Új Szó, 2014. szeptember (67. évfolyam, 201-224. szám)
2014-09-04 / 203. szám, csütörtök
2 Közélet ÚJ SZÓ 2014. SZEPTEMBER 4. www.ujszo.com Állítólag több lett a lakossági bejelentés Számlalottó: hetente fognak sorsolni ÚJ SZÓ-HÍR Pozsony. A Nemzeti Számlalottóba az egy évvel ezelőtti indulása óta több mint 85,4 millió számlát regisztráltak - nyilatkozta Ladislav Kriška, a Tipos vezérigazgatója, aki szerint aktívan jelenleg mintegy 460 ezren vesznek részt a sorsolásokon. A számlák döntő többségét, csaknem 84 milliót interneten keresztül regisztrálták. A számlalottó a pénzügyminisztérium és a Tipos fogadóiroda szervezésében tavaly szeptemberben rajtolt, célja az állam adóbevételeinek a növelése. František Imrecze, a központi adó- és vámigazgatóság elnöke szerint munkájukat sokban segíti a számlalottó, ennek köszönhetően ugyanis az elmúlt időszakban jelentősen megugrott a lakossági bejelentések száma a számlaadási kötelezettség elmulasztásáról. A lottó pozitív hatását azonban a lakosság is megérezte, hiszen eddig 960 ezer eurót, 21 személyautót és három utazást osztottak szét a nyertesek között. Kriška szerint az éves költségek így 2 millió euró körül mozognak. „A jövő hónaptól több újdonságot is bevezetünk, amelyeknek köszönhetően nőhet a nyertesek száma, miközben áttérünk a heti sorsolásokra” - nyilatkozta Kriška. Jelenleg havi egy sorsolást tartanak. (SITA, mi) A Trend, a Plus 7 dní és a Plus 1 deň is az övék Vezető lapokat vásárolt a Penta üzleti csoport ÚJ SZÓ-HÍR Pozsony. Újabb üzleti csoport lép a média világába. A Gorilla-aktákból ismert Penta két jelentős hazai lapkiadó csoportban is érdekeltséget szerzett -jelentette be tegnap Martin Danko, a Penta szóvivője. A pénzügyi csoport a V3 Media Holdings nevű holland társaságon keresztül szerzett tulajdonjogot a 7 Plus Rt.-ben és a Trend Holding Rt.-ben. Előbbi egyebek mellett a legnagyobb példányszámú hetilap, a Plus 7 dní, valamint a Plus 1 deň című bulvárnapilap kiadója. Trend Holding Rt. az ország egyetlen gazdasági hetilapját, a Trendet adja ki. Az ügy pikantériája, hogy mind a Plus 7 dní, mind a Trend az utóbbi években számtalanszor írt a Penta csoport és vezetője viselt dolgairól, köztük a Gorilla-aktákról is. A Penta a Plus 7 dní megszerzésével az internetes médiában is komoly befolyást szerez: a cég tulajdonában áll ugyanis egyebek mellett az atlas.sk és a centrum.sk portál - mindkettő a leglátogatottabb szlovákiai internetes oldalak közé tartozik. Az üzleti csoport nem közvetlenül fogja tulajdonolni a kiadókat, ám a holland cégen keresztül döntő befolyása lesz. Az utóbbi években Csehországban került több jelentős napi- és hetilap különböző pénzügyi csoportok kezébe. Ezen a téren főként Andrej Babiš cseh-szlovák üzletember, a jelenlegi cseh pénzügy- miniszter volt aktív, aki tavaly a szlovák Hospodárske novinyt is megvásárolta. (MSz, TASR) Mit fognak ezután írni a Pentáról? (Vladimír Šimíček felvétele) RÖVIDEN Vizsgálják Procházka kampányát Pozsony. Vizsgálatot indított a rendőrség Radoslav Procházka Sieť pártjának finanszírozása kapcsán; tudta meg tegnap a Nový čas hírportál. Jaromír Čižnár főügyész Proc- házkát és az OĽaNO elnökét, Igor Matovičot is kihallgatta, vallomásukat átadta a rendőrségnek. Az ügyben még senkit sem gyanúsítottak meg, az esetet a Nemzeti Bűnüldözési Ügynökség (NAKA) vizsgálja. Az eljárás azután indult, hogy nyilvánosságra került egy hangfelvétel Matovič és Procházka beszélgetéséből, melyből az derül ki, hogy Procházka az államfő-választási kampányban számla nélkül akart hirdetést feladni. (TASR) Kiska az Alkotmánybírósággal vizsgáltatja meg a kérdéseket, a családvédőknek ez nem tetszik Idén aligha lesz referendum (SITA-felvéteí Pozsony. Nagy valószínűséggel idén nem lesz népszavazás az egynemű párok jogairól. A köztársasági elnök ugyanis az Alkotmánybírósággal vizsgáltatja meg a Szövetség a családért (Aliancia za rodinu) nevű civil szervezet kezdeményezését. ÖSSZEFOGLALÓ Az Alkotmánybíróság döntéshozatali tempójának ismeretében pedig akár évekbe is telhet, amíg elkészül az állás- foglalás. Kiska tegnap jelentette be döntését. „Ha nem állnának fenn jogos kifogások azzal kapcsolatban, hogy a kérdések alapvető emberijogokat érintenek, kiírnám a referendumot” - magyarázta a köztársasági elnök. Az alkotmány szerint ugyanis alapvető emberi jogok nem képezhetik népszavazás tárgyát. „Ha a bíróság mindent rendben talál, magam fogom kérni az embereket, hogy menjenek el szavazni” - jegyezte meg, majd hozzátette: korrekt és tapintatos közbeszédet szeretne a témáról. Az Alkotmánybírósághoz fordul Megszegett ígéret? A családvédők szerint Kiska megszegte ígéretét, amelyet a márciusi elnökválasztási kampányban tett.,Amikor találkoztunk, nem jelezte, hogy kifogásai lennének a kérdésekről” - mondta Anton Chromík. A szervezet vezetője szerint sem a regisztrált partnerség, sem a meleg párok örökbefogadási jogai nem tartoznak az alapvető emberi jogok közé. „És nem örülnék neki, ha az Alkotmánybíróság ennek az ellentettjét állítaná” - tette hozzá. A melegek üdvözlik a döntést A Másság kezdeményezés (Iniciatíva inakosť) nevű civü szervezet üdvözölte Kiska döntését, hangsúlyozzák azonban, hogy az elnök csak a kötelességét teljesíti. Korábban több alkotmányjogász is úgy nyilatkozott, hogy alkotmányellenesek lehetnek a kérdések, ezért ezzel a szervezők is számolhattak volna, mondta Martin Macko, a szervezet igazgatója. „Céljuk, hogy elzárják a lakosság egy részét a családdal kapcsolatos jogok elől, úgy mint az örökbefogadás vagy a regisztrált partnerség, és bebetonozzák a jelenlegi állapotot” - vélekedik Macko. Kiska döntése a Szlovák Püspöki Konferenciát is meglepte. Tovább kívánják támogatni a hagyományos család- modellt, mivel szerintük, ha intézményi szintre emelnek más együttélési formákat, alapjaiban rendülhet meg a társadalom, írták közleményükben. A Szövetség a családért négy kérdést válaszoltatna meg a polgárokkal: egyetértenek-e azzal, hogy családnak csak férfi és nő kapcsolata minősüljön, és hogy csak az ilyen párok kapjanak családjogokat; hogy csak a férfi és nő alkotta család fogadhasson örökbe gyereket, és hogy a szülő eldönthesse, hogy a gyereke tanuljon-e az iskolákban olyan vitás társadalmi témákról, mint az eutanázia vagy a szexuális nevelés. A népszavazási petíciót több mint 400 ezren írták alá, a referendum kiírásához legalább 350 ezer támogató aláírás szükséges, (vps, SITA) NATO-csúcs: Szlovákia ugyan növelni fogja a védelmi kiadásokat, de csak fokozatosan Kiska: készek vagyunk Ukrajnának segíteni ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. Szlovákia 2020-ig a bruttó hazai össztermék (GDP) 1,6 százalékát fogja védelmi kiadásokra költeni; Andrej Kiska államfő ezt a fő üzenetet képviseli a NATO walesi csúcstalálkozóján. A ma kezdődő csúcs a NATO elmúlt 20-25 évének egyik legfontosabb találkozója, a tagállamok nemcsak az ukrán-orosz konfliktusról, a NATO kelet-európai katonai jelenlétének megerősítéséről, de a védelmi kiadások növeléséről is tárgyalni fognak. A szlovák delegációt Kiska vezeti, s mint tegnap elmondta, Szlovákia az alapvető kérdésekben egyértelmű állásfoglalást akar megfogalmazni. „A védelmi kiadások tekintetében biztosítjuk partnereinket arról, hogy megállítjuk a kiadások csökkenését, s 2016-ig biztosítjuk, hogy a védelmi tárca költségvetésének 20 százalékát a hadsereg korszerűsítésére költsük” - mondta az államfő azzal, hogy 2020-ig a védelmi kiadások a GDP 1,6 százalékát is elérik. Szlovákia védelmi kiadásai jelenleg a GDP 1 százaléka körül mozognak, jövőre ezt az összeget 1,04 százalékra növelnék. Szlovákia ugyanakkor ígéretet tesz, hogy nemcsak anyagilag lesz hajlandó segíteni Ukrajnának, hanem a kiképzésben is olyan területeken, ahol kellő tapasztalata van a Többet kap a hadsereg (Képarchívm) hadseregnek. Kiska a csúcstalálkozó előtt tárgyalt a miniszterelnökkel, a védelmi miniszterrel, a belügyminiszterrel, valamint a pénzügyi és a külügyi tárca vezetőjével. „Konstruktív találkozók voltak, amelyek hozzájárulnak ahhoz, hogy Szlovákia a csúcstalálkozón hiteles állásfoglalást képviseljen” -állítja az államfő. Martin Glváč védelmi miniszter, aki szintén a delegáció tagja, arról tájékoztatott, hogy a védelmi kiadásokat fokozatosan kell növelni, ha már jövőre a GDP 1,6 százalékára emelnék a költségvetést, a pénzt egyszerűen nem tudnák elkölteni. „Ilyen ugrásszerűen egyik állam sem növeli a kiadásokat. A stratégia ugyanis nem a fejetlen költekezésről, hanem a korszerű technika megfontolt vásárlásáról szól, s ez egy olyan folyamat, amit nem lehet elsietni, a partnerekkel is egyeztetni kell” - mondta Glváč. (dem, SITA) A szankciók visszavetnék a jövő éves növekedést - figyelmeztet a pénzügyminisztérium Az ellenzékkel nem egyeztet Fico ÚJ SZÓ-HÍR Pozsony. A kormány csak a szociális partnerekkel, vagyis a munkaadókkal, a szakszervezetekkel és a Szlovákiai Városok és Falvak Társulásával (ZMOS) vitatta meg a készülő uniós, Oroszország elleni szankciókat, politikai partnereivel, vagyis az ellenzékkel nem. „Semmit sem tudunk arról, hogy mi alapján dönt a kabinet a szankciók támogatásáról vagy elvetéséről” - kifogásolta a kormány eljárását Sólymos László, a Híd parlamenti frakciójának elnöke. „Ha olyan témákról, mint a költségvetés konszolidációja tárgyalhatunk, akkor a szankciókat is meg kellene vitatni, mivel ezek mindenkit érintenek” - mondta lapunknak Sólymos. Ugyanezt követeli az SDKÚ is, amely a jövő héten kezdődő ülésen akarja megnyitni a témát. Ha a Smer nem lesz hajlandó önálló programpontként beiktatni az ülésre, akkor rendkívüli ülés összehívását kezdeményezik. Az Oroszország ellen tervezett szankciók részletei még nem ismertek, de Peter Kažimír pénzügyminiszter szerint bevezetésük esetén várhatóan kisebb lesz a 2015-ös gazdasági növekedés. „A közvetlen hatás Szlovákia esetében várhatóan nem olyan nagy, de a közvetett következmények súlyosabbak lesznek” - jelentette ki a tegnapi kormányülés után a tárcavezető. Elsősorban a német gazdaság visszaesésétől tart, ami a szlovák gazdaságot is lefékezné. Azt nem tudta megmondani, hogy a visszaesés mekkora lehet, a kormány a konkrét javaslat ismeretében foglal állást. A munkaadók szerint az is veszélyes lenne, ha a kormány elutasítaná a szankciók vagy azok egy részének bevezetését. „Ha a szlovák álláspont nem egyezik majd az EU politikájával, akkor furcsán fognak ránk nézni a legnagyobb exportáló országok, mint például Németország - magyarázta aggályait Roman Karlubík, az egyik munkaadói szövetség (AZZZ) alelnöke. - Emiatt úgymond közvetett szankciókra számíthatnánk.” Általában azonban az AZZZ támogatja a kormány „pragmatikus elképzeléseit”. Karlubík tegnap még nem tudta megmondani, hogy mely cégeket érinti majd legsúlyosabban a javasolt exportkorlátozás. (lpj, TASR, SITA)
