Új Szó, 2014. szeptember (67. évfolyam, 201-224. szám)
2014-09-18 / 214. szám, csütörtök
ß I Állatfarm 2014. szeptember • www.ujszo.com KERT ÉS UDVARI Nagy kárt okozó sertésbetegségek A háztájiban előforduló leggyakoribb sertésbetegségekről - vérszegénységről, angolkórról, sómérgezésről stb. már augusztusban szó volt a Kert és Udvar állategészségügyi rovatában - ezúttal az Orbánéról és a has- menéses betegségekről lesz szó, melyek a kis- és nagyüzemi tenyésztés számára is veszélyt jelentenek. SERTÉSORBÁNC Ez a betegség világszerte előfordul. Korábban főleg kisüzemekben, hagyományos tartási viszonyok között jelentkezett, és okozott jelentős elhullásokat. Kórokozója az Erysipelothrix rhusiopathiae rövid, karcsú, enyhén hajlott, csilló nélküli, pálcika alakú baktérium, amely a talajban, vízben, rothadó szerves anyagokban, trágyában, húsban hónapokig életképes marad. Hővel szemben viszont kevésbé ellenálló. Legy- gyakrabban a sertést bete- gíti meg, de szórványosan előfordul orbáncjuhokban, szarvasmarhában és egyéb emlősökben is, sőt madarak is elkaphatják. A kórokozó iránt fogékony az ember is. A sertésorbánc kialakulásában jelentős szerepe van a hajlamosító hatásoknak (takarmányozási hibák, zsúfolt elhelyezés, szállítás, falkásítás, ivóvízhiány). A hajlamosító hatások következtében a torokban vagy a bélben levő orbáncbaktériumok a véráramba kerülnek, és elszaporodnak a szervekben. A bőrsérüléseken keresztül való fertőzés során először a sérülés helyén alakul ki Az egészséges macskák testhőmérséklete 38,0- 39,2°C. Ha a külső hőmérséklet e fölé emelkedik, akkor bizony kialakulhat a szervezet túlmelege- dése, a hőguta. A hőguta életveszélyes állapot, ami azonnali beavatkozást igényel. Alapvető oka a szélsőségesen magas külső hőmérséklet. "Főbb tényező is segítheti a kialakulását - a közvetlen napfény, a macska bezárása egy gépjárműbe vagy egy ketrecbe, kifutóba, ami megakadályozza, hogy elmeneküljön a meleg elől. A hőguta tünetei: a macska izgatottan keresi a hűvösebb helyet, erőteljesen és hangosan zihál, testhőmérséklete rendkívül magas, 40°C feletti, a látható nyálkahártyák és a nyelv sötétvörös, nyálzás, hányás esetleg hasmenés, olykor orrvérzés, nagyfokú elgyengülés, izomrengés, ájulás, kóma jelentkezhet, s végül az állat elpusztulhat. gyulladás. A lappangási idő 3-5 nap, de lehet egy nap is. A betegség leggyakrabban heveny vérfertőzés vagy orbáncos csalánláz, esetleg idült orbánc formájában zajlik le. A heveny vérfertőzéses sertésorbánc hirtelen alakul ki. A testhő 42°C körülire emelkedik, a sertések bágyadtak, nem szívesen mozognak, étvágytalanok, kötőhártya-gyulladásuk van, a bőr foltokban - főleg a füleken és a has alján - kipirul. Kezelés nélkül az állatok 2-4 nap alatt elhullhatnak. A vemhes kocák a heveny szakaszban elvetélnek. Az orbáncos csalánláz esetében jellegzetesek a bőrelváltozások. A lázas tünetek kialakulását követő 1-2 nap múlva a bőrön, főként a háton és a test két oldalán négyzet vagy romboid alakú 3-5 cm átmérőjű foltok jelennek meg, amelyek pámaszerűen kiemelkednek - eleinte élénkvörösek, majd kékes-vörös színűek. Az idült sertésorbánc a heveny sertésorbánc következménye, vagy eleve idült formában kezdődik. A heveny sertés-orbáncból látszólag kigyógyult sertéseken többnyire 2-3 hét múlva a szívgyengeség tünetei mutatkoznak. A testhőmérséklet rendszerint normális marad, az állatok azonban étvágytalanok, kedvetlenek, légzésük nehezített, köhécselnek, AZ ÁLLATORVOS VÁLASZOL Városi lakásban élek, s van egy cicám, amelyik a tűző napon fekszik egész nap az ablakpárkányon, a feje néha tűzforró. Szeretném megkérdezni, hogy a macska nem kaphat napszúrást? Hogyan veszem észre, ha baj van? Köszönöm a választ! Egy hűséges olvasójuk. Pleva László állatorvos a vékonybélben elszaporodnak, és az általuk termelt enterotoxinok hasmenést idéznek elő. A betegség rendszerint a születést követően 1-2 nap múlva kezdődik. A malacok bágyadtak, étvágytalanok, bőrük szürkésfehér, szőrzetük fénytelen, hasmenése- sek, a bélsár sárgás, hígan folyó. A coli-hasmenés miatti elhullás 80%-a az első hétre esik. Kezelése: Antibiotikumokkal vagy egyéb kemotera- peutikumokkal történik. A betegség megelőzésére nagyon jó minőségű vakcinák adagolhatok. 2. A választott malacok coli-hasmenése: Ez a betegség mindenütt előfordul, tömegesen többnyire olyan körülmények között, amikor az állatokat intenzíven nevelik. Előidézésében többnyire ugyanazok az E. coli baktériumok játszanak szerepet, mint a malackori coli-hasmenés kialakulásában. A betegség kórfejlődése lényegében ugyanaz, mint a szopóskori hasmenés után. A választás után 1-2 héttel a malacokban hasmenés alakul ki, de az állatok rendszerint még a betegség előrehaladott stádiumában is esznek. Néhány napig tartó hasmenés után a malacok egy része elhullik. Kezelése: Mielőtt gyógyítani kezdenénk állatainkat, a malacok takarmányadagját 1/3-ára csökkenteni kell. Fontos a bőséges, tiszta ivóvíz, vagy még célszerűbb a kamillatea itatása. Az ivóvízbe antibiotikum vagy kemotekutyaszerűen ülnek, s szívelégtelenségben elhullanak. Kezelése: A gyógykezelést a betegség lehető legkorábbi szakaszában kell megkezdeni. Antibiotikummal és hiperimmun vérsavóval együtt a teljesen reménytelennek látszó esetek is eredményesen gyógyke- zelhetők. A betegek egyedi gyógykezelése mellett megelőző céllal a még klinikai- lag egészséges falkatársakat is gyógykezelni kell - ivóvízbe vagy takarmányba kevert antibiotikummal. Legalább 3 hónapos sertésekben a vakcina egyszeri beadása 3-4 hónapig, a 2-4 hét múlva megismételt oltás pedig 6-8 hónapig terjedő védettséget ad. A ESCHERICHIA COLI OKOZTA BETEGSÉGEK A kórokozó (E. coli) a házi sertésben több, különböző tünetekben, kórformában megnyilvánuló betegséget okozhat. Ezek a következők: az újszülött malacok hasmenése, a választott malacok hasmenése és ún. ödéma-betegség. 1. Az újszülött malacok hasmenése: A világon inde- nütt előfordul, főként nagyüzemekben, elsősorban újonnan beállított előhasi kocák malacaiban. A szájon át felvett kórokozók rapeutikum adagolása is szükséges. 3. A sertés ödémás betegsége: Többnyire a választást követő 1-2 héttel, de olykor néhány hónapos süldőkön is hirtelen jelentkező, nagy elhullással járó betegség, amely világszerte, főként kisüzemekben és hagyományos körülmények között tartott sertésekben fordul elő. Hajlamosító hatásként legtöbbször az átmenet nélküli, hirtelen választás, illetve a takarmányváltozás szerepel. Általában a választások után jelenik meg, de előfordulhat idősebb korban is. Általában az újonnan vásárolt és ezáltal új környezetbe került süldők betegszenek meg és hullnak el hirtelen. A toxint termelő E. coli törzsek a vékonybélben tömegesen elszaporodnak, a toxin pedig felszívódva ödémát okoz a bőrben, a bőr alatti kötőszövetben, a bélfodorban, az agy- és a gerincvelőben, ami idegrendszeri tünetek megjelenéséhez és hirtelen elhulláshoz vezet. Kezelése: A betegség rohamosan lezajlik, az ödémák megjelenése után már kevés kilátás van az állat megmentésére. A takarmány 2-3 napra való megvonása és bőséges ivóvíz ellátás mellett antibiotikumokat és antihisztaminokat adagolhat az állatorvos. A betegség megelőzésére inaktivált vakcinákat is kifejlesztettek. Dr. Pleva László, állatorvos, a Gazda PT elnökségi tagja ■■■■■■■■■I
