nélkül. A megtakarítás nem elhanyagolható, hiszen 40 ezer € köztes hitel esetén eléri a közel 500 €-t. Részletes tájékoztatást a PSS üzleti képviselőitől vagy a 02/ 58 55 58 55-ös telefonszámon kérhet, illetve a z.pss.sk honlapon olvashat. TP33010029 ^ __a__ A világ élelmiszer-termelésének a harmada már ma is a kuká­ban végzi (Képarchívum)

Next

/
Thumbnails
Contents