Új Szó, 2014. szeptember (67. évfolyam, 201-224. szám)

2014-09-09 / 207. szám, kedd

8 Külföld Kopacz lesz a kormányfő Varsó. Ewa Kopacz, a parlament elnöke a len­gyel kormánykoalíció hi­vatalos kormányfőjelöltje - jelentette be tegnap Bronislaw Komorowski elnök szóvivője. Ewa Ko­pacz miniszterelnöki jelö­léséhez a nagyobbik koalí­ciós párt, a Polgári Plat­form (PO) - két elnökségi tag ellenzése mellett - már múlt szerdán támogatását adta. A TVN24 hírtelevízió közlése szerint Donald Tusk, az Európai Tanács megválasztott elnöke valószínűleg ma mond le miniszterelnöki posztjá­ról. A hírtelevízió szerint Komorowski csütörtökön fogadja el lemondását, ezt követően találkozik Ewa Kopacczal. (MTI) Skócia: kiesik az unióból? Brüsszel. Skóciának új­ra kell kérelmeznie az EU- tagságot, ha lakossága a jövő csütörtöki népszava­záson a Nagy-Britanniától való elszakadás mellett dönt - erősítette meg teg­nap Brüsszelben Pia Ah- renkilde szóvivő az Euró­pai Bizottság korábbi ál­láspontját. A legfrissebb közvélemény-kutatások most először mutatták azt, hogy a skót függetlenség hívei egy hajszállal több­ségbe kerültek azokkal szemben, akik szeretnék megőrizni a 307 esztende­je fennálló, Angliával kö­zös államot. Ha egy EU- tagállam területének egy része a függetlenné válás következtében megszűnik a szóban forgó tagállam részének lenni, akkor az uniós szerződések elveszí­tik érvényüket a szóban forgó területen. (MTI) Merényletek Szomáliában Mogadishu. Két ön­gyilkos pokolgépes me­rényletet követett el teg­nap az Afrikai Unió (AU) egy katonai konvoja, illet­ve Szomáliái biztonsági tisztviselők autói ellen az al-Shabaab iszlamista ter­rorcsoport; a támadások­ban legkevesebb húszán meghaltak. Ez az első nagyszabású támadás az­óta, hogy egy hete ameri­kai légi csapás végzett Ahmed Abdi Godanéval, az al-Shabaab Szomáliái terrorszervezet vezérével. A szélsőséges csoport a támadás után bosszút es­küdött a Szomáliái kor­mány és az AU békefenn­tartói ellen. Az al-Shabaab már egy évtizede folytat dzsihádot, muzulmán szent háborút Szomáliá­ban, ahol 1991 óta véres polgárháború dúl. (MTI) ÚJ SZÓ 2014. SZEPTEMBER 9. www.ujszo.com Közös ukrán-NATO hadgyakorlat kezdődött a Fekete-tengeren - Kijev: Mariupolt és Donyecket lőtték éjjel a szakadárok Moszkva bekeményít, lezárhatja légterét Töltények és uborka - a donyecki szakadárok kellékei (SITA/AP Kijev. A pénteken életbe lépett tűzszünet ellenére tegnapra virradóra folyta­tódtak a harcok Kelet-Uk- rajnában; Donyecket és az Azovi-tenger partján lévő Mariupol kikötőváros pe­remvidékét lőtték az oroszbarát szakadár erők. Petro Porosenko ukrán elnök a harcok által súj­tott Mariupolba utazott. MT1-ÖSSZEFOGLA1Ó A péntektől tartó tűzszünet ellenére tegnapra virradóra folytatódtak a harcok Kelet-Uk- rajnában; Donyecket és az Azo­vi-tenger partján lévő Mariupol kikötőváros peremvidékét lőt­ték az oroszbarát szakadár erők. Konsztyantin Batozszkij, a Donyeck megyei kormányzó tanácsadója jelentette, hogy az éjjel három irányból, Novoa- zovszk, Szartana és Kominter- nove települések felől támad­ták oroszbarát szeparatisták a város környékét harckocsikkal, páncélozott járművekkel és gyalogsággal. Szemtanúk arról számoltak be, hogy tüzérségi támadás érte a megyeközpon­tot, Donyeck városát is az éjjel. Az önhatalmúlag kikiáltott „Donyecki Népköztársaság” (DNR) hatóságai elutasítják a fogságba esett mintegy ezer uk­rán katona elengedését addig, amíg Kijev nem hajlandó közöl­ni azoknak a fogságba esett sza- kadároknak a névsorát, akiket kicserélnének. Leonyid Vara­nov, a DNR állambiztonsági minisztere kijelentette, eddig nem kapták meg Kijevtől azok­nak a névsorát, akiket kicserél­nének. Attól tartanak, hogy Ki­jev, miután visszakapta saját katonáit, nem adja ki majd a fogságba esett (oroszbarát) fel­kelőket. Kijev azt állítja, hogy 200-300 lázadót tart fogva - mondta Varanov. Az elmúlt négy nap alatt 1200 ukrán fog­lyot sikerült kiszabadítani a ke­let-ukrajnai oroszbarát szepa­ratisták fogságából - jelentette be Petro Porosenko ukrán elnök tegnap Mariupolban, ahová munkalátogatásra érkezett. Az államfő közölte továbbá, hogy vasárnap 33 bekerített katonát menekítettek ki, olyanokat, akik nem adták meg magukat. Oroszország légterének használatát is megtilthatja Moszkva, ha a Nyugat az orosz gazdaság újabb ágazatait érintő büntetőintézkedéseket vezet be - figyelmeztetett Dmitrij Med­vegyev a Vedomosztyi orosz lapnak adott interjúban. A teg­nap megjelent interjúban az orosz kormányfő kijelentette: „Ha lesznek az energiaágaza­tunkat sújtó vagy a pénzügyi ágazatunkat tovább korlátozó szankciók, akkor kénytelenek leszünk aszimmetrikusan vála­szolni... Például a közlekedés terén”. Medvegyev figyelmez­tetett: ha a nyugati légitársasá­goknak ki kell kerülniük az orosz légteret, akkor többen közülük csődbe juthatnak. Ez számos olyan társaságot érint, amely amúgy is a túlélésért küzd - tette hozzá. Az orosz kormányfő hangsúlyozta, nem szeretné, ha a légtérzárat való­ban be kellene vezetni. A Ve­domosztyi egy hónapja már kö­zölte értesülését a Szibéria fö­lötti átrepülés betiltására vo­natkozó orosz tervekről. Az In­terfax orosz hírügynökség sze­rint az Európából Ázsiába veze­tő útvonalon minden járattal mintegy 30 ezer dollárt takarí­tanak meg a légitársaságok. A Lufthansa, a British Airways és az Air France komoly összege­ket fizet az Aeroflotnak a szibé­riai tranzitért. A politikus kifej­tette, a büntetőintézkedések nem járulnak hozzá ahhoz, hogy Ukrajnában béke legyen. Közös hadgyakorlatba kez­dett tegnap az ukrán haditenge­részet és több NATO-ország a Fekete-tenger északnyugati ré­szén, a márciusban orosz fenn­hatóság alá került Krím félszi­gettől nem messze. Hét ukrán hadihajó és öt NATO-hajó vesz részt a háromnapos manőve­ren. Oroszország hevesen kifo­gásolta a gyakorlatot, „teljes­séggel elfogadhatatlannak” ne­vezve azt, és válaszul egy raké­tahordozó cirkálót irányított a Földközi-tengerre. A térségben fekvő Szevasztopol közelében megrendezett hadgyakorlatok korábban is feszültséget okoz­tak Moszkva és Kijev között. A jelenlegi válsághelyzetre tekin­tettel a manőver nem érinti az Ukrajna délkeleti partjainál lé­vő Azovi-tengert, amelyet most Oroszország ellenőriz. A jemeni kormány harci repülőket vetett be a síita lázadók ellen - az Iszlám Állam támadást intézett egy iraki város ellen Ausztrál hadianyag a dzsihádistákkal harcoló kurdoknak MTl-ÖSSZEFOGLALÓ Bagdad/Canberra/Szanaá. Az Iszlám Állam (IÁ) nevű dzsi- hádista szervezet fegyveresei hajókról lőttek egy kisvárost az iraki fővárostól északra, vala­mint felrobbantottak egy po­kolgépet rejtő gépkocsit annak piacterén. Tizenhét ember meghalt, 54 megsebesült - kö­zölte egy biztonsági forrás. A Duluíja elleni ostrom két órán át tartott, mígnem a hadsereg visszaverte. A legtöbb áldozatot a piactéren elhelyezett, pokol­gépet rejtő autó felrobbanása okozta. Ä szunnita lázadókból álló IÁ-nak ez volt a legvéresebb támadása az országnak ebben a részében, amelyben több olyan, szunniták lakta város van, mint Duluíja. Az IÁ már több más vá­rost az ellenőrzése alá vont kö­zülük, és maga mellé állított he­lyi milíciákat. Ausztrália 50 tonna hadi­anyagot, elsősorban fegyvert és lőszert adott át a dzsihádisták ellen Észak-Irakban harcoló kurd erőknek - közölte tegnap az ország védelmi minisztériu­ma. Ez a harmadik ausztrál szál­lítmány az Iszlám Állam szunni­ta szervezet megfékezését célzó harcok támogatására. A C-17A Globemaster típusú katonai szállító repülőgép az albán fő­városból, Tiranából Bagdad érintésével vitte a hadifelszere­lést az észak-iraki Erbílbe. Az iraki fővárosban átvizsgálták a rakományt a helyi erők. A hadi­anyag átadása incidens nélkül lezajlott. Ausztrália célja a művelettel az IÁ észak-iraki ál­lásai ellen augusztus 8-án kez­dett amerikai légi offenzíva ki­egészítése. A szunnita szervezet térnyerésének megállítását cél­zó nemzetközi erőfeszítések­ben Albánia, Kanada, Horvátor­szág, Dánia, Olaszország, Fran­ciaország és Nagy-Britannia erői is részt vesznek. Ausztrália korábban már bekapcsolódott az észak-iraki humanitárius műveletekbe is. Harci repülőgépeket vetett be Jemenben tegnap a légierő a kormánnyal szemben álló, síita vallású húszik ellen. Az Al- Mashhad al-Yemeni hírportál katonai körökre hivatkozva azt jelentette, hogy már vasárnap este harci repülők tűntek fel az ország északkeleti részén fekvő al-Dzsaúf tartomány területe fe­lett. A fővárosban, Szanaában három hete húszik tízezrei tün­tetnek a kormány lemondását és a benzin-, valamint gázolaj­ár-támogatások lefaragásáról hozott döntés visszavonását követelve. A szunnita vezetés a múlt héten már tett engedmé­nyeket a síita lázadóknak, de az utóbbiak ezeket nem fogadták el. A síita húszi kisebbség évek óta nagyobb önállóságot köve­tel a szunnita többségű jemeni kormánytól. A szunniták egy ré­sze viszont attól tart, hogy a hú­szik a térségben újra akarják éleszteni az ezeréves zaidita imamátust, amelynek irányítói Mohamed próféta leszármazot- tainak mondják magukat. Az imamátusnak az 1962-es kato­nai puccs vetett véget. Sierra Leonéban 4 napos kijárási tilalom lesz az Ebola miatt - eddig mintegy 2100-an haltak meg a kór okozta betegségben Még a mekkai zarándoklatot is befolyásolja a halálos kór MT1-ÖSSZEFOGIALÓ Dakar/Freetown. Humani­tárius folyosó kialakítását je­lentette be tegnap Szenegál, hogy lehetővé tegye a nemzet­közi segélyszervezetek számá­ra az Ebola-járvány sújtotta or­szágok elérését. Az Atlanti­óceán partján fekvő ország au­gusztus 21-én zárta le a határa­it, hogy így fékezze az elsősor­ban Nyugat-Afrikát érintő jár­vány terjedését. Az Egészség- ügyi Világszervezet (WHO) bí­rálta a lépést, arra hivatkozva, hogy a vírus már így is jelentős károkat okozott az érintett or­szágok gazdaságában és amúgy is rossz egészségügyi rendszerében, amely károkat a határzár tovább fokozza. A ni­gériai kormány tudatta, hogy a 174 milliós lakosságú ország­ban 23-ra emelkedett a bizo­nyítottan Ebolától megbetege­dettek száma. Ennek ellenére nem tütják meg az éves mekkai zarándoklatot a Nigériából ér­kezők számára. Rijád ugyanis közölte, hogy idén nem ad ví­zumot a Sierra Leone-i, libériái és guineai zarándokoknak. Hi­vatalos adatok szerint eddig mintegy 2100-an haltak meg a kór okozta betegségben Gui­neában, Libériában és Sierra Leonéban. A vírus eddig csak­nem négyezer embert betegí- tett meg. Ez a legsúlyosabb Ebola-járvány a vírus csaknem negyven évvel ezelőtti megje­lenése óta. A kór mostani terje­dése februárban Guineában kezdődött, a járvány azóta Ni­gériára, Sierra Leonéra és Libé­riára is átterjedt. A járvány vér­rel és más testnedvvel terjed. Az Ebola-vírust a Kongó egyik mellékfolyója után nevezték el, ahol a kórokozót 1976-ban fel­fedezték. Négynapos kijárási tilalom lesz érvényben szeptember 18. és 21. között Sierra Leone egész területén az Ebola-jár­vány feltartóztatása érdeké­ben. A megadott négy napban a lakosok nem hagyhatják el ott­honukat, ami a remények sze­rint segít majd megakadályoz­ni a járvány további terjedését, az egészségügyi dolgozóknak pedig lehetővé teszi, hogy azo- Fertőtlenítés Libériában. A hasmenéssel, hányással, belső vérzéssel nosítsák a betegség korai stá- járó Ebola miatt több nyugat-afrikai ország elrendelte az állam- diumában lévő eseteket. határ lezárását, továbbá kijárási tilalamat vezetett be. (SITA/AP)

Next

/
Thumbnails
Contents