Új Szó, 2014. szeptember (67. évfolyam, 201-224. szám)
2014-09-08 / 206. szám, hétfő
8 Kultúra ÚJ SZÓ 2014, SZEPTEMBER 8. www.ujszo.com Befejeződött a velencei filmfesztivál Roy Andersson filmjéé az Arany Oroszlán Bodó Viktor első budapesti nagyszínpadi rendezése Közép-Európa egyik legrangosabb fesztiválján Pilsenbe utazik A revizor Lengyel Tamás A revizor Hlesztakovjaként (Dömölky Dániel felvétele MT1-HÍR Velence. Roy Andersson svéd rendező műve, A léten merengő, faágon ülő galamb című film (En duva satt pa en gren och funderade pa tillvaron) nyerte el a legjobb alkotásnak járó Arany Oroszlán díjat a 71. velencei filmfesztiválon szombat este az Alexandre Desplat zeneszerző vezette zsűritől. Andersson szürreális jegyeket viselő filmje egy három részből álló sorozat záró darabja. A trilógia azt a kérdést járja körbe, hogy mit jelent embernek lenni. A legjobb rendezőnek járó Ezüst Oroszlán díjat az orosz Andrej Koncsalovszkij vehette át A postás fehér éjszakái című drámájáért. A legjobb színésznek és a legjobb színésznőnek járó elismerést, a Coppa Volpit Saviero Costanzo olasz rendező filmje, a Hungry Hearts két főszereplője, az amerikai Adam Driver és az olasz Alba Rohrwacher kapta. A zsűri nagydíját Joshua Oppenheimer The Look of Silence című, az 1960-as években Indonéziában, egy meghiúsult kommunista puccskísérletet követően végrehajtott mészárlásokról szóló dokumentumfilmje nyerte el. Kaan Müjdeci török rendező Sivas című, egy elhanyagolt, magányos fiú és egy kutya barátságáról szóló drámáját a zsűri kü- löndíjával jutalmazták. A legjobb forgatókönyvnek járó elismerést pedig Rahszan Bani- Etemad iráni rendezőnő filmje, a Mesék (Tales) kapta. Kabaré? Vásári komédia? Karnevál? Bodó Viktor nagy sikerű vígszínházi rendezése, A revizor lehet akár abszurd történelmi blődli is, vagy a mai magyar viszonyokra utaló társadalmi parabola. Egy biztos: izgalmas házasság Eszenyi Enikő társulata és a rendező által vezetett Szputnyik Hajózási Társaság között. SZABÓ G. LÁSZLÓ „Köszönöm a bizalmat, kedves barátaim! Újabb csodálatos négy év vár ránk!” - hirdeti a gogoli plakát, a vidéki kisváros polgármesterének öltönyös portréjával. O a darab egyik főszereplője. A polgár- mester (Hegedűs D. Géza), aki pontosan tudja, hol kell nyalni és hol taposni, s mivel ő a történetben a legnagyobb csaló, a hamiskártyások között a generalisszimusz, maga a megtestesült moral insanity. Hlesztakov, a stiklik, a csalások és korrupciók sűrűjébe érkező csóró, az idegen hivatalnok, a piti kis szélhámos, akit ellenőrnek néznek, megvesztegetnek és lekenyereznek: Lengyel Tamás. „Ha egy társulatban előkerül A revizor, akkor az idősebb színészek a polgármester, a fiatalabbak pedig Hlesztakov szerepére vágynak - vélekedik az előadás álrevizora. - S ha ez még párosul egy olyan helyzettel, amelyet Bodó Viktor teremt meg a színpadon és a társulatban, akkor az rendkívüli színházi szituáció. Viktor u- gyanis a nyitott, szabad színház képviselője. A szöveget, a darabot nagyon erős alapanyagnak tekinti, de képtelen kiszakadni a mai világból. Orra van a groteszkre. Kiszínezi a művet a saját gondolataival és a színészek egyéniségével. S bár nagyon határozott elképzelése van a darabról, olyan szabadságot és teret enged a színészeknek, hogy az ember nem azt érzi, dolgozik, hanem mintha egy zárt térben a legjobb barátaival játszana.” Színész és rendező barátsága régi keletű. Egy tévéfilm szereplőválogatásán találkoztak először, tizenhárom éves korukban. „Lajko Lakatos József rendezte a filmet, de sem Viktor, sem én nem kaptunk szerepet benne. Mindketten bekerültünk viszont a rendező által vezetett Harlekin Gyermekszínpad előadásaiba. Három-négy évet töltöttünk a társulatban, Viktor már akkor is szenvedélyes, vehemens, sziporkázó humorú fiú volt, ugyanúgy össze tudta fogni a társaságot, mint most, rendezőként a Vígszínházban. Ő volt a csapat motorja, generálta az eseményeket. Ha rendez, most is rengeteg ötletet dob fel a színpadra. Amíg megvalósítjuk, gyakoroljuk, a háttérbe húzódik, aztán újra hozza a maga elképzeléseit, ambícióit, és ismét elfoglalja a vezető pozíciót. Okosan, nagyon jó ösztönnel érzékeli, mikor kell neki előtérbe lépnie és mikor visszavonulnia.” Szakmailag nagyon megbecsült előadás A revizor, a nézők is végig szórakoznak rajta. Lengyel Tamás pedig pályája egyik fontos állomásának tekinti Hlesztakov alakját. „Közhely, tudom, de mindig azok a jó figurák, amelyek változnak a darab során. Hlesztakov pedig nagyon sokat változik. Ha csak a külcsínt nézzük: van egy szakadt, igazán rossz állapotban levő ember, aki lélekben teljesen elhagyatott, törődött, kiszolgáltatott a világnak. Pénz, szeretet, megbecsü„A végén jöhet a felismerés, hogy totál hülyék, akik körbevesznek, és megérdemlik, hogy megbüntessem őket." lés semmi. Nyilván ő juttatta magát ilyen helyzetbe, de a végén hatalommal, gazdagsággal bír. Ennek a felismerését kell eljátszani. Először azt, hogy nem érted, mi történik veled, rajtakapnak, elvisznek, börtönbe zárnak, megbüntetnek. Majd azt, hogy talán álmodom ezt a helyzetet, ez nem lehet igaz, az éhségtől hallucinációim vannak, miért történik velem mindez, lehet, hogy összetévesztenek valakivel. De lehet, hogy mégsem, tehát ennek a bizonyosságát is megkell mutatni. Majd hirtelen felfénylik a kapzsiság, hogy mindent bepótolok, amit eddig elmulasztottam. A végén pedig jöhet a felismerés, hogy totál hülyék, akik körbevesznek, és meg is érdemlik, hogy megbüntessem őket. Ezt mind nagyszerű eljátszani.” A januári bemutató idején többen kampányszínháznak nevezték Bodó Viktor rendezését. Nem kapott meghívást a Pécsi Országos Színházi Találkozóra sem, pedig ahogy Lengyel Tamás mondja: „A legérdekesebb ebben az előadásban az, hogy igazából nem politizál. Azokra a groteszk jelenségekre hívja fel a figyelmet, amelyek mellett nem mehetünk el anélkül, hogy ne mosolyognánk. A hatalom iránti megfelelési vágyból próbál abszurdot csinálni. Állást nem foglal. Sem az egyik, sem a másik oldalon.” A Vígszínház és a Szputnyik Hajózási Társaság produkciója szerdán mutatkozik be Közép- Európa egyik legrangosabb seregszemléjén, a holnap kezdődő Pilseni Nemzetközi Színházi Fesztiválon. Andersson az Arany Oroszlánnal (SITA/AP-felvétel Egy nap kultúra nélkül Pozsony. 36 szlovákiai kulturális intézmény fogott össze egy új kezdeményezésben, és mára meghirdette az „egy nap kultúra nélkül” programot. Három tucat színház, galéria, könyvtár, művelődési ház, filmklub stb. ma zárva tart, és nem kínál műsorokat, rendezvényeket a közönségnek. Az intézmények ehelyett arra kérik a kultúra fogyasztóit, gondolkodjanak el azon, milyen is lenne a világ az általuk előállított javak nélkül. Azok, akik érdeklődnek a kultúra és a művészet mai helyzete iránt, benézhetnek a Szlovák Nemzeti Színházba, ahol nyilvános vitát szerveznek a témában, különös tekintettel a törvényalkotás, a finanszírozás és az oktatás gondjaira, (ú) KULTURMIX Könyv. Primo Levi (1919— 1987), a vegyészből lett író mindvégig megmaradt civil szakmájánál is, mely annak idején Auschwitzban az életét mentette meg: általa lett hasznossá, s így túlélővé egy lágerlaboratóriumban. Levi civilsége és tragikus halála (42 évvel szabadulása után levetette magát torinói lakásának negyedik emeletéről) baljós választ látszik adni az Auschwitz és az irodalom viszonyát firtató kérdésekre. Primo Levi első és mindmáig leghíresebb könyve, az Ember ez? megszenvedett életanyagának hátterében az emberi civilizáció legbaljósabb sejtelme áll: hogy az emberi civilizációnak, a „világnak” ezennel, íme, vége. És ekkor, a világ vége után kezdődik a folytatás, a Fegyvernyugvás. Mert valami folytatás, úgy látszik, mégiscsak van. Négy orosz katona, lóháton. Győztesek és vesztesek nyájként terelt milliói. Végeérhetetlen vonatozások. A vonakodva, de mégiscsak újra testet öltő - valamiféle - szabadság. Primo Levi: Ember ez? -Fegy- vemyugvás. Európa Könyvkiadó, Budapest, 2014. Mozi. Hogy jön össze a gépfegyver a mosómedvével? Nos, aVasember, a Thor, az Amerika kapitány és a Bosszúállók után újabb szuperhős-csapattal támad a Marvei. A galaxis őrzői látványos és akciódús űrkaland. A történet a kalandor Peter Quill körül forog, aki ellop egy titokzatos gömböt, amelynek megszerzése szerepel a gonosz Ronan világuralmi tervei között is. Ezért hajtó vadászatot indít Quill után, aki persze menteni akarja a bőrét. Ennek érdekében kényszerű szövetséget köt négy különös alakkal - Rocket, az állig felfegyverzett mosómedve, Groot, egy élő fára emlékeztető lény, a veszedelmes bérgyilkosnő, Gamora és a bosszúszomjas Drax, a Pusztító alkotják a Galaxis őrzőit. Amikor Quill rájön, hogy a titokzatos gömbnek mekkora ereje van és milyen veszélyt jelent az univerzumra nézve, elkeseredett végső összecsapásra hívja társait, a tét pedig óriási, mivel az egész galaxis sorsa múlik rajtuk. A galaxis őrzői. Amerikai akciófilm, 122 perc, 2014. Rendezte: James Gunn. Kiállítás. Holnaptól látogatható az új kiállítótermekkel kibővített Danubiana Meulensteen Art Museum. A Dunacsúnban, pazar természeti környezetben - a Dunába nyúló földnyelven - álló kortárs művészeti múzeum az új megnyitóra új kiállítással is készült, mely a Galanda-kör, a modern szlovák képzőművészet meghatározó csoportosulása előtt tiszteleg. A Mikuláš Galanda nevével fémjelzett csoport az ötvenes években a lázadás gesztusát vitte a hazai kulturális életbe, a husáki nor- malizáció idején a hivatalosan támogatott művészeten kívül álló alternatív tendenciákat képviselte, mára pedig megkerülhetetlen klasszikussá vált. A kiállítás kilenc szlovák képzőművész - Andrej Barčík, Anton Cutek, Vladimír Kompánek, Rudolf Krivoš, Milan Laluha, Milan Paštéka, Andrej Rudavský, Ivan Štubňa és Pavol Tóth - pályaképét rajzolja meg. A felvételen Rudolf Krivoš Önarcképe látható. A Galanda-kör. Danubiana Meulensteen Art Museum, Dunacsún. Megtekinthető: november 16-ig.
