Új Szó, 2014. szeptember (67. évfolyam, 201-224. szám)
2014-09-17 / 213. szám, szerda
14 Régió-szülőföld ÚJ SZÓ 2014. SZEPTEMBER 17. www.ujszo.com 1963-ban az elsők között nyilvánították műemlékké az 1844-ben épített házat Minden évben van mit javítani a taksonyi tájházon Taksony. Harminc éve nyitották meg a néprajzi kiállítást az 1844-ben épült taksonyi tájházban. A főutcán álló épület stílusa jellemzi Dél- Szlovákia sík vidékeinek építészetét. ÚJ SZÓ-TUDÓSÍTÁS Hagyományos gömöri disznótor a bátkai tanulók előadásában (A szerző felvételei) A hetényi Tábita bábcsoport a Bábel tornya ťórténetä saját feldolgozásában adta elő Közel negyven településről érkeztek a hívek Családi nap Bátkában 1BOS EMESE Bátka. Több mint kilencszá- zan vettek részt a Gömöri Egyházmegye által szervezett Családi napon, mely gazdag programmal várta az érdeklődőket. ,A családi napot azzal a céllal szervezzük, hogy a kis gyülekezetekben élők megtapasztalhassák, milyen jó, hogy összetartozunk. Szórványgyülekezeteinknek számos kihívással, feladattal kell megküzdeniük. Ez az alkalom lehetőséget ad a feltöltődésre, a kapcsolatteremtésre, az ismerkedésre, hogy ne elszigetelt gyülekezetek, hanem egy nagy élő közösség legyünk” - mondta Nagy Ákos Róbertba Gömöri Egyházmegye esperese. A rendezvényre 56 gyülekezet kapott meghívást, 38 település képviseltette magát. Rendhagyó istentisztelettel, bizonyságtétellel kezdődött a Családi nap, mely után a lelkészzenekar iíjúsági dalokat adott elő. A szervezők minden korosztályra gondoltak a program összeállításakor. Kiállítást szerveztek a Gömöri Fotóklub képeiből, valamint az egyes gyülekezetek tablóiból. Ez utóbbin az egyházközségek aktuális eseményeiről, terveiről tájékoztattak. Bábszínházzal várták a legkisebbeket, a hetényi Tábita bábcsoport az Éden- kerti történetet és a Bábel tornya történetét adta elő. Az Új Gömör néptáncegyüttes gömöri táncokból tartott bemutatót, melyeket a táncházban bárki megtanulhatott. Közben fut- ballbajnokság és töltöttkáposz- ta-készítő verseny zajlott, ez utóbbira 24 csapat nevezett be. Harmadik helyet szerezte meg a dúlházai gyülekezet, második lett a kövecsesi csapat, a legízletesebb töltött káposztát pedig a rimaszécsi gyülekezet hölgytagjai készítették. A helyi alapiskola tanulói a hagyományos gömöri disznótort mutatták be. Danter Izabella, a Mátyus- földi Muzeológiai Társaság elnöke elmondta, Taksonyra jellemző volt az utcás település- szerkezet, a 18. században egy utcája volt a falunak. A tájházat Panyik Ferencné építtette, a családfa szerint hat nemzedék élt a házban, főleg nagycsaládosok. Az utolsó lakó 1982-ben hagyta el az ekkor már műemlékké nyilvánított épületet. A járási nemzeti bizottság vette meg a házat, és a törvények értelmében a múzeumot bízta meg a tájház gondozásával. A nyerstéglából készült, fehérre meszelt, nyeregtetős, nádfödeles épület utca felőli részét 1963-ban nyilvánították műemlékké. ,Akkor készült el az ország műemlék épületeinek összeírása. A tájház az elsők között került a népi műemlékek közé” - mondta Danter Izabella. A ház hátsó része, amelyet 1969-ben gazdasági helyiségekkel bővítettek, ma sem műemlék. A tájház díszes oromzatán az építés dátuma és a tulajdonos neve mellett kézzel festett virágdíszítések vannak. A tájház alaprajza részben különbözik a környékre jellemző építészettől, pince és padlás is nyílik a tornácáról. A lakórész első három helyiségében a népi enteriőrt bemutató kiállítást rendezett be a múzeum akkori néprajzkutatója, Szanyi Mária, az épület rekonstrukcióját Pekarovič György irányította” - közölte a társaság elnöke. Az utca felőli deszkapad- lós helyiségben 19. század végi, 20. század eleji városias jellegű berendezés van. Danter Izabella elmondta, a mennyezet kézzel festett motívumai arról tanúskodnak, hogy a helyiséget tisztaszobának építették. A hátsó szobában az alföldi szlovákok lakáskultúráját bemutató kiállítást tekinthetnek meg a látogatók. „Taksonyon is nagy hatással volt a lakosság összetételére a kitelepítés és a lakosságcsere. Az itteni családok helyére főleg a dél-alföldi Tótkomlósról jöttek családok, amelyek magukkal hozták használati tárgyaikat és bútoraikat. A hátsó szoba berendezése az alföldi családoknak állít emléket. Mi ezt jellegzetes szlováknak nevezzük, de a békéscsabai asztaloskultúra nem nemzetiség-, hanem régiófüggő - folytatta Danter Izabella. - Azon a vidéken a németeknek és a magyaroknak is hasonló bútoraik voltak.” Szinte minden évben akad tennivaló az épületben, a vakoHat nemzedék élt a főút mentén álló tájházban Danter Izabella, a Mátyusfóldi Muzeológiai Társaság elnöke ismertette a tájház történetét (A szerző felvételei) latot és a tetőt többször javították. Statikai véleményezés és nedvességmérés is készült a házról. Kamerarendszert telepítettek a házba, újjáépítették a fészert. A Galántai Honismereti Múzeum 2005-ben kérvényezte egy védelmi zóna kijelölését a tájház környékén. A rendelkezéssel meggátolhatják, hogy a tájház és a templom környékén, ami szintén műemlék, ne épüljenek merőben eltérő stílusú épületek. A Hagyományok és értékek szeminárium egyik előadásában elhangzott, hogy kevesen látogatják a taksonyi tájházat. 2010-ben múzeum- pedagógiai programot indítottak az iskolásoknak. A diákok munkafüzetek és ügyességi játékok segítségével jobban megismerhetik a tájház berendezéseit. (béva)
