Új Szó, 2014. szeptember (67. évfolyam, 201-224. szám)
2014-09-03 / 202. szám, szerda
www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2014. SZEPTEMBER 3. Közélet 3 A holnap kezdődő NATO-csúcson Szlovákiának a transzatlanti értékek mellé kell állnia Hiányzik a szlovák álláspont Mikor fogják tisztán látni a NATO-partnerek a szlovák álláspontot? Két napon belül bevethető NATO-csapatok Orbán katonákat küld a Baltikumba Pozsony. A NATO elmúlt 20-25 évének egyik legfontosabb csúcstalálkozója kezdődik holnap Walesben. A legfontosabb téma természetesen az ukrajnai válság lesz, kérdés, hogy Szlovákia milyen álláspontot képvisel majd. LAJOS P. JÁNOS Biztonságpolitikai elemzők ugyanis éppen a határozott szlovák álláspontot hiányolják, szerintük ugyanis Robert Fico miniszterelnök az utóbbi hetekben inkább elbizonytalanította nyugati szövetségeseinket az ukrán válság kapcsán tett kijelentéseivel. Leginkább abban bíznak, hogy az ország jó hírét Andrej Kiska államfő menti majd meg - ő képviseli ugyanis az országot a csúcstalálkozón aki már a beiktatási beszédében is határozott transzatlanti álláspontot képviselt. Kiska egyeztet Jaroslav Naď, a Közép-Európai Politikai Intézet (CEPI) elemzője szerint Szlovákia egyértelműen besorolódott az „oroszbarát” uniós államok - Csehország, Ausztria, Magyar- ország és Ciprus közé. De közülük is „kilóg” - hiszen már Bo- huslav Sobotka cseh és Orbán Viktor magyar miniszterelnök is határozottan kiáll a NATO politikája mellett. „Egy nappal a csúcstalálkozó előtt még mindig nem tudjuk, hogy Szlovákia milyen álláspontot képvisel majd Walesben” - kifogásolta Nad’, aki a Radičová-kormány idején a védelmi mifnsztérium főosz- tályvezetőjeként dolgozott. Tegnap még Andrej Kiska hivatalában sem adtak választ arra a kérdésre, hogy mivel utazik a csúcstalálkozóra a köztársasági elnök. „Egyeztetések folynak a kormánnyal, természetesen a leginkább érintett külügyminisztériummal és a védelmi tárcával” - mondta lapunknak Peter Petrus, az államfő szóvivője. Részletesebb tájékoztatást Kiska holnap délelőtti indulására ígért. Nem kaptunk részletesebb tájékoztatást a kormányhivatalban sem, azt tanácsolták, hogy forduljunk a köztársasági elnök irodájához és a védelmi minisztériumhoz. Közös álláspont Naď szerint a védelmi politika lehetne az a témakör, amiben az ellenzék és a kormánypárt közös álláspontot alakíthatna ki. ,A legfontosabb a védelmi költségvetés növelése lenne, Szlovákia ugyanis nem teljesíti a NATO-tagság egyik feltételét, hogy a GDP 2 százalékát fordítja az ország védelmére” - jelentette ki Naď. A hadsereg támogatása jelenleg nem éri el a GDP 1 százalékát sem. Nem segített az sem, hogy Fico etikátlannak nevezte a védelmi tárca költségvetésének növelésére tett javaslatokat is. A finanszírozás lesz ugyanis a csúcs egyik fontos témája. A NATO-tagállamok átlagosan a GDP 2,1 százalékát fordítják védelmi kiadásokra, de ez az arány csak egyes tagoknak - például az USA-nak vagy Nagy- Britanniának - köszönhető, amelyek az áüagnál jóval többet költenek erre a célra. Naď szerint ráadásul a védelmi költségvetés 20 százalékát modernizációra kellene költeni, hogy a hadsereg ne csak papíron létezzen, hanem bevethető legyen. (Tomáš Benedikovič felvétele) Gyors reagálású erő Kifejezetten ártanak az ország NATO-megítélésének Fico olyan kijelentései is, mint amikor az ország 1968-as orosz megszállásával példálózva utasította vissza NATO- csapatok állomásoztatását Szlovákiában. A csúcstalálkozó másik fontos témája ugyanis a védelmi szervezet gyors reagálású erőinek átalakítása lenne oly módon, hogy azok két napon belül bevethetők legyenek. A balti államok és Lengyel- ország NATO-támaszpontok létrehozását kérik területükön. „Támogatnunk kellene Lengyelország és a balti államok javaslatait - véli Naď. - Azon kevés ország közé tartozunk, amelyek megpróbálják elbagatellizálni az orosz külpolitika jelentette veszélyt, ahogyan azt jelenleg Putyin képviseli.” ÖSSZEFOGLALÓ Budapest/Washington. Több felajánlást is tesz Magyar- ország a csütörtökön kezdődő walesi NATO-csúcson az ukrajnai harcok miatt kialakult helyzet kezelésére. Katonákat küld a Baltikumba, javasolja a pápai bázisrepülőtér fejlesztését, és felajánlhatja a magyar honvédelmi költségvetés megemelését is - írta tegnapi számában a Magyar Nemzet. Ahírt közvetve Navracsics Tibor külgazdasági és külügyminiszter erősítette meg, aki kedd délelőtt Twitter- oldalán azt írta: „magyar csapatok a balti országokba és a védelmi költségvetés növelése” - majd csatolta a Magyar Nemzet cikkének a linkjét. Ez meglehetősen nagy fordulat ahhoz képest, hogy a kormányt támogató Civil Összefogás márciusban még Oroszország védelmében szervezett volna békemenetet Budapesten. A cikkben kifejtették: a NATO állásfoglalása szerint a Krím Oroszország általi annek- tálása és az azóta tett orosz katonai lépések biztonsági fenyegetést jelentenek az euroatlanti térségnek, és erre hosszú távú intézkedésekkel kell reagálni. Az akcióterv egyik eleme a NATO gyors reagálású erőinek megerősítése Európában, ezenkívül új parancsnokságokat és bázisokat akarnak létrehozni. Ez elsősorban a három balti államot, Lengyelországot és Romániát érintheti, továbbá a NATO tervezi a kelet-európai tagállamokban már meglévő katonai bázisainak infrastrukturális megerősítését is. Ukrajna lesz a téma Walesben Az ukrajnai válság okozta biztonságpolitikai aggályok határozzák meg alapvetően Barack Obama amerikai elnök küszöbönálló észtországi látogatását, valamint a walesi NATO- csúcsot. Az amerikai elnök, Tal- linnban szerdán a várakozások szerint megerősíti majd az Egyesült Államok elkötelezettségét a NATO kollektív védelme mellett. Ezzel nemcsak a három balti államot kívánja majd megnyugtatni, amelyekben jelentős lélekszámú orosz kisebbség él, hanem a szövetség többi keleti tagállamát is. A csütörtökön kezdődő csúcs első témája Afganisztán lesz és összeül a NATO-Ukrajna bizottság is, amelyen Kijevet Petro Porosenko ukrán elnök képviseli majd. A csúcs második napjának témája a NATO és a transzatlanti kapcsolatrendszer jövője lesz. Papíron már létezik Várhatóan egy több ezer fős, egy-két napon belül bevethető, előretolt készültségi erő felállításáról döntenek válaszul a keleti határokon megjelent orosz fenyegetésre - jelentette be hétfőn Brüsszelben Anders-Fogh Rasmussen, az észak-atlanti szövetség főtitkára. Rasmussen a védelmi kiadások növelésére vonatkozó kötelezettségvállalást is vár a szövetség tagjaitól. Az újonnan létrehozandó erő a papíron már létező NATO gyors reagálású erő előretolt éke lenne, és az lenne a fő célja, hogy elrettentsen minden potenciális agresszort. Rasmussen elmondta, hogy amennyiben idegen csapatok lépnének bármelyik szövetséges állam területére, az agresszorok az adott ország fegyveres erői mellett azonnal többnemzetiségű NATO-csapatokba ütköznének. A szervezet már rendelkezik egy gyors reagálású erővel, ami szárazföldi, légi, tengeri és speciális alakulatokból áll és a tagok kollektív védelmére szolgál. (MTI, nol.hu, lpj) VILLÁMINTERJÚ (SITA-felvétel) Jaroslav Naď a Közép-Európai Politikai Intézet elemzője Robert Fico kormányfő az Oroszországgal szembeni uniós szankciók bírálójaként lép fel, és valamiféle politikai megoldást szorgalmaz. Lát más lehetséges politikai megoldást a szankciókon kívül? Nem látok más politikai megoldást, mint amit az Európai Unió választott, vagyis Oroszország nyílt politikai bírálata párhuzamosan a gazdasági szankciók bevezetésével. Putyin elnök jelenlegi lépéseinek célja a hazai politikai támogatás megszerzése, amiben sikeres. Jelenleg nem engedheti meg magának, hogy veszítsen, sem politikai, sem katonai, sem diplomáciai területen. Segítenek a szankciók? Ő csak a határozott lépésekből ért, és csak a gazdasági korlátozások vannak rá hatással. Jól tudja, hogy már a jelenlegi szankcióknak is komoly hatásai vannak Oroszországra, tudja, hogy Krím bekebelezésével komoly terhet vállalt, amit finanszíroznia kell. Kevesen tudnak arról hogy az olaj- és földgázbevételekből feltöltött hatalmas orosz pénzalap felét Krím három éven belül felemészti. Ezt az alapot csaknem két évtized bevételeiből töltötték fel. A másik felét pedig a szankciók apasztják el. Tudja, hogy tartósan nem bírja ki a szankciókat. Az EU újabb intézkedései ugyan negatívan hatnak majd az unió tagállamaira is, de katasztrofális hatással lesznek Oroszországra. Mi a célja Putyinnak? A hazai támogatásának a növelése mellett a célja Ukrajna destabilizálása, aminek következményeként - akárcsak korábban Grúzia esetében-megakadályozhatja Ukrajna közeledését a NATO-hoz és az Európai Unióhoz. Ukrajna unióhoz való közeledése gazdasági szempontból sokkal nagyobb probléma Putyin számára, mint az esetleges partnersége a NATO-vaf mivél Putyinnak mindenképpen szüksége van Ukrajnára az eurázsiai vámunióban. Milyen hatással van Szlovákia uniós és NATO-part- nereire, amikor Robert Fico megkérdőjelezi az uniós szankciók hatását vagy hűvösen viszonyul a NATO elképzeléseihez? Azok közé az uniós országok közé kerülünk, amelyeket az orosz érdekek védelmezőinek tartanak. Ezek az országok Magyarország, Csehország, Ausztria és részben Ciprus. A kérdés az, hogy valóban az orJaroslav Nad' szág gazdasági érdekei kívánják-e ezt, vagy más okok húzódnak meg az ilyen kijelentések mögött. Azt is figyelembe kell venni, hogy Németország, amely Szlovákia legfontosabb gazdasági partnere, határozottan kiáll a gazdasági szankciók mellett, Angela Merkel kancellár ugyanis nem lát más megoldást. Pedig Németországnak valóban nagyon élénk gazdasági kapcsolatai vannak Oroszországgal és Merkel jól tudja, hogy a szankciók komoly hatással lesznek a német gazdaságra. Az ilyen kijelentések tehát nem javítják Szlovákia külföldi megítélését. Milyen következményei lehetnek ennek Szlovákiára nézve? Mi nem a kormányt képviseljük, ezért nekünk a külföldi diplomaták is nyíltan elmondják, hogy a miniszterelnök vagy a külügyminiszter kijelentéseire nagyon odafigyelnek. Természetesen Szlovákiának is vannak érdekei az Európai Unióban is, most például a szlovák uniós biztos pozíciójával kapcsolatosan. Devannakbilaterá- lis érdekei is például az USA-val vagy más nagy nyugat-európai országokkal szemben, és tudatában kell lennünk, hogy az ilyen miniszterelnöki kijelentések hatással lehetnek arra, hogy ezeket az érdekeket hogyan sikerülképviselni. (lpj)
