Új Szó, 2014. szeptember (67. évfolyam, 201-224. szám)
2014-09-18 / 214. szám, csütörtök
www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2014. SZEPTEMBER 18. Hasznos tanács 11 Nem mindegy, hogy felmondással vagy közös megegyezéssel szűnik meg a munkaviszony (Tomáš Benedikovič felvétele) MUNKANELKUU-SEGELY A munkanélküli-segélyt nem folyósítják automatikusan. Az ügyfélnek kell kérnie a Szociális Biztosítótól, miután már bejelentkezett a munkaügyi hivatal nyilvántartásába. A kérvényhez mellékelni kell a jövedelemigazolást, vagyis a volt munkaadó, munkaadók által kiállított dokumentumot arról, hogy alkalmazottként menynyit keresett. Munkanélkülisegélyre az jogosult, akinek az elmúlt 3 évben legalább 2 évig volt társadalombiztosítása. A munkanélküli-segélyt a Szociális Biztosító 6 hónapig folyósítja. Aki meghatározott időre szóló szerződés alapján dolgozott, annak az elmúlt 4 évben legalább 2 évig kellett fizetnie a járulékokat, s akkor 4 hónapig számíthat a segélyre. Aki táppénzt, ápolási díjat, anyasági támogatást vagy gyest kap, nem jogosult rá. A munkanélküli-segély pontos összegét az utóbbi három évben folyósított fizetés alapján számolják ki: az átlag bruttó bér 50 százaléka. A napi kivetési alap maximális összege jelenleg 54,1809 euró, vagyis egy 31 napot számláló hónapban a segély legfeljebb 839,80 euró lehet. Aki nyugdíjasként veszíti el állását, annak nem jár munkanélküli-segély, mivel nem fizette a munkanélküli-biztosítást. Kérheti viszont a nyugdíja átszámítását, a Szociális Biztosító a nyugdíjasként ledolgozott éveket hozzászámítja a nyugdíjához. A kérvény lehet az igénylő saját szavaival megfogalmazott levél, nem kell hozzá csatolni semmilyen iratot, viszont fel kell tüntetni a dátumot, amikortól az ügyfél kéri az emelést. Ilyenfajta nyugdíjátszá- molást évente csak egyszer lehet igényelni, (sza) A végkielégítés legalsó szintjét a munkatörvénykönyv szabályozza, a munkaadó ennél többet is adhat az elbocsátott alkalmazottnak 20 év munka - a végkielégítés 4 vagy 5 havi bér A munkahely elvesztését sokan tragédiaként élik meg, és a felmondás kézhez vétele után gyorsan felmerül a kérdés: vajon jár-e bánatpénz, és ha igen, mennyi. Összeállításunkban a munka- viszony megszüntetésével kapcsolatos leggyakoribb kérdésekre keressük a választ. B. SZENTGÁL1 ANIKÓ Napjainkban már nehezen elképzelhető, hogy valaki egy munkahelyen dolgozzon le 30-40 évet, és első munkahelyéről vonuljon nyugdíjba. A legtöbben életük során akarva- akaratlanul, de legalább egyszer váltanak. Sokan nagyon rosszul viselik az elbocsátást, mert hirtelen megszűnik a család legfontosabb bevételi forrása. Felmondás esetén - nem csak a rossz szociális helyzetben lévők számára - az egyik legfontosabb kérdés, hogy a munkavállaló jogosult-e valamilyen anyagi juttatásra. Sokan azzal sincsenek tisztában, hogy mennyi a felmondási idő, illetve mi lesz a ki nem merített szabadnapokkal. Felmondási idő Ha a munkaszerződés, a kollektív szerződés vagy a cég valamilyen belső előírása nem szabályozza másképpen, a hatályos törvény értelmében a felmondási idő legalább 1 hónap. Legalább 2 hónap jár olyan alkalmazottnak, áld 1-5 évig dolgozott, ha pedig hosszabb ideig volt a cégnél, a felmondási idő legalább 3 hónap. A felmondási idő a felmondólevél kézhez vételétől számított következő hónap első napjával kezdődik. Nem árt tudatosítani, hogy a felmondási idő a munkaviszony része, ebből kifolyólag a munkaviszony tartalmára, az abból eredő jogokra és kötelezettségekre a felmondási idő nincs kihatással. Vagyis a felmondási idő alatt is ugyanolyan bérfizetési kötelezettség terheli a munkáltatót, mint egyébként, beleértve például az ebédjegyeket is. A felmondási idő alatt a munkáltató a szabadságokról is ugyanúgy rendelkezik, mint egyébként. Ki dönt a szabadságról? Munkatörvénykönyvünk általánosságban meglehetősen nagy hatalommal ruházza fel a munkaadókat alkalmazottaik szabadsága felett: ők döntik el, a beosztottak mikor pihenhetnek. Az alkalmazott gyengébb pozícióban van a munkaadónál, a főnök úgy is dönthet, hogy a felmondási idő alatt ki kell meríteni az összes szabadnapot, vagy ellenkezőleg, a távozó beosztottat az utolsó pillanatig feladatokkal halmozhatják el, a felgyülemlett szabadnapokat pedig kifizetik. Előfordulhat, hogy az elbocsátott személy a felmondási időt már álláskeresésre szeretné használni, ám ha nem sikerül megállapodnia régi munkaadójával, s az nem menti fel őt legalább pár napra a munkavégzés alól, önkényesen nem lehet csak úgy otthon maradni. A munkatörvénykönyv szerint azonban a felmondási idő alatt a munkaadónak hetente legalább egy fél munkanapra lehetővé keli tennie, hogy a távozó alkalmazott új munkát keressen magának. Ez a fél napos távolmaradás bérpótlék nélküli igazolt munkahelyi hiányzásnak számít. Ha valaki a főnök beleegyezése nélkül nem megy munkába - akár még a felmondási idő alatt is -, az fegyelmi vétségnek minősülhet, amiért a távozó alkalmazottat megbüntetheti, például pénzbírságot szabhatnak ki, amit a fizetéséből vonhatnak le, kártérítést követelhetnek tőle. Előfordulhat, hogy azok az elbocsátott személyek, akiknek nincs esélyük belátható időn belül ismét elhelyezkedniük, szeretnék a felmondási időt végig ledolgozni, a szabadságot pedig szeretnék inkább kifizettetni. A munkaadónak ezt jogában áll elutasítania, és elrendelheti a szabadnapok kötelező kimerítését, főleg ha a felmondási idő alatt nem tud munkát biztosítani az elbocsátott személynek. Végkielégítés Elbocsátáskor a munkaadó a törvényben meghatározott feltételek mellett egyszeri, rendkívüli anyagi támogatást - ún. végkielégítést - ad. A juttatás célja, hogy az elbocsátottnak és családjának a munkakeresés átmeneti időszakában is biztosítva legyen a megélhetése. Más a végkielégítés összege, ha az alkalmazottnak a munkaadó felmondott, és más, ha közös megegyezéssel szüntették meg a munkaviszonyt átszervezésre hivatkozva. Felmondás esetén a végkielégítés az ádagos havi bérnek legfeljebb négyszerese - ez legalább 20 ledolgozott év után jár -, és nem jár végkielégítés annak, aki két évnél rövidebb ideig dolgozott a cégnél. 2-5 év esetén egyhavi, 5-10 év esetén kéthavi, 10-20 éve esetén pedig háromhavi fizetés jár. Közös megegyezés esetén legalább egyhavi bért kap az az alkalmazott is, aki két évnél kevesebbet dolgozott le a vállalatnál, ha viszont legalább 20 évig dolgozott a cégnél, akkor legalább öthavi átlagfizetésének megfelelő bánatpénzre jogosult. A kollektív szerződés, a cég belső szabályai vagy a munkaszerződés értelmében az elküldött személy ennél többet is kaphat. Ha viszont az alkalmazott nyújtja be a felmondását, a munkaadó nem köteles semmit sem fizetni. A munkáltató indokolt esetben - súlyos fegyelmi vétség esetén - azonnali hatállyal, felmondási idő és végkielégítés nélkül is elküldheti alkalmazottait. A próbaidőben lévő személyektől is könnyen megszabadulhatnak, nekik sem kell bánatpénzt adni. A szlovákiai jogrend megkülönbözteti a bánatpénznek egy speciális típusát: a nyugdíjba vonulók egyszeri végkielégítését (odchodné). Egyhavi átlag- fizetésnek megfelelő összegről van szó, melyet a munkaviszony megszűnésekor annak fizetnek ki, aki elérte a nyugdíjkorhatárt és kérte az öregségi, korengedményes vagy rokkantsági nyugdíjat. Ez a speciális bánatpénz élete során mindenkinek csak egyszer jár. Nem jár automatikusan, kérvényezni kell a munkaadótól. Viszont a munkaadó nem mérlegelhet, minden idős személynek jár, függetlenül attól, hogy a munkaviszonyt kinek a kérésére és milyen körülmények között bontották fel. Ha viszont később nyugdíjasként ismét munkát vállal, az újabb munkaviszony megszűnésekor már csak a hagyományos végkielégítésre (odstupné) számíthat. Védelmi idő Az alkalmazott bármikor bármilyen okból vagy ok nélkül is benyújthatja felmondását, ezzel szemben a munkaadónak bizonyos esetekben - az ún. védelmi időszakban - a munkatörvénykönyv megtiltja az elbocsátást. Noha az elbocsátásnak legitim okai lehetnek, beteg- szabadságon, anyasági vagy gyermekgondozási szabadságon lévő személyt, terhes nőt, tartalékos katonai szolgálaton lévő alkalmazottat nem lehet elbocsátani egészen addig, amíg tart a védelmi időszak. Ha az elbocsátó levelet a felmondási védelem kialakulása előtt kézbesítették, és a védettség a felmondási idő alatt alakult ki, a munkaviszony nem akkor szűnik meg, amikor befejeződik a felmondási idő, hanem amikor véget ér a felmondási védelem, vagyis amikor fejeződik a betegállomány, a gyes stb. Ez alól kivételt képeznek azok az esetek, amikor az alkalmazott maga kéri a munkaviszonymegszüntetését. 1. Hogyan szűnhet meg ft MUNKAVISZONY ItST* MEGSZÜNTETÉSE ■■■ azonnali hatállyal ■■■ próbaidőben ha az illető ha 5 évnél 1-5 évig hosszabb ideig dolgozott dolgozott a cégnél 2. Mekkora a cégnél a felmondási idő ha a kollektív szerződés nem szabályozza MM másképp Ä hónap 1 Ihónapj Mennyi végkielégítés jár* EGYHAVI FIZETÉS 2 évnél rövidebb ideig dolgozott a cégnél KÉTHAVI FIZETÉS ha az alkalmazott 2-5 évig dolgozott a cégnél HÁROMHAVI FIZETÉS ha az illető 5-10 évig dolgozott a cégnél NÉGYHAVI FIZETÉS ha 10-20 évig dolgozott a cégnél OTHAVI FIZETÉS ha az illető legalább 20 évet ledolgozott a cégnél MAS ÖSSZEG a kollektív szerződésben megállapított összeg NEM JÁR VÉGKIELÉGÍTÉS próbaidőben és akkor, ha az alkalmazott mond fel NYUGDÍJASOK EGYSZERI VÉGKIELÉGÍTÉSE egyhavi átlagfizetésnek megfelelő összeg * ha a munka- viszonyt közös megegyezéssel szüntették meg
