Új Szó, 2014. szeptember (67. évfolyam, 201-224. szám)

2014-09-13 / 211. szám, szombat

2 Közélet ÚJ SZÓ 2014. SZEPTEMBER 13. www.ujszo.com Idén rekordszámú külföldön elítélt rab jött haza Rezešová szlovákiai börtönt akar ÖSSZEFOGLALÓ Budapest/Pozsony. Nem akarja magyarországi börtön­ben letölteni a négy ember ha­lálát okozó balesetért kirótt ki­lencéves szabadságvesztését Eva Varholíková Rezešová. Ügyvédje kérvényezni fogja a budapesti törvényszéktől ügy­fele szlovákiai börtönbe való áthelyezését. A szlovák igaz­ságügyi minisztérium szerint az ehhez hasonló kérvények nem számítanak ritkaságnak, a külföldön jogerősen elítélt szlovák állampolgárok három­negyede akar szlovák börtönbe jutni. Nem mintha a hazai bör­tönök kényelmesebbek lenné­nek, a fő szempont, hogy az el­ítéltek Szlovákiában közelebb lehetnek családjukhoz. A minisztérium az elmúlt há­rom évben egyetlen elítélt kér­vényét sem utasította vissza. Míg 2012-ben 17 elítélt került külföldi börtönből hazaiba, 2013-ban 34, idén augusztus végéig pedig már 151. „Az idei ugrás elsősorban azzal magya­rázható, hogy Szlovákia átvett egy uniós normát, amelynek köszönhetően az elítéltek ki­adatási folyamata lényegesen egyszerűbb lett” - mondta la­punknak Alexandra Donevová, az igazságügyi tárca szóvivője. A szlovákiai hatóságok, ha átvesznek egy külföldön elítélt állampolgárt, természetesen nem módosíthatják az ügyében hozott jogerős ítéletet, viszont mivel átveszik az ügy teljes ak­táját, dönthetnek a tettes felté­teles szabadulásáról. Rezešová esetében erre legkorábban négy év múlva, 2018-ban lesz először lehetőség. Ugyanúgy a szlovák ítélet-végrehajtási intézmény, illetve bíróság döntésén múlik majd az is, milyen fokozatban tölti szabadságvesztését, és mi­lyen lesz az ellenőrzési szigor. Míg Magyarországon fegyház­büntetést kapott, ami szigorúbb ellenőrzési szigorral rendelke­ző ítélet-végrehajtási intézet, addig Szlovákiában ezt a leg­enyhébb ellenőrzési szigorral rendelkező fogházbüntetésre módosíthatják. Rezešová így hetente egyszer fogadhatna lá­togatókat, s példamutató visel­kedése esetén akár 48 órás ki­menőt is kaphatna. Ahhoz, hogy az elítélt Szlo­vákiába kerüljön, az ítélkező bí­róság beleegyezésére is szükség van. A szlovák igazságügyi tár­ca eddig egyetlen olyan esettel sem találkozott, amikor a kül­földi bíróság ezt a kérvényt el­utasította volna, már csak azért sem, mert az elítélt fogva tartá­sa is pénzbe kerül, így ha kiad­ják, akkor az adott ország, jelen esetben Magyarország költsé­geket takaríthat meg. (dem) Hazajöhet (MTI-felvétel) Nem kell emiatt helyi népszavazást tartani Parlamenti stop a cián bányászati hasznosítására ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. Szlovákiában telje­sen betiltják a ciános technoló­giát alkalmazó aranybányásza­tot - az erről szóló j ogszabályt a bányászati törvény módosítá­sán keresztül tegnap fogadta el a parlament. Jana Laššáková, a Smer képviselője eredetileg ugyan olyan módosítást nyúj­tott be, amely lehetővé tette volna, hogy az ilyen technoló­giát alkalmazó bányákról az érintett települések lakossága népszavazáson döntsön, a civil szervezetek és a települések til­takozását követően azonban ezt a lehetőséget is elvetették. „A ciános technológiát teljesen be­tiltjuk, így a lakosságnak erről nem kell külön népszavazáson döntenie” - nyilatkozta Ján Senko, a Smer képviselője. „A népszavazás a beruházóknak kedvezett volna. Helyi referen­dumot ugyanis ugyanarról a témáról négyévente lehet ren­dezni, amit a beruházók egész biztosan ki is használtak volna, hatalmas nyomást gyakorolva a lakosságra” - figyelmeztetett már korábban az egyik érintett város, Körmöcbánya polgár- mestere, Zuzana Balážová. A ciános technológiát már korábban is betilthatták volna, hiszen az ellenzéki Híd parla­menti képviselője és alelnöke, Simon Zsolt már negyedévvel ezelőtt benyújtott egy hasonló javaslatot. A kormányzó Smer azonban ezt - ugyanúgy, ahogy az ellenzéki képviselők javasla­tainak a többségét - elvetette, hogy később a sajátjavaslatával jelenjen meg a parlamentben. A ciános bányászati techno­lógia a nátrium-cianidot, a hid- rogén-cianid (ismertebb nevén kéksav) nátriumsóját alkal­mazza, amely színtelen, kristá­lyos por. Rendkívül mérgező, 2%-os, teáskanálnyi oldata ké­pes megölni egy ember. A ciá­nos bányászat veszélyei abból fakadnak, hogy a folyamat so­rán visszamaradt cianidot táro­ló medencék könnyen kiömöl­hetnek, majd a folyókba, ta­vakba kerülve súlyosan káro­síthatják az élővilágot. Régi­ónkban a legkomolyabb ilyen eset 2000-ben a romániai Nagybányán (Baia Mare) tör­tént. A tiszai ciánszennyezés néven ismertté vált incidens során több mint 1200 tonna hal pusztult el a Tiszában és annak mellékfolyóiban, (mi, TASR) Még előnyünk is származhat abból, ha a Kreml betiltja az európai használt autók importját Olcsóbb lehet a használt kocsi Hétezren veszthetik el munkájukat, ha az EU-ban gyártott új au­tók importját is betiltják az oroszok (TASR-felvétel) Pozsony. Az autóvásárlók előnyére is válhat, ha Oroszország az Európai Unió (EU) szankcióira reagálva betiltja a hasz­nált autók importját. Eb­ben az esetben az euró­pai piacon kell majd ér­tékesíteni az oroszoknak szánt autókat, ami jelen­tősen leszoríthatja az árakat. Másrészt sokkal negatívabb hatása lesz annak, ha Moszkva az új autók importját fogja megtiltani, ilyen esetben ugyanis Szlovákiában akár hétezer ember is el­veszítheti állását. DEMECS PÉTER Egyelőre nem tudni, milyen válaszintézkedések mellett dönt a Kreml az EU által beveze­tett újabb szankciók miatt. A hé­ten felmerült információk sze­rint a legvalószínűbb, hogy Moszkva egyebek mellett meg­tiltja az unióban gyártott hasz­nált autók exportját. Ez a korlá­tozás a szlovák gazdaságra nem lenne hatással, épp ellenkező­leg, hatálybalépése után min­den eddiginél olcsóbban lehet­ne autót venni Európában. „Minimális mennyiségű használt autót exportálunk évente Oroszországba. A szó­ban forgó intézkedés negatív hatását leginkább az olasz vagy német használtautó-piac érez- né meg. Az orosz piacra szánt autókat bizonyára Európa más országaiban próbálnák minden eddiginél olcsóbban eladni, így nálunk is olcsóbban lehetne majd használt autóhoz jutni. Azt, hogy milyen mértékben csökkenhetnek az árak, nem lehet előre megjósolni” - mondta érdeklődésünkre Ján Tribula, a Szlovák Autóipari Szövetség (ZAP) képviselője. Azt, hogy a Szlovákiában re­gisztrált használt autók export­ja az orosz piacra minimális, a Statisztikai Hivatal adatai is igazolják. Míg 2012-ben össze­sen 41 ilyen gépjárművet ex­portáltunk, tavaly csak 36-ot. „Ezek az összesített adatok, a személyszállításra szolgáló használt gépkocsikra vonat­koznak, a személyautóktól kezdv, a tíznél több személy szállítására alkalmas gépjár­műveken keresztül egészen a versenyautókig” - mondta la­punknak Marián Jánošík, a Statisztikai Hivatal szóvivője. Mivel Oroszország nem tagja a vámuniónak, pontos adatok vannak arról, hány autót ex­portáltunk. Európában a sza­bad árumozgás miatt valamivel bonyolultabb utánajárni, hogy például az olasz használt autók hány százalékát regisztrálják végül Szlovákiában. Az ország legnagyobb autó­bazárjának, az AAA Autónak a vezérigazgatója, Karolina To- polová is úgy gondolja, hogy Szlovákiában és Magyarorszá­gon sem fogja senki megérezni, ha Oroszország megtiltja a használt autók importját. A tár­saság egyébként nem is expor­tál gépkocsikat Oroszországba. Az ottani piacon, úgy, mint minden országban, ahol bazárt nyitottak, elsősorban helyi au­tók értékesítésére összpontosí­tanak. Azt viszont nem tartja ki­zártnak, hogy az orosz válaszin­tézkedés hatályba lépése vég­eredményben csökkentheti a használt autók árát., A használt és az új autók ára már most is hosszú távon csökkenő tenden­ciát mutat” - mondta az Új Szó­nak Topolová. S bár azt pontosan nehéz megítélni, mennyivel csök­kenhetne a használt autók ára, egészen konkrét adatok léteznek arra az eshetőségre, ha a Kreml az új autók im­portját tiltaná meg Európából. A Szlovákiában tevékenykedő autógyárak termelésének 14 százaléka megy az orosz piac­ra, így ez a kiesés összesen hétezer ember munkahelyét sodorhatja veszélybe. Moszk­va a következő napokban pontosítja, milyen válaszin­tézkedéseket hoz. Sólymos szerint az erősebb régiók nagyobb képviseletet kaphatnak a pártvezetésben Híd: Bugár elnök marad, új elnökségi tagok ÚJ SZÓ-HÍR Pozsony. Nem várható nagy változás a Híd vezetésében a mai, 8. közgyűlésük után. A párt élén várhatóan marad Bu­gár Béla, több mint valószínű, hogy kihívója sem lesz. „Nem hiszem, hogy nagy személyi változások lesznek, a párt­struktúra stabilizálódott, erő­södött a régiókban, és ez meg fog mutatkozni a testületek összetételében is, nemcsak az elnökségében, hanem az or­szágos tanácséban is” - mondta lapunknak Sólymos László. Bugár megválasztása esetén csak kismértékben módosítana az elnökség összetételén. „In­kább csak feltölteném az elnökséget” - mondta lapunk­nak Bugár. Az biztos, hogy Nagy József, a párt tavasszal megválasztott európai parla­menti képviselője tagja, lesz az új elnökségnek, ha a közgyűlés a javasolt formában fogadja el a párt új alapszabályát. Ez ugyanis kimondja, hogy az EP- képviselő automatikusan tagja az elnökségnek. Bugár nem árulta el, hogy megválasztása esetén kivel töltené fel az el­nökséget, csak annyit mondott, új külső emberek érkezésére nem kell számítani. Tavasszal Lucia Žitňanská volt igazság­ügyi minisztert „igazolta le” a Híd, aki azonnal alelnöki funk­ciót kapott. Alelnök marad Sólymos László is, frakcióveze­tőként automatikusan jár neki ez a posztot. Kérdéses Ivan Švejna alelnöki posztja, akivel többen elégedetlenek a párt­ban. A közgyűlés várhatóan mó­dosítja a Híd kiegészítő meg­nevezését: az együttműködés pártjából polgári párttá válik. Elfogadják a párt új program­ját, a Polgári Vízió 2016-ot, amelyet részletekben az el­múlt közel egy évben mutattak be. (lpj) Húsvét után gyengén teljesítenének a diákok, ezért új időpontot keres a miniszter Kérdéses a Tesztelés 9 időpontja ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. Később lesz, mint eddig, de ha még későbbre te­szik, talán már túl késő lesz. Bár az oktatási minisztérium hetekkel ezelőtt közölte, hogy a kilencedikesek 2015-ös tesz­telése nem márciusban, hanem április 8-án esedékes, most is­mét bizonytalanná vált az idő­pont. Peter Pellegrini a parla­menti kérdések órájában el­árulta, hogy az Oktatásügyi Szabványosított Mérések Nemzeti Intézete (NÜCEM) új időpontot keres a korábban Monitorként emlegetett orszá­gos tudásszint-felmérőnek. „Későbbi időpontot keresünk”- mondta a miniszter Richard Vašečka (OLaNO) kérdésére. A képviselő ugyanis azt kifogá­solta, hogy a húsvéti szünetről visszatérő kilencedikeseket jö­vőre a hét első tanítási napján egyből a Tesztelés 9 feladatlap­jai fogják várni. „Ezen a napon még a locsolkodással foglal­koznak, sok helyen az iskolá­ban is megtartják a szokást. Ki­csi az esélye, hogy képesek lesznek a tesztre koncentrálni”- érvelt Vašečka. Szerinte leg­alább egy nappal vagy akár egy héttel később kellene írni a Monitort. Pellegrini úgy fo­galmazott: csupán néhány nappal tennék későbbre az időpontot. Kicsi a mozgáste­rük, ugyanis a kilencedikesek­nek a tesztelés eredményeit még a felvételik előtt meg kell kapniuk. A Tesztelés 9 időpontja ed­dig mindig márciusban volt. A minisztérium az iskolák kéré­sének tett eleget azzal, hogy későbbi dátumot javasolt - a tanárok szerint ugyanis a ki­lencedikesek a tesztek megírá­sa után „visszavesznek a tempóból”, és nehéz őket tanu­lásra motiválni. (SITA, vps) Még nem biztos a kötelező matek Mégsem biztos, hogy kötelező érettségi tantárgy lesz a ma­tematika. Dušan Čaplovič ugyan azt ígérte, hogy 2015-ben már minden érettségizőnek meg kell birkóznia a matemati­kával, utódja, Peter Pellegrini viszont nem erőltetné a dol­got. Először tanulmányt készíttet arról, tényleg meghozná-e a kötelező matematika a kívánt hatást, ugyanis szerinte azo­kat a diákokat, akiknek nincsenek adottságaik a matemati­kához, felesleges ezzel stresszelni. (TASR)

Next

/
Thumbnails
Contents