Új Szó, 2014. szeptember (67. évfolyam, 201-224. szám)

2014-09-17 / 213. szám, szerda

www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2014. SZEPTEMBER 17. Vélemény És háttér 7 Franciaország képtelen leszorítani deficitjét, rendre halasztásért kilincsel Brüsszelben Az EU-biztos - francia komédia Az Európai Bizottság új el­nöke, Jean-Claude Juncker kecskére bízza a káposztát, amikor a volt francia pénz­ügyminisztert jelöli gazda­sági és pénzügyi biztosnak. A bizottság költségvetési konszolidációértfolytatott harca így nem hiteles, ha­nem röhejes lesz. GÁL ZSOLT A pénzügyi és adósságválság egyik tanulságaként az Európai Unió szigorította a tagállamok költségvetési gazdálkodásának keretet adójogszabályait. A ko­rábban érvényes Stabilitási és Növekedési Paktum nem bizo­nyult hatékonynak a tagállami túlköltekezés és eladósodás megakadályozásában - fino­man fogalmazva. Pontosabban az történt, hogy a bűvös 3 szá­zalékos deficithatárt (az ál­lamháztartási hiány nem lehet nagyobb a bruttó nemzeti ter­mék 3 százalékánál) 2010-ig 68 esetben szegték meg bármi­féle szankció nélkül. Volt olyan év, amikor a tagállamok felé­ben nagyobb volt a hiány, az élen Németországgal és Fran­ciaországgal, az EU „motor­jával”. Ilyen „korlátok” mellett nyakig el lehetett adósodni, mint a görögök tették, aztán jöhetett a mentőövért koldulás, zsarolás. Ennek akart véget vetni a bi­zottság, meg az időközben az EU végső bukszájává avanzsált Németország az uniós döntés- hozatalon végigvert szigorúbb szabályokkal. Aztán megint szembejött a politikai realitás és (nem csak) francia nyelven újabb halasztást kért a szabá­lyok bevezetésére. Franciaor­szágnak sokadik vállalása alap­ján 2013-ig kellett volna levin­nie a hiányt 3% alá. De Pierre Moscovici pénzügyminiszter elérte, hogy két év haladékot kapjanak, az új határidő 2015 lett. A bizottság megint megha­jolt a tagállamokból jövő, a megszorításokat kárhoztató és a növekedés legfőbb gátjának tartó sopánkodások előtt. De a franciák, az élén Hol­landé köztársasági elnökkel nemcsak a megszorítások ellen ágáltak, hanem a gazdasági és pénzügyi posztért is sikeresen lobbiztak Brüsszelben, így az új főbiztos, Juncker Moscovicit jelölte abba a bizottsági szék­be, amelyből a tagállamok költségvetéseit kellene fel­ügyelni. Igen, azt a Moscovicit, aki korábban pénzügyminisz­terként maga is megszegte a szabályokat és halasztásért ki­lincselt Brüsszelben. És igen, annak a Hollande-nak a nyo­mására, aki a megszorításelle­nes harc egyik fő szószólója. Hogy a tragikomédia teljes le­gyen, az új pénzügyminiszter, Michel Sapin kitűnően időzít­ve, Moscovici jelölésének nap­ján jelentette be, hogy idén a francia államháztartási hiány nem csökken, sőt 4,4%-ra nő (a tavalyi 4,3 és a tervezett 3,8 helyett). Továbbá, hogy a bű­vös három százalékhoz még két év haladék kellene, jelen­legi állás szerint 2017-re sike­rülhet... Most már csak Mos­covicit kell meggyőzni, hogy újra megkapják a haladékot - még egyszer, nyilván utoljára. Juncker és csapata most már keményen kézben tartja a gyeplőt, kifelé menet a har­sány röhögést kéretik vissza­tartani, legalább a bizottsági épület küszöbéig. A szerző a Comenius Egyetem Politológia Tanszékének ok­tatója és a Híd frakcióvezető­jének gazdasági tanácsadója Pedig lenne miből lefaragni. Evangelosz Venizelosz görög külügyminiszter és Pierre Moscovici uniós biztos, a laza költségvetési politika vezéralakjai. (SITA/AP-felvétel) Az oroszok felégetik és elsöprik a Föld színéről Lengyelországot és a balti államokat Zsirinovszkij a lengyeleket és Európát fenyegeti MT1-F1GYELO Egész Európát megfenyeget­te Vlagyimir Zsirinovszkij, a szélsőjobboldali, ultranaciona­lista orosz Liberális Demokrata Párt vezetője, az orosz alsóház, a duma alelnöke. Zsirinovszkij több tévéstáb előtt nyilatkozott arról, hogy fi­ával együtt rákerült az EU-tag- államok területére történő be­utazási tilalommal, illetve otta­ni bankbetéteik befagyasztásá­val sújtott személyek listájára. A politikus ellentétes hatásúnak nevezte az újabb uniós szankci­ókat. Oroszország ettől csak „haragosabb és keményebb” lesz. „Olyan balhét keltünk egé­szen a La Manche-csatornáig, hogy nem lesz nyugtotok a szá­zad közepéig” - harsogta a po­pulista kijelentéseiről ismert Zsirinovszkij, hozzátéve, hogy a maga részéről egyenesen örül a „rothadó Európába” való be­utazási tilalomnak. A szélsőséges politikus azzal vádolta meg Európát, hogy konfliktusokat kelt Oroszor­szággal. Az orosz piac meg­szerzése miatt először az 1917-es októberi forradalmat készítette elő, utána a Szovjet­uniót buktatta meg. „Most pe­dig tönkreteszitek ezt a piacod’ - folytatta történelmi eszme- futtatását, s egyebek között Oroszország feletti repülési ti­lalommal fenyegetőzött. A TVN24 lengyel hírtelevízió stábja láttán Zsirinovszkij hosszabb fejtegetésbe kezdett Lengyelországról, melyet a második világháború fő kivál­tójának nevezett. „A lengyel politika nélkül nem lett volna hitleri Németország” - tette hozzá. A szankciókkal kapcso­latban azt mondta, Lengyelor­szág lesz azoknak a legna­gyobb vesztese. Egyben azt ta­nácsolta, Varsó lépjen ki az Eu­rópai Unióból és a NATO-ból, csatlakozzon Oroszországhoz és az orosz nyelvet tegye má­sodik hivatalos nyelvévé. Zsiri­novszkij azzal fenyegette meg Lengyelországot, hogy a „nagy háború” kitörése esetén semmi sem marad belőle, „mert azon országok egyike, ahol NATO- támaszpontok vannak”. - Tel­jesen elégetjük ezeket az or­szágokat - mondta, a három balti országot is megemlítve. Majd ezután, mintegy meg­nyugtatóan hozzáfűzte: „sze­retjük Lengyelországot, nem kívánjuk a vesztét”. Zsirinovsz­kij augusztus közepén is hason­lóképpen nyilatkozott Len­gyelországról a Rosszija 24 orosz állami hírtelevíziónak, azt mondván, hogy ha kitörne egy háborús konfliktus Orosz­ország és a nyugati országok között, Lengyelországot és a balti államokat Oroszország le­söpörné a Föld színéről. A len­gyel hírelemzők többsége ezt akkor provokációnak nevezte, ugyanakkor a sajtó felhívta a figyelmet arra, hogy Zsiri­novszkij politikailag kényes esetekben időnként a Kreml nem hivatalos szócsöve. KOMMENTAR Lengyel „másság” AAAR1ÁN LEŠKO Ha az újságolvasó emberben az az érzés ala­kult ki, hogy Lengyelország eltér a többi vi­segrádi államtól, néhány napos lengyelorszá­gi tartózkodása alatt meg is győződhet róla, hogy ez nem pusztán alaptalan feltételezés. Csehországban, Magyarországon vagy Szlo­vákiában nem találunk olyan épeszű embert, aki azt állítaná, hogy az országban azért változott oly sok minden jó irányba, mert a kormányok nagyon okosan és ha­tékonyan használták fel az uniós alapokból ömlő pénzeket. A lengyelek körében viszont ez általánosan elteijedt nézet, és nem is rejtik véka alá az idegen előtt. Azt mondják, náluk va­lahogy sikerült megakadályozni, hogy mindenható korrup­ciós hálózat épüljön az uniós alapok köré. Persze Varsóban sem ismeretlen a korrupció, de nem olyan rendszerszerűen működik, mint a többi visegrádi országban. A lengyelek pá­lyázatokat hirdettek, kiválasztottak több ezer hivatalnokot, átképezték őket, és azok kormányváltásoktól függetlenül a brüsszeli fonások elköltésén dolgoznak. Donald Tusk 2007-ben került hatalomra, és tisztában volt azzal, hogy ha 2011-ben is nyerni akar, ahhoz az uniós pénzek maximális felhasználása a legkézenfekvőbb stratégia. Ó lett az első len­gyel politikus, akinek sikerült két, egymást követő választást megnyernie. Adam Michnik ismert lengyel publicista, a Gazeta Wyborcza főszerkesztője egyszerű és világos választ adott arra, miért nincs politikai hatalmuk a lengyel oligarcháknak. Mert a po­litikusok - Leszek Balcerowicztól kezdve MarekBelkán és Donald Tuskon át Bronislaw Komorowskiig- ezt nem en­gedték meg. Távol tartották maguktól az oligarchákat. Hét évvel ezelőtt parlamenti botrány pattant ki, mert kiderült, hogy a törvényhozás úgy alakítgatott bizonyos törvényeket, hogy azok megfeleljenek a privilegizált nagyvállalkozóknak, Donald Tusk mindenkit kidobott a kormányából és a pártjá­ból is, akinek az ügyhöz köze volt. A másik három visegrádi országban ez politikai sci-fi. A rendszerváltás óta Szlovákiá­ban, Magyarországon és Csehországban is lezajlott bizonyos mértékű fejlődés, de Lengyelországban egyenesen sikertör­ténetnek tartják az elmúlt huszonöt évet: a közgazdászok szerint négyszáz éve ez az ország legsikeresebb időszaka. Bár Michniknek nem okozott gondot bármilyen kérdésre vá­laszolni, az ukrán válsággal kapcsolatos, a lengyeltől eltérő magyar, szlovák és cseh állsápont kapcsán csak azt tudta is­mételgetni: felfoghatatlan, nem értem. Felfoghatatlan, hogy olyan országok kormányfői, amelyek a második világháború előtt átélték Csehszlovákia feldarabolását, nem látják, hogy Vlagyimir Putyin ugyanezt teszi Ukrajnában. Előbb felbuk­kannak a szakadárok, aztán mögéjük áll az „anyaország”, és végül átrajzolják a határokat. Végül Michnik azzal zárta: A politikusok gyakran ostobábbak, mint a nép. Úgy tűnik, Michnik nem keres a mögött rosszindulatot, amit ostobasággal is meg lehet magyarázni. Reménykedjünk, hogy igaza van. A szerző a Trend hetilap politikai kommentátora FIGYELŐ Jevgenyij Csaba lesz Az ukrán maffia osztja tíz­ezrével a magyar állampol­gárságot. Rengeteg csaló uk­rán és orosz szerzett magyar útlevelet, hogy aztán szaba­don utazhasson a világban. Korrupt hivatalnokok, asz- szisztáló ügyvédek, dublőrök és rengeteg orosz: így műkö­dik az állampolgárság-biznisz - írta az Index.hu. Egy orosz fiatal a hírportál munkatár­sának Budapesten elmondta, az apja már magyar, középve­zető volt Moszkvában, de for­ró lett a lába alatt a talaj, ezért 10 ezer euróért vett magyar állampolgárságot, és kiment Németországba. Most a csa­lád többi tagja vár arra, hogy letegye a magyar állampol­gársági esküt, pár órán belül mindenki magyar lesz. Egy kiugrott állampolgár­ság-ügynök elmondta, volt olyan, hogy egy Kisvárda mel­letti falu polgármesterének egyszerre kétszáz ukrán és orosz kérelmet vitt be. Ő mindegyikért megkapta-e az ezer euróját, és húsz perc alatt aláírta az összesét, több mint 60 millió forintot kaszált. A magyarul egyáltalán nem tu­dó kérelmezők vagy betanul­ták az állampolgársági esküt, mint egy verset, vagy dublőrt fogadtak. Egyáltalán nem számít a kinézet, elég, ha kor­ban hasonló a magyarul tudó csereember. Igazán drága lu­xusszolgáltatásként pedig a kárpátaljai magyarok végig­csinálják a honosítást, aztán a végső fényképet kicserélve el­adják papíijaikat gazdag oro­szoknak. Jevgenyijnek csak azzal kell megbarátkoznia, hogy hivatalosan már Csa- bánakhívják. (index.hu)

Next

/
Thumbnails
Contents