Új Szó, 2014. szeptember (67. évfolyam, 201-224. szám)
2014-09-24 / 219. szám, szerda
2 Közélet ÚJ SZÓ 2014. SZEPTEMBER 24. www.ujszo.com Az önkéntes meg akarja állítani a „fasisztákat1 Újabb szlovák az ukrán szakadárok oldalán ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony/Kijev. Újabb szlovák állampolgár, egy kamionsofőr csatlakozott az ukrán szakadárokhoz; Ukrajna kettészakadásához akar hozzájárulni s állítja, Szlovákiába többé nem térhet vissza, mert ha ezt megtenné, büntetés várna rá, amiért más állam hadseregéhez csatlakozott. A férfi Richard Branickýként mutatkozott be abban a videointerjú- ban, amelyet a szakadár „Do- nyecki Népköztársaság” honlapján közöltek tegnap. A férfi elmondta, azért csatlakozott az ukrán hadsereg ellen harcoló szeparatistákhoz, mert meg akarja állítani a civil lakosok meggyilkolását. Mint mondta, a volt Jugoszláviában nem tudott segíteni, s erre végképp nem büszke. „Most lehetőség van tenni valamit, ezért vagyok itt. A legfontosabb, hogy megállítsuk a fasisztákat” - fejtette ki. Bírálta a szlovák sajtót, amiért szerinte nem tájékoztat objektívan az ukrán helyzetről. Saját bevallása szerint épp azért utazott Donyeckbe, hogy megtudja, mi a valóság. „Mikor láttam, hogy kisgyermekeket is gyilkolnak, azt mondtam, na ebből elég. Jól fizetett munkahelyről mentem el, hogy segítsek megállítani az ellenséget” - ecsetelte motivációját a kamionsofőr. Felszólította az embereket, hogy minél többen csatlakozzanak hozzájuk, s botrányosnak nevezte, hogy az ukrán szakadárok körében sok a külföldi, és nagyon kevés a hazai lakos. „Hol vannak? Mire várnak otthon? Az utcán állandóan azt kérdezik tőlünk, hogy mikor ér véget a háború. Hát majd akkor, ha nem fognak otthon a tévé előtt ülni, fegyvert ragadnak, s elmennek harcolni” - hangsúlyozta. Nem Branický az egyetlen szlovák állampolgár, akiről az ukrán-orosz konfliktus óta kiderült, hogy az ukrán szakadárokhoz csatlakozott. Még nyáron arról tájékoztattak az ukrán hatóságok, hogy az ukrán hadsereg ellen harcoló szlovák útlevéllel rendelkező szlovák állampolgárt, Miroslav Rohá- čot is letartóztatták. Állítólag Besztercebányán született, személyazonosságát viszont Ki- jev azóta sem hitelesítette. Szlovákiai barátai szerint nem ő volt az egyetlen, aki a városból Donyeckbe utazott, hogy csatlakozzon az orosz szeparatistákhoz. (dem, SITA) RÖVIDEN Macejková: nem voltunk alibisták Kassa. Abszurdnak nevezte az Alkotmánybíróság elnöke a testület múlt heti döntése kapcsán felhozott vádakat. Ivetta Macejková közleményben utasította vissza a felvetéseket, melyek szerint az Alkotmánybíróság alibista módon járt el az állampolgársági törvény és az Alkotmánybíróságról szóló törvény panasza kapcsán. All alkotmánybíró közül mindenki szavazott, emlékeztet. Az elutasító döntés tehát nem azért született, mert a bírók nem akartak szavazni, hanem mert a javaslatok 6:5 arányban kaptak voksokat, vagyis egyik sem kapott 7 szavazatot, így az érvényes jogszabályok értelmében a panasz elutasításra kerül, mégpedig eljárásrendi okokból, tette hozzá. A kassai testület a Fico-féle állampolgársági ellentörvény ügyében a múlt héten 3 év után hirdette meg a bírált ítéletet. (TASR) Törvényesen hallgattak le Pozsony. A tavalyi évben összesen 1921 lehallgatást engedélyeztek a megyei és a specializált büntetőjogi bíróságok. Á 2039 kérvényből 112 kivételével mindegyik esetben engedélyezték a lehallgatást a bíróságok - derül ki a védelmi és biztonsági bizottság jelentéséből. A jelentést tegnap tárták a parlament elé, konstatálva, hogy mindegyik lehallgatás törvényes volt. Hasonlóképpen az előző évekhez, tavaly is a rendőrség állt a legtöbb lehallgatás mögött, összesen 1597 esetben kérvényezték azt. A Szlovák Információs Szolgálat (SIS) 235 kérvényéből csak ötöt utasítottak el. A lehallgatást kérvényezők közt szerepel a Nyomozó- iroda pénzügyi osztálya, valamint a katonai hírszerzés is. (TASR) Rendkívüli ülés lesz Pozsony. Az éppen folyó ülésszak befejezése után nyílik meg a parlamentnek az a rendkívüli ülésszaka, amelyen a programról korábban levett ellenzéki javaslatokról tárgyalnak majd a képviselők. Erről Pavol Paška házelnök döntött. Az ülésszakot az ellenzék kezdeményezte azután, hogy a Smer korábban úgy döntött, a parlament nem tűz programra több ellenzéki indítványt. Valószínű, hogy a rendkívüli ülés még azelőtt véget ér majd, hogy érdemben elkezdődne. Elég ugyanis, ha a Smer frakciója elutasítja a kezdeményezett tanácskozás programját. A kormánypárt szerint az ellenzék indítványai a novemberi önkormányzati választások előtti kampány részét képezik. (TASR) Lakott területen kívül korlátozzák csak az óriásplakátok kihelyezését, de csak 2017-től Reklámstop: főút mentén nem lehet óriásplakátot elhelyezni Pozsony. Januártól új szabályok vonatkoznak majd az óriásplakátok kihelyezésére; a parlament ugyanis tegnap elfogadta az építési törvény módosítását. A lapunk által megszólított reklámszakértő szerint a törvény az utak mentén található plakátok legfeljebb 10-20 százalékát fogja eltüntetni, a városokban változásra nem lehet számítani. DEMECS PÉTER Az új szabályozás szerint a lakott területen kívül húzódó autópályák, gyorsforgalmi utak és nemzetközi forgalmat is lebonyolító elsőrendű utak mentén húzódó százméteres zónában tilos lesz óriásplakátot kihelyezni. Azokat a plakátokat, melyek jelenleg ebben az övezetben vannak, viszont csak 2017 január 1-jéig kell majd eltávolítani, tehát csak a következő parlamenti választások után. A reklám: építmény A törvény reklámfelületről reklámépítményre változtatta az óriásplakátok meghatározását, hogy kihelyezésüket az építési törvénnyel tudják szabályozni. Nagyságuk alapján ugyanakkor három csoportba osztották a reklámfelületeket. Az első csoportba tartoznak azok, amelyek felülete legfeljebb 3 négyzetméteres, második csoportba a 3-20 négyzetméter közöttiek kerülnek, a harmadikba pedig a 20 négyzetméter felettiek, az építési engedély illetékét a csoportoknak megfelelően szabják meg. Azok a jelenlegi óriásplakátok, amelyek korábban nem estek az építési törvény hatálya alá, mivel nincsenek a földhöz rögzítve, a módosítás szerint reklámépítményeknek minősülnek, és engedélykötelesek lesznek. Ez a kötelesség nem vonatkozik majd minden reklámfelületre, például a villany- oszlopokra vagy lámpákra kihelyezett plakátokra. A városokban szabad a pálya Patrik Zajíček grafikus, reklámszakértő szerint inkább a városokban található reklámfelületeket kellett volna korlátozni. „Az utak mentén nincs annyi plakát, mint a városokban. A fővárosban néhány utcán annyi a reklámtábla és az óriásplakát, hogy gyakran az épületeket sem lehet látni. Az elfogadott törvény csupán a plakátok kis részét fogja eltüntetni, a nagyobb ügynökségek majd a százméteres területen kívül állítják fel a korábbinál jóval nagyobb reklámfelületeiket, hogy az útról jobban lehessen látni a hirdetést” - mondta a szakértő azzal, hogy a reklámok túlnyomó többsége így is a városokban van, ott pedig különösebb változásra nem lehet majd számítani. Egyszer már megpróbálták A tegnap elfogadott törvény- tervezetet Renata Zmajkovičo- vá és Igor Choma smeres képviselők terjesztették elő. Hasonló javaslattal próbálkoztak már 2012-ben is, akkor még 250 méteres tilalmi zónát javasoltak az utak mentén városokon kívül, városban pedig 80 méteres zónát. A szavazás előtt a javaslatot végül visszavonták - a hivatalos tájékoztatás szerint a Smer képviselőinek javaslatára, lap- értesülések szerint viszont a lobbicsoportok nyomására. A reklámügynökségeknek, illetve a reklámfelületek tulajdonosainak hatalmas érvágást jelentett volna, ha a városokban található utak mellől 80 méteres sávban kitiltják a plakátokat. Nem tudni, összesen hányán célozzák meg a polgármesteri posztot Szlovákiában Nem gyűjt adatokat a tárca a jelöltekről ÚJ SZÓ-HÍR Pozsony. Kíváncsi rá, melyik településen ki indul a polgár- mesteri posztért? Tudni szeretné, kik lesznek a képviselő- jelöltek? Hacsak nem valamely város polgármesterjelöltjeire kíváncsi - amelyeket leközlik az újságok és a hírportálok -, kicsi az esélye, hogy rálel az interneten. Az országos vagy a megyei választásokkal ellentétben ugyanis a helyhatósági választásokról nincsenek központi információk, így hiába kutatna ilyen adatok után pl. a statisztikai hivatal honlapján. Lapunk kérdésére a belügyminisztérium elmondta, sem ők, sem más központi állami szerv nem gyűjti ajelöltek listáját, így azt sem tudják, összesen hányje- lölt indul Szlovákia-szerte a voksoláson. Pedig a választást a belügyi tárca irányítja, a jelölteknek pedig a minisztérium által készített formanyomtatványon kellett jelezniük indulásukat. A jelöléseket a helyi választási bizottságok gyűjtik, október 1-jéig zajlik az indulók regisztrációja - a jelöléseket szeptember 21-én éjfélig kellett leadni. Az önkormányzatoknak október 2-án kell a saját weboldalukon nyilvánosságra hozni az indulók - a polgármester- és a képviselőjelöltek—listáját. Országszerte több száz olyan község van - főként a kisebb lé- lekszámúak -, amelynek nincs saját weboldala, s további több száz olyan, amely csak ritkán frissül. A belügy szerint ez nem gond, az önkormányzatoknak ugyanis a weboldal mellett a hivatali hirdetőtáblára is ki kell tenniük a listát. A választások eredményét szintén a helyi választási bizottság hozza nyilvánosságra. A központi szervek egyébként a megválasztott képviselőkről sem „tudnak”. A belügyminisztérium szerint nincsenek információik arról, milyen összetételben dolgoznak az 37% elégedett A szavazók közel fele le szeretné váltani települése polgármesterét - derül ki a Focus ügynökség felméréséből. A megkérdezettek csupán 37 százaléka mondta azt, hogy a jelenlegi polgármesterre fog szavazni november 15-én, a többiek még nem döntöttek. (MSz) egyes képviselőtestületek, így pl. ha valaki ki akarja deríteni, hogy 2002-ben vagy 2006-ban egy községben kit választottak meg helyi képviselőnek, két lehetősége van: vagy megtalálja a falu weboldalán vagy az interneten valamely webportál archív cikkei között lel rá. Csak az biztos, hogy az ön- kormányzati választások során 2789 polgármester nyeri el posztját, valamint kb. 21 ezer képviselőt választanak meg a polgárok. (MSz) Két éven belül eltávolítják az óriásplakátokat Egy adat biztos: november 15-én voksolunk (Képarchívum)
