Új Szó, 2014. szeptember (67. évfolyam, 201-224. szám)
2014-09-20 / 216. szám, szombat
14 URALKODÓHÁZAK PRESSZÓ 2014. SZEPTEMBER 20. www.ujszo.com 62 évig uralkodott (Fotók: SITA/AP) Vitákat váltott ki Hirohito japán császár uralkodásának krónikája J apánban viták övezik a Hirohito császár (1901-1989) hosszú, 62 éves uralkodásának történetéről szóló, a múlt héten kiadott 61 kötetes, 12 ezer oldalas, 3152 dokumentumon alapuló monstre kiadványt, amely az uralkodó szüleihez írott gyermekkori leveleit is tartalmazza, de óvatosan megkerüli a személyével kapcsolatos egyik fő kérdést: hogyan látta saját felelősségét a II. világháborúért és az abban játszott japán szerepért. Hirohito uralkodói korszakát halála után Sóvának nevezték el, ő uralkodott a japán császárok közül a legtovább. 14 évszázadra visszanyúló hagyomány szerint a „császári udvari ügynökség” az uralkodók halála után többkötetes krónikában, évkönyvekben örökíti meg történetüket. Ennek összeállítása olykor több évtizedet vesz igénybe: Hirohito esetében 25 évig tartott, nagyapja, a Meidzsi- korszak uralkodójánál több mint 50 évig, apja, a Taisó uralkodó történetét (1912-1926) pedig csak 2002- ben jelentették meg. A liberális Mainicsi Simbun japán lap szerkesztőségi cikkében azt írta, hogy Hirohito krónikája aligha tartalmaz bármit is, ami „alapvetően módosítaná eddigi történelmi tudásunkat”. „Továbbra is megválaszolatlan a kérdés, miért nem lehetett elkerülni azt a katasztrofális háborút?” - írta a lap. A konzervatív Jomiuri Simbun bírálta, hogy a krónikából kihagyták Hirohito szavait az 1853 óta a különböző háborúkban elesettek tiszteletére emelt Jaszukuni-szentélyről. Ehelyett a Nikkei című lap 2006- os, szenzációt keltő publikációját idézték: a japán újság megszerezte a császári udvari ügynökség egyik volt vezetőjének emlékiratát, amely szerint Hirohito 1988-ban nemtetszését fejezte ki amiatt, hogy a szentélyben vezető japán háborús bűnösök emlékét is megörökítik. Hirohito nyolcszor látogatott el a Jaszukuni- szentélybe a II. világháború után, 1945 és 1975 között. A dokumentumok szerint az uralkodó ellenezte a hadsereg Kína elleni 1937-es offenzíváját bár a katonai vezetők gyors győzelmet ígértek. A háború idején Hirohito ellentmondásos nyilatkozatokat tett: Nanking japán bevételét elragadtatással ta, ugyanakkor a város és Kua bombázásáról értesülve „szel lenségnek” nevezte a hábo történészek véleménye me Hirohitónak a japán-kínai 1 ban játszott szerepét illetően részük a hadsereg tehetetlen nak látja az uralkodót, míg szerint Kína nagy területeine ziója és megszállása nem let lehetséges az uralkodó le£ hallgatólagos beleegyezése nél Ami a II. világháborút illeti, a a dokumentumok szerint ti óvott a konfliktus veszélyétő amerikai hadiflotta 1941. dec Pearl Harbor-i megtámadásár készületei során aggodalmána hangot egy „elsietett háború
