Új Szó, 2014. szeptember (67. évfolyam, 201-224. szám)
2014-09-08 / 206. szám, hétfő
6 Gazdaság és fogyasztók - hirdetés ÚJ SZÓ 2014. SZEPTEMBER 8. www.ujszo.com A háztartások többsége nem takarékoskodik Hitelből költekezünk Szlovákia mellett jelen vannak Csehországban, Romániában és Bulgáriában is Nem örülnek a dán tenyésztőknek A dán tenyésztők modem technológiát alkalmaznak és minőségi takarmányozást biztosítanak az állatoknak (Képarchívum) ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. A szlovákiai háztartások több mint felének az anyagi helyzete az elkövetkező egy évben sem teszi lehetővé, hogy jelentősebb összeget tegyen félre a nehezebb időkre - derül ki a Postabank legújabb, a statisztikai hivatal adatain alapuló elemzéséből. „Tízből alig négy háztartás számít arra, hogy az elkövetkező egy évben képes lesz megtakarítani bizonyos összeget” - nyilatkozta Jana Glasová, a Postabank elemzője, aki szerint azonban a derűlátó fogyasztók mindezek ellenére még mindig nem haltak ki. Minden hatodik háztartás anyagi helyzetének a javulására számít az elkövetkező hónapokban, így sokkal kevésbé tartanak a hitelfelvételtől is. Ezt figyelembe véve, egyre többen terveznek olyan kiadásokat is, amelyeket csak hitelből képesek fedezni. A megkérdezettek 17 százaléka szeretné felújítani az elkövetkező egy évben a házát, lakását, 5 százalékuk pedig új ingatlant vásárolna. Százból hét háztartás autóvásárlást fontolgat, minden nyolcadik család pedig a bútorait vagy a háztartási elektronikai eszközöket szeretné lecserélni. A Postabank egy korábbi elemzése szerint a legtöbben épp a lakásvásárlásra vagy felújításra vesznek fel hitelt, a fogyasztási kölcsönök harmadát ilyen céllal veszik fel, a kölcsönök ötödéből pedig bú- tortvásárolnak. „A lakossági fogyasztás növekedése a szlovák gazdaságra már eddig is pozitív hatást gyakorolt” - állítja Glasová. A statisztikai hivatal szerint az idei második negyedévben csaknem 3%-kal nőtt a lakossági fogyasztás az egy évvel korábbihoz viszonyítva. Részben ez is hozzájárult ahhoz, hogy Szlovákia gazdasága a második negyedévben 2,5%-kal nőtt a múlt év azonos időszakához képest, ami jelentős javulásnak számít az egy évvel korábbi, 0,7%-os bővüléshez képest, (mi, SITA) Pozsony. A szlovákiai sertéstenyésztők a puszta túlélésükért küzdenek: a sertéstelepeket több helyen teljesen felszámolták, másutt az utolsó vágásokat fontolgatják. Másképp vélekednek a dán tenyésztők, akik Szlovákiában keresik a megfelelő terepet az ágazat bővítéséhez, elképzeléseik azonban nem mindenütt találnak lelkes fogadtatásra. SUSLABÉLA A dán sertéstenyésztők legújabban a Lévai járásban található ipolyszakállosi farmot szeretnék bővíteni, elképzeléseik azonban nem tetszenek a helyi lakosságnak. Ozsvald Arnold ipolyszakállosi polgár- mester lapunknak elmondta: a községben felmérést végeztek a sertéstelep bővítéséről. Összesen 701 ipolyszakállosi lakosnak küldtek ki kérdőívet, ebből 455-en jeleztek vissza, közülük pedig 433 lakos a sertéstelep bővítése ellen voksolt. „A megkérdezettek állásfoglalása teljesen egyértelmű. Az emberek tartanak a bűztől, a talajvíz-szennyeződéstől. Községünkben nincs kiépítve a csatornahálózat, nincs vezetékes ivóvíz. így még inkább érthető a polgárok ódzkodása. A különböző vizsgálatok, felmérések bizonyára még eltartanak egy ideig, a lényeg azonban az, hogy ha községünk nem egyezik bele a bővítésbe, akkor arra nem kerülhet sor” - hangsúlyozza Ozsvald. Magas színvonalú tenyésztés „A dániai sertéstenyésztők felettébb okosan élnek a szlovákiai lehetőségekkel, kihasználják, hogy nálunk szinte teljes mértékben leépült ez az ágazat, miközben Dániában nagyon magas színvonalon van. Rendkívül modem technológiát alkalmaznak, minőségi takarmányozást biztosítanak az állatoknak, s ráadásul mindezt felkészült szakembergárdával végzik” - magyarázza lapunknak Patasi Ilona, a Szlovákiai Agrárkamara (AKS) elnöke. Elmondása szerint a dániai tenyésztők egy anyakocától évente több mint 30 malacot választanak el, míg a szlovákiai átlag 23 darab. „Ezek olyan mutatók, amelyekkel bátran fel lehet vállalni a sertéstenyésztés bôvítéséť’ - állítja az AKS elnöke. „Dánia a mezőgazdasági termelését huzamosabb ideje csak bizonyos ágazatokra összpontosítja, vagyis nem foglalkoznak globális termeléssel. A kiválasztott termelési ágazatok közé tartozik a sertéstenyésztés is, amelyet alaposan kiépítettek. A dániai sertéshúselőállítás tízszerese az ottani fogyasztásnak, ami azt jelenti, hogy 90 százalékát exportálják, tíz százalék pedig a hazai fogyasztás” - nyilatkozta lapunknak Stanislav Nemec, a Szlovák Mezőgazdasági és Élelmiszer-ipari Kamara (SPPK) szóvivője. Nemec azt is megjegyezte, hogy a dánok többek között a német piacot is jelentős mértékben ellátják sertéshússal, sőt, a japán piacra is betörtek, hiszen még az óriási távolságból eredő költségek mellett is kifizetődő számukra a szállítás. A dán szakemberek alaposan felmérték a sertés- húspiacot, s elsősorban azokban az uniós országokban próbálnak meg terjeszkedni, ahol mind a politikai, mind a gazdálkodási légkör higgadt, stabilizálódott. „Hazai környezetben egyszerűen már nem képesek a kapacitások bővítésére, ezért szemeltek ki maguknak olyan országokat, ahol tovább bővíthetik a termelést. Szlovákia mellett jelen vannak például Csehországban, Romániában és Bulgáriában is” - erősítette meg az SPPK szóvivője. Régiónk a fő célpont Szlovákia különösen jó terepet biztosít a dánok terjeszkedésének, hiszen a szlovákiai sertéstenyésztők az ország fogyasztásának nem egész 50 százalékát állítják elő. Míg húsz évvel ezelőtt mintegy 200 ezer darab sertést tenyésztettek az országban, a jelenlegi állomány 41 ezer körül mozog. Andrej Imrich, a Szlovákiai Sertéstenyésztők Szövetségének elnöke szerint az utóbbi időben valamelyest előrelendülés tapasztalható, hiszen két évvel ezelőtt a 37 ezres állomány már szó szerint az ágazat végnapjait jelentette. A sertés- tenyésztők szövetségének elnöke azt is hangsúlyozta: a földművelésügyi minisztérium fejlesztési programja kiemeli, hogy az elkövetkező években Szlovákiának legalább 80 százalékos önellátottságot kell biztosítania a sertéshúsellátást illetően. A feldolgozás sincs biztosítva Patasi Ilona szerint Szlovákia a vidékfejlesztési programok révén az uniós támogatásokból nem kevés pénzt fordított pályázati támogatásokra az elmúlt időszakban. Leltározni kellene, hová is kerültek ezek a pénzek. „Szlovákiában ráadásul nagyon kevés fiatal érdeklődik az állattenyésztés - s ezen belül a sertéstenyésztés - iránt, mivel hétköznapokon és ünnepnapokon egyaránt biztosítani kell a gondozást. A földművelésügyi minisztérium által jóváhagyott valamennyi hosszú távú programban prioritást élvez ez az ágazat. Hogy sikerül-e ezekkel ösztönözni a hazai tenyésztőket, azt nehéz megmondani. De addig is teret adunk a külföldi sertéstenyésztőknek, hogy pótolják a hiányosságokat. Ez még mindig ésszerűbb megoldás, hiszen kellőképpen odafigyelnek az állat-egészségügyi és egyéb előírások betartására, és munkalehetőségeket biztosítanak a hazai mezőgazdasági dolgozók- . nak”-valljaPatasi. A hazai tenyésztők joggal panaszkodnak azonban a felvásárlók részéről tanúsított érdektelenségre is. Ebből eredően is több telep szűnt meg. A mutatók önmagukért beszélnek. Az idehaza előállított vágósertésnek mintegy 70 százaléka külföldi vágóhidakra kerül, a legtöbb Magyarországra, Lengyelországba és Csehországba. A hazai feldolgozottság pedig csak 30 százalék, ami elgondolkodtató arány. GAZDASÁGI HÍRMORZSA Nőtt a bankok nyeresége Pozsony. A pénzintézetek hónapok óta arra panaszkodnak, hogy a szlovák bankadó az egyik legmagasabb egész Európában, ami jelentős kiesést okoz számukra, a bankok összesített nyeresége ennek ellenére július végére elérte a 353 millió eurót, ami 3,4%-kal több, mint egy éve. Az ágazat profitja ráadásul tavaly is több mint 11 %-kal nőtt. Az idei nyereség elsősorban a kamatokból származó bevételek csaknem 7%-os növekedésének köszönhető, több pénz folyt be azonban a banki díjakból is. (SITA) AKTUÁLIS KÖZÉPÁRFOLYAMOK I VALUTA I ARFCLY. AM 1 VALUTA ÁRFOLYJ \M Angol font 0,7945 Q Lengyel zloty 4,1932 □ Cseh korona 27,596 Ql Magyar forint 314,16 □ Horvát kuna 7,6263 Hl Román lej 4,4024 n Japán jen 136,27 fi Svájci frank 1,2064 Kanadai dollár 1,4085 fi USA-dollár 1,2948 n VÉTEL ELADÁS BANK 1 DOLLÁR I CSEH KORONA 1 FORINT I Sberbank 1,34-1,26 28,46-26,80 326,94-298,79 OTP Bank 1,36-1,25 28,86-26,43 326,84-299,29 Postabank 1,35-1,26 28,60-26,67Szí. Takarékpénztár 1,35-1,26 28,38-26,81 326,88-298,72 Tatra banka 1,34-1,26 28,47-26,81 325,24-300,52 ČSOB 1,33-1,27 28,34-26,93Általános Hitelbank 1,34-1,26 28,48-26,82 327,45-299,25 Az első adat a valuta vételére, a második adat a valuta eladására vonatkozik. (Forrás: SITA) ■■■■■■■■■■ Alapiskolák, figyelem! Ismét T Program a tudás közvetítésére - szórakoztató formában A következő munkafüzet 8. osztályos tanulók részére készül Téma: Szlovákia lakossága, települései lunkafüzetet és naponta az Uj Szót a tanulók és az oktató pedagógusok im időtartama alatt (2014. október 6. - november 7.) ingyen kapják. Amennyiben az Önök iskolája is szeretne bekapcsolódni a programba, kérjük az adatokat 2014. szeptember 15-ig küldjék el a marketing@ujszo.com címre. Slovnaft Jelentkezési adatok Téma: Szlovákia lakossága, települései (8. osztály) Az iskola neve és címe: Telefon: E-mail: A programba bekapcsolódó tanulók száma: A tantárgyat oktató pedagógusok száma: BP140097
