Új Szó, 2014. szeptember (67. évfolyam, 201-224. szám)
2014-09-10 / 208. szám, szerda
www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2014. SZEPTEMBER 10. Vélemény és háttér 7 A Fico-kormány figyelmét elkerülte, hogy az Európai Unióban leállt a gazdasági növekedés Jövőre lenullázódhatunk Peter Kazimír pénzügy- miniszter költségvetési tervezete 2015-ben háromszázalékos gazdasági növekedéssel számol Szlovákiában. Szólni kellene neki, hogy ezek a gazdasági hírek, nem pedig a kívánságműsor. GÁL ZSOLT A szlovák költségvetés tervezete mellett a múlt héten megjelent az unió statisztikai hivatala, az Eurostat jelentése is a második negyedév gazdasági növekedésének aktualizált adataival. Pontosabban stagnálásának adataival, ugyanis a bruttó hazai össztermék (GDP) az eu- rózónában nem változott az első negyedévhez képest, azaz stagnálás van, de az EU 28 tagországának együttes teljesítménye (gyengécske 0,2 százalék) is ekként értelmezhető. Az eurózóna három legnagyobb gazdaságából kettő, Németország és Olaszország 0,2 százalékkal visszaesett, Franciaország pedig a nullán állt. Bár az előző év azonos időszakához viszonyított éves adatok valamivel - de nem sokkal - jobbak (0,7%-os erősödés az eurót használó országokban, 1,2%-os a teljes unióban), a csökkenő tendencia azonban egyértelmű. És ebben még jórészt nincsenek benne az Oroszország elleni, illetve a Moszkva által válaszintézkedésként elrendelt szankciók hatásai. Miközben az európai gazdaság éppen leállt, élén a Szlovákia (és egész térségünk) legfőbb exportpiacának számító német „motorral”, addig a Kažimír miniszter műhelyéből frissen kijött büdzsé jövőre nálunk 3 százalékos növekedést jósol. Ezt főleg a 4,6 százalékkal növekvő kivitelnek kellene húznia. Már csak az a kérdés hova fog irányulni a növekvő export. A stagnáló unióba? Aligha. így viszont borítékolható, hogy a termelésének több mint háromnegyedét (túlnyomórészt az unióba) exportáló Szlovákiában is a növekedés jelentős lassulására, sőt lenullázódására lehet számítani. Különösen akkor, ha a Nyugat és az Orosz Föderáció közötti gazdasági háború még jobban elmérgesedik. Ez egyébként még mindig inkább közvetve (Németországon keresztül) érintené jobban Szlovákiát, nem pedig közvetlenül- a csekélyke orosz irányú kivitelünk révén. Kivéve a gázcsapok lehetséges elzárását, de erre a kormány szerint felkészültünk. A grafikonokkal való bűvészkedéséről elhíresült pénzügyminiszterünk most két dolgot tehet. 1. Elköveti ugyanazt a hibát, amit 2012-ben. Ekkor a költségvetésben hagyta a következő évre vonatkozó bő kétszázalékos növekedésről szóló prognózist, aminek végül a fele sem (0,9%) valósult meg és utólag kellett sebtében összekaparni a hiányzó pénzeket. 2. Radikálisan megvágja a növekedési prognózist, de akkor már most be kell építeni a büdzsébe azokat a további intézkedéseket (értsd bevételnövelés és/vagy kiadáscsökkentés), amelyek révén tartható lesz az államháztartási hiány és adósságpálya. Gyanúm szerint a kettő közötti manőverezés várható, valamelyest visszavágják a prognózist, de nem annyira, hogy hidegzuhanyként hasson, pont az önkormányzati választások előtt. A szerző a Comenius Egyetem Politológia Tanszékének oktatója és a Híd frakcióvezetőjének gazdasági tanácsadója- Előbb mondd csak meg fiam, valóban indul édesapád a polgármesteri posztért...? (Peter Gossónyi rajza) Moszkva feltehetően blöfföl, amikor az orosz légtér lezárásával fenyegetőzik Öngyilkosság lenne az orosz légtér lezárása MTl-HÁTTÉR Oroszországnak nem fűződhet gazdasági érdeke a légterében átrepülő gépek kitiltásához, mert ezzel saját magának is ártana, a lépés felérne egy gazdasági öngyilkossággal - állítja Feledi György szakértő, utasszállító-pilóta. Dmitrij Medvegyev orosz kormányfő hétfőn közölte: Oroszország az újabb nyugati szankciókra válaszul kitilthatja légteréből az amerikai és európai repülőgépeket. Ennek egyik legfőbb kárvallottja a német Lufthansa, a francia Air France és a holland KLM mellett a finn Finnair lehet, amely rengeteg járatot üzemeltet Ázsia és Európa között az orosz légtéren keresztül. Feledi György szerint a hidegháborús állapotokat állítaná vissza Oroszország ezzel a lépéssel, amely amellett, hogy gazdaságilag Oroszországot is sújtaná, saját légitársaságának, az Aeroflotnak is ártana. A légicég ugyanis részesül az átrepülő gépek után fizetett léginavigációs szolgáltatási díjból. A szakértő hozzátette: a légtér lezárása semminek sem kedvez, tárgyalási álláspontnak pedig gyenge a NATO-val szemben, hiszen egy kereskedelmi légitársaság profitjának csökkenése nem fogja „meghatni” az észak-atlanti szervezetet. Mellékes hatásként a légi piac jelentős részét átrendezheti a lépés: azok a légitársaságok, akik Ázsiába az orosz légtéren keresztül repülnek, a döntés hatályba lépésével meg kellene kerülniük az országot. Például a skandináv SAS-nak vagy a Finnairnek ez nagyjából 30 ezer dollár plusz kerozinköltséget jelentene egy útra. A légtérzárással az egyébként is jó helyzetben lévő közel-keleti légitársaságok kerülnének még előnyösebb helyzetbe, például az Emirates és az Etihad Airways. Ezek a légitársaságok ugyanis most sem használják az orosz légteret Ázsia felé, mert dubai, illetve abu-dzhabi központjukból Oroszország érintése nélkül is ideális útvonalon tudnak Ázsiába repülni. Magyarország légterében Feledi György elmondása szerint jelentős változásra nem kell számítani, az átrepülő forgalom megnövekedhet, de a HungaroControl várhatóan kellő professzionalizmussal tudja majd ezt a helyzetet is kezelni szükség esetén. Feledi György elmondta még, hogy teljes légtérzárra - bár most csak az átrepülő forgalmat tiltanák az oroszok - egyszer már volt példa kontinens méretű országban. 1981-ben az Egyesült Államokban a légiforgalmi irányítók sztrájkja miatt az egész ország légterében leállt a közlekedés. Ronald Reagan exelnök erre akkor úgy reagált, hogy visszavonhatatlanul elbocsátott 11 ezer irányítót és bevonta a hadsereg irányítóit. Ezt azzal indokolta, hogy senkinek nincs joga elzárni az amerikai eget a forgalom elől. KOMMENTAR A legrosszabb időpont VERES ISTVÁN A jelek szerint a következő időszakban több határon túli magyar autonómiatervezettel is megismerkedhetünk. A romániai RMDSZ nemrég elkészítette a sajátját (valami már ki is szivárgott belőle), és benyújtja a parlamentbe, az MKP pedig szintén készít egy hasonlót. A Híd Vízió 16 című programtervezetei szintén tartalmaznak olyan elemeket, amelyek elősegítenék az önkormányzatiságot. Véletlen ide vagy oda, talán nem túlzás azt állítani, hogy az utóbbi tizenöt év során alig volt alkalmatlanabb időpont autonómiatervezetek bemutatására. Nem csak arról van szó, hogy a szlovák és a román politikai elit nagy része reflexből tüzet okád, ha meghallja az autonómia szót, ezt már megszokhattuk. Most az ultrán válság következtében az autonómiatörekvésekre a nemzetközi politika is egy kicsit másként tekint, mint eddig. Nem is beszélve azokról az autonómiatörekvésekről, amelyek hivatalos formában az ukrán válsággal egy időben látnak napvilágot. Az unalomig ismételgetett szlovák és román álláspont az, hogy az autonómia a függetlenség előszobája. Persze találni országokat, országrészeket, ahol ez így történt, olyanokat is, ahol nem. És elméletileg még az is lehet, hogy a kelet-ukrajnai szakadár területek autonómiát kapnak, hogy megnyugodjanak (bár a felkelők észjárását ismerve ebben aligha reménykedhet bárki), de azt sem kell elfelejteni, hogy Ukrajnának volt már egy autonóm köztársasága, a Krím. Az pedig már orosz fennhatóság alatt van. Romániában ma aktuális közéleti téma: mi lesz, ha az oroszokmegtámadjákRomániát. Basescu román elnöka hétvégén jelentette be, hogy a NATO már akciótervet is elfogadott erre az esetre. És emlékszünk, milyen keményen reagált Donald Tusk lengyel kormányfő Orbán Viktor szavaira, amikor magyar kollégája tavasszal a kárpátaljai magyarok autonómiájáról kezdett el értekezni az ukrán helyzet kapcsán. Aki mindezek ismeretében Európában ma autonómiatervezetet készül előrántani, az vagy briliáns politikai elme, vagy félkegyelmű. A határon túli magyar pártoknak soha nem lesz akkora támogatottságuk, hogy át tudják vinni autonómiajavaslataikat. Nem beszélve arról, hogy a külhoni közösségek sem egységesek azt illetően, kell-e nekik autonómia. Ajelen- legi helyzetről a határon túli magyar pártok is tehetnek, ugyanis nem tudták elmagyarázni az adott ország közvéleményének, hogy az autonómia egy világszerte elfogadott intézmény. Az utóbbi két évtizedben az autonómia a többségi nemzetek szemében egy üres, negatív töltetű fogalom lett, amiről senki nem tudja, mitjelent, csak félnek tőle. Ezért kellett volna korábban előállni vele: nézzétek meg, azt akarjuk, hogy magunk dönthessünk erről meg arról, kész, ennyi. Mostanra viszont már annyira devalválódott ez a fogalom a többségi közbeszédben, hogy talán érdemes lenne rövidebb távú, reális célokkal foglalkozniuk a kisebbségi pártoknak- adott esetben olyan törvényjavaslatokkal, amelyek az autonómia egyes elemeit is tartalmazzák. FIGYELŐ Norvég tiltakozás Elfogadhatatlannak nevezte Norvégia azokat a házkutatásokat, amelyeket előző nap tartottak a magyar hatóságok két norvég támogatású civil szervezetnél. Oslo szerint a budapesti vezetés el akarja hallgattatni a bírálóit. „A magyar hatóságok a szeptember 8-i rendőri razziával megmutatták, hogy folytatódik a civil társadalom zaklatása, és nem szándékoznak tiszteletben tartani az ország által aláírt egyezményeket” - olvasható Vidar Helgesen európai uniós ügyekkel foglalkozó norvég miniszter közleményében, amelyet az AFP hírügynökség ismertetett. A kiadott dokumentum szerint ez a lépés „teljesen elfogadhatatlan”, és „azt mutatja, hogy a magyar kormány véget akar vetni a hatóságokkal szemben kritikus nem kormányzati szervezetek tevékenységének. Azt is mutatja, hogy a magyar kormány aláássa a demokrácia és a jó kormányzás közös európai értékeit.” A magyar rendőrség a hűtlen kezelés, valamint jogosulatlan pénzügyi tevékenység gyanúja miatt indított eljárás keretében hétfőn házkutatást tartott a Norvég Civil Támogatási Alap forrásait koordináló Ökotárs Alapítvány budapesti irodájában, és iratokat, számítástechnikai adatokat foglalt le. Nyomozók jelentek meg a pályázati programot lebonyolító konzorcium egy másik tagjának, a Demokratikus Jogok Fejlesztéséért Alapítványnak (Dem- Net) az irodájánál is. A skandináv ország évente sok millió euróval támogatja a közép-európai országok civil szervezeteit, köztük a magyarországiakat is, ezért tiltakozik a norvég kormány. (MTI)
