Új Szó, 2014. szeptember (67. évfolyam, 201-224. szám)

2014-09-12 / 210. szám, péntek

www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2014. SZEPTEMBER 12. Közélet-hirdetés 3 A biztosok többsége olyan szakterület irányítója lesz, amelyen korábban nem tevékenykedett így jön létre az unió kormánya Az Európai Bizottság új elnöke megnevezte, me­lyik biztosnak milyen posztot szán. Melyik tár­ca miért fontos, mi alap­ján lehet eldönteni, hogy Šefčovič vagy Navracsics jóljárt-e? ÖSSZEFOGLALÓ Az Európai Bizottság gyakor­latilag az EU kormányának fe­lel meg. Feje a bizottság elnö­ke, az egyes biztosok pedig szakterületeket kapnak, mint egy nemzeti kabinetben a mi­niszterek. Nagy körvonalakban ennyiben hasonlít egy tagálla­mi kormányhoz, ám számos sa­játosságban nem. Az egyik ilyen, hogy a bizott­ság tagjainak száma stabil: pont annyi „miniszternek” kell len­nie, ahány tagállam van. Emiatt az ezredforduló utáni nagy csat­lakozási hullám miatt újabb és újabb szakterületeket kellett „kitalálni”, hogy mindenkit ki lehessen elégíteni. Ezzel a rend­szerrel elvileg a kisebb tagálla­mok járnak jól, hiszen a lakos­ság arányához mérten felülrep­rezentáltak - a nagyokat vi­szont általában fajsúlyosabb tárcákkal kárpótolják. Nem azt nézik, ért-e hozzá Jean-Claude Juncker megvá­lasztása az Európai Bizottság élére még összefüggött az eu­rópai parlamenti választások­kal - azért kapta néppárti (ÉPP) a posztot, mert a jobbol­dali frakció győzött a májusi voksoláson. A biztosokhoz vi­szont már sem az EP-nek, sem a választásoknak nincs sok köze - csupán annyi, hogy bizalmat kell szavaznia a testület egé­szének. A biztosokat ugyanis a tagállamok jelölik, így elvileg megtörténhet, hogy az EP-vá- lasztáson a jobboldal elsöprő győzelmet arat, ám mivel a tagországok éppen többségé­ben baloldali kormány van ha­talmon, az „uniós kormány” nagy része baloldali lesz. Jelen­leg egyébként a többség jobb­oldalijelölt. A testület bonyolult mátrix alapján áll össze. Az uniós ve­zetők úgy osztják szét az EB-el- nöki, EU-elnöki, külügyi meg­bízotti stb. főbb posztokat, hogy a legnagyobb fejesek kö­zött nyugat-, és kelet-európai, északi és déli tagállambeli is helyet kapjon, s megfelelő számú nő is legyen köztük. Kormányalakításkor is nem egyszer megtörténik, hogy egy minisztériumot olyan politikus kap, aki korábban egyáltalán nem foglalkozott a szakterület­tel (az aktuális Fico-kormány- ban pl. Ľubomír Jahnátek földművelésügyi vagy Peter Pellegrini oktatási miniszter is ilyen). Az EU-n belül ez viszont szinte „szabálynak” számít. Ennek oka, hogy először a biz­tos személye lesz ismert, aztán „találnak” neki a bonyolult egyeztetési folyamaton belül egy területet. A jelenlegi testü­letet is várhatóan sok bírálat fogja érni amiatt, hogy a bizto­sok túlnyomó többsége olyan szakterület irányítója lesz, amivel korábban semmiféle kapcsolata sem volt. Ki lesz erős? Az Európai Bizottság 28 posztja között értelemszerűen vannak nagyon és kevésbé luk- ratívak. Általában két fő szem­pont szerint lehet a biztosi terü­leteket osztályozni: a „tárca” költségvetése és az uniós jog­körök alapján. Az első az egyszerűbb: minél nagyobb büdzséje van egy biztosnak, annál komolyabb posztról van szó. A második azt jelenti, hogy az a szakterület számít fajsú­lyosnak, amibe komoly bele­szólása van az EU-nak. Pl. egy nemzeti kormányban az adó­ügyek fontos területnek számí­tanak, az unión belül viszont nem, mivel gyakorlatilag nin­csenek uniós adók. A tárcák portfoliója ráadásul minden ciklusban változik. Az EB-elnökének ugyanis lehető­sége van „megkeverni a kártyákat”: az új bizottsági el­nök minden főigazgatóságot, ügynökséget és egyéb önálló programterületet áttehet új tárcákhoz. Például a korábbi oktatási felelős még a több- nyelvűségért is felelős volt, mostanra ez az agenda teljesen eltűnt. Vonatok és iskolák Maroš Šefčovič, a szlovák biztos a közlekedésügyi poszt várományosa. Az előzetes vá­rakozások alapján gyengébb portfolióra lehetett számítani. A közlekedés az unió egyik pri­oritása, Šefčovič közel 40 mil­liárd eurós költségvetéssel dol­gozhat. Vele szemben Navracsics Ti­bor a kevésbé lukrativ oktatási és kulturális posztot kapta - ezek azok a területek, amelyek szinte teljes egészében tagál­lami hatáskörben vannak. Nav­racsics ugyanakkor az egyik legnépesebb konglomerátumot fogja irányítani, több mint 4 ezer bizottsági alkalmazott dolgozik a szakterületén. Elemzők szerint ez az a poszt, ahol nem kell nagy csatákat vívni és népszerűtlen intézke­déseket bejelenteni, ugyanak­kor ha új projektekkel áll elő a biztos, akkor jobban láttathatja magát, mint elődje. 2004-2009 között egyébként a szlovák Ján Figeľ látta el ezt a posztot, róla sokat nem lehe­tett hallani. (MSz) November elsején zárul le a folyamat Most jön a java: ajelöltek „grillezése” ÖSSZEFOGLALÓ Brüsszel. Eddig minden te­kintet Jean-Claude Junckerre, az Európai Bizottság vezetőjére irányult. Miután Juncker be­mutatta, melyik biztosnak mi­lyen posztot szán, az Európai Parlamentté lesz a főszerep. Az EP-képviselők sorra meghall­gatják a jelölteket - megválasz­tásuk hivatalosan még nem biztosak, csupán jelöltek -, s végül a plénum dönt a testület­ről. A képviselők külön-külön nem lőhetnek ki egy biztost, az egész bizottságról együtt sza­vaznak: vagy mindenld átmegy vagy az egész csapat megbukik, hasonlóan a tagállami kor­mányalakítási procedúrához. A következő hetek legérde­kesebb része a biztosok szakbi­zottsági meghallgatása lesz, az ún. grillezés. Itt a jelöltek ke­mény kérdésekbe is belefut­hatnak, ezek a csatározások sokszor nem szakmailag, ha­nem politikailag vagy ideológi­ailag motiváltak. A baloldali képviselők általában a jobbol­dali biztosokat próbálják „megfogni”, míg a jobboldali képviselők a szocialista jelöltek alkalmatlanságát igyekeznek bebizonyítani. Eddig még egyetlen bizottság sem bukott meg az EP-szavazá- son, ám volt már jelölt, akit vissza kellett hívni - ilyenkor az őt jelölő tagállam új személyt küld Brüsszelbe. 2004-ben a szocialisták az igazságügyi biz­tosnak jelölt olasz Rocco But- tiglionét támadták hevesen, mivel a melegekkel és az abor­tusszal kapcsolatban - amelyek egyébként nem uniós területek - korábban „moralizáló” kije­lentéseket tett. Cserébe a jobb­oldal Kovács László magyar biz­tost támadta alkalmatlansága miatt, aki ezután egy súlytala­nabb pozíciót, az adó- és vám­ügyeket kapta. Elemzők szerint most több Navracsics még megégetheti magát (SITA-felvétel) biztost is kemény támadások érhetnek, ám nem valószínű, hogy valamelyikük végül meg­bukna. Az Orbán-kormánnyal rendkívül rossz viszonyban lé­vő szocialisták és liberálisok szinte biztos, hogy a magyar biztost, Navracsics Tibort fog­ják támadni, ám nehéz percek várhatnak a brit jelöltre is, akit civil szervezetek a londoni pénzügyi körök emberének tar­tanak. Kellemetlen kérdéseket kaphat a spanyol biztos is, aki májusban arra tett megjegy­zést, hogy nem érzi fairnek, ha egy nővel kell vitáznia, mert „egy nőnek nem mondhat fel­háborító dolgokat”. A szlovén Alenka Bratušek meghallgatása is rázós lehet, aki otthoni egyeztetések nélkül jutott ki - kormánya megbu­kott, ő pedig a hivatalnokkor­mány fejeként saját magát je­lölte a posztra. A román meg- hallhatása is kemény lehet: Co- rina Cretunak - akinek évekkel ezelőtt Colin Powell volt USA- külügyminiszterrel folytatott viszonya nyújtott csámcsogni- valót a bulvárlapoknak - a re­gionális politikáért kellene fe­lelnie, ám kritikusai szerint eh­hez nem sokat ért. A meghallgatások szeptem­ber 29-én kezdődnek, az ÉP ok­tóber 22-én szavaz az Európai Bizottságról, a testületet pedig hivatalosan november 1-jén nevezik ki. (MSz) TEHETSEC AZ ELSŐ LÉPÉS A SIKERHEZ Tedd meg velünk a második lépést, és jelentkezz az Új Európa Tehetségei programba 2014. október 22-ig. ♦ Az elmúlt hét év során 218, 8 és 25 év közötti fiatal művészt, tudóst és sportolót támogattunk. www.tne.sk TALENTY NOVEJ* I EURÓPY* STREDOEURÓPSKA NADÁCIA Cff CENTRAL EUROPEAN F0UN0AÜ0N TERÉZIA HLEDÍKOVÁ 1 5 éves, Oj Európa Tehetsége 2013 Slovnaft MEMBER OF MOL GROUP MP140641 Juncker, a karmester

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents