Új Szó, 2014. szeptember (67. évfolyam, 201-224. szám)
2014-09-08 / 206. szám, hétfő
2 Közélet UJSZÓ 2014. ,SZEPTEMBER 8. www.ujszo.com A szlovák biztos elvesztheti alelnöki pozícióját Szerdáig kiderül Šefčovič EU-biztosi posztja ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. Lapértesülések szerint gyengülni fog Maroš Šefčovič pozíciója az Európai Bizottságban (EB), s elveszíti eddig betöltött alelnöki posztját. Arról, hogy milyen szakterületet látnak majd el az egyes biztosok, még nem született végleges döntés. Az EurActiv nevű portál az elmúlt napokban viszont nyilvánosságra hozott egy jegyzéket, melyben már a biztosok feladatköre is szerepel. A portál állítja, a jegyzék hiteles, mivel bizottsági körökből szivárgott ki, az EB viszont tagadta, hogy végleges dokumentumról lenne szó. Šefčovič eddig a bizottság alel- nökeként az intézményközi, adminisztrációs ügyekért volt felelős, az új jegyzék szerint az unió fejlesztési politikájának irányítása lenne a feladata. Maroš Šefčovič (SITA/AP-felv.) Eszerint például az afrikai államoknak nyújtott humanitárius segítségért felelne. Hivatalosan viszont csak annyit tudni, hogy Jean- Claude Juncker, az Európai Bizottság megválasztott elnöke pénteken elküldte a biztosok nevét tartalmazó listát Matteo Renzinek, az Európai Unió soros elnökségét ellátó Olaszország kormányfőjének. Az uniós szerződés értelmében jóvá kell hagyni a listát, melyet ezután közzétesznek az Európai Unió hivatalos közlönyében. Juncker majd csak ezt követően jelenti be, hogyan tervezi megszervezni a brüsszeli testület munkáját, vagyis melyik jelölt melyik „minisztériumot” kapja. Erre a hét közepén, szerdán kerülhet sor - derül ki a bizottság lapunknak elküldött közleményéből. „Addig tárgyalni fognak az egyes biztosok Juncker- rel, a megbeszélések még távolról sem értek véget” - nyilatkozta tegnap a TASR hír- ügynökségnek Juncker. A feladatok elosztását követően az Európai Parlament (EP) szakbizottságai meghallgatják a jelölteket, majd az EP plenáris ülése egyben szavaz az egész testületről. Ha a bizottság megkapja a többség támogatását, a tanács ötéves időtartamra kinevezi a brüsszeli testületet. (dem, MTI) RÖVIDEN Büntetés a tanár támadójának Pozsony. Az oktatási miniszter szerint büntetni kellene azokat a személyeket, akik verbálisán vagy fizikailag bántalmazzák a pedagógusokat. Peter Pellegrini tegnap az RTVS 5 perc múlva 12 című műsorában arról beszélt, hogy a tanárok társadalmi státuszának javítása érdekében hozni kellene egy ilyen törvényt. Nem csinálna hatósági személyeket a tanárokból, ahogy korábban javasolták, ám aki tanárra támad, ugyanarra számíthatna, mintha például rendőrre támadt volna. Pellegrini a tanárbérekről is beszélt: azt ígérte, a következő hetekben igyekszik kiharcolni a pénzügynél a tanár- bérekjövő évtől történő 5%-os emelését. (SITA) Kratochvílová a jobboldal jelöltje Pozsony. Tatiana Kratochvílo- vát indítják Pozsony főpolgármesterének posztjáért a jobbközép pártok nagy része. A Sieť, az SDKÚ, a Híd és az SaS tegnap hivatalosan is bemutatta a jelöltet, akinek indításáról két jele jelentek meg az első információk. Kratochvílová jelenleg Pozsony-Óváros önkormányzatában a közlekedésért felelős osztályt vezeti. Korábban Andrej Ďurkovský főpolgármesternél is hasonló pozíciót töltött be, de volt az OLaNO parlamenti frakciójának titkára is. A kampányt a Sieť állja, amely banki hitelt vett fel erre a célra. A jobboldali szavazatok így vélhetően felaprózódnak Milan Kňažko, Ivo Nes- rovnal és Kratochvílová között. A smeres támogatású Milan Ftáčnik jelenlegi főpolgármester újraválasztásának esélyei ezzel tovább nőttek. (TASR) 886 állampolgárság-vesztő Pozsony. Immár 886-an vannak azok, akik a 2010-es Fico- féle állampolgársági ellentörvény miatt vesztették el szlovák állampolgárságukat. A belügyminisztérium legfrissebb adatai szerint szeptember 5-ig 333-an a cseh, 177-en a német, 124-en az osztrák, 76-an a brit, 55-en pedig a magyar állam- polgárság felvétele miatt jártak így. (TASR) A nyugdíjasok és a diákok a geopolitikai harc ellenére is ingyen vonatozhatnak Ukrajna - Fico döntetlent javasol Pozsony. Az újabb szankciók nem oldják meg az ukrán-orosz konfliktust, amely Fico szerint inkább az USA-ról és az oroszokról szól. A kormányfő politikai megoldást sürget. Többet fogunk költeni a hadseregre, de mégsem. ÖSSZEFOGLALÓ Gazdaságilag és politikailag stabilizálni Ukrajnát, és nem engedni a NATO-ba. Robert Fico szerint így kellene megoldani az ukrajnai helyzetet. „Ezt a világpolitikai harcot pedig lezárnák egy döntetlennel. Mindenki számára ez lenne a legigazságosabb” - fejtette ki a hétvégén a kormányfő. Fico ugyanis az USA és Oroszország vetélkedését látja az ukrán konfliktusban. Szerinte nem az emberi jogokról és az erkölcsről, hanem a propagandáról szól, ezért a sajEgy hete Nagykaposon még együtt „csövezett" ukrán partnerével, most már döntetlent javasolna neki (TASR-felvétel) tónak sem szabad hinni. A ma elfogadásra váró harmadik uniós szankcióhullám helyett politikai megoldást sürget. Megismételte, hogy szerinte a szánkciók az uniós országok gazdaságait hátrányosan érintik. „Ezzel kapcsolatban felvetettük a kompenzáció kérdését” - árulta el a kormányfő. Fico megerősítette, hogy Szlovákia többet fog költeni a hadseregre. Ezzel kapcsolatban Andrej Kiska államfő vállalt kötelezettséget a pénteki walesi NATO-csúcson: 2020-ig a GDP 1,6%-át fogjuk a hadseregre fordítani (jelenleg 1%-ot költünk a védelemre). Fico tegnap elmondta, támogatja a katonaság modernizációját, de csak akkor, ha az ország eladósodottsága emiatt nem nő, az életszínvonal pedig nem csökken. „Az egyezség úgy szól, hogy a védelmi minisztériumon belül keresünk forrásokat a hadsereg modernizációjára, de anélkül, hogy a következő évben emelnünk kellene a kiadásokat” - magyarázta. Állítása szerint az előjelzett gazdasági növekedés ezt lehetővé teszi. Mindezek ellenére a kormány nevében garantálta, hogy emelkedni fog a minimálbér, a diákok és a nyugdíjasok pedig ingyen fognak utazni a vonaton, (vps, TASR) Smeres képviselők magánakciója, egyelőre nem tudni, a kormány támogatni fogja-e Csökkentenék az óriásplakátok számát ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. Novembertől új szabályok vonatkozhatnak az óriásplakátokra és egyéb reklámfelületekre. Renáta Zmaj- kovičová és Igor Choma (mindketten Smer) ugyanis november 1-től léptetné életbe az építkezési törvény ezzel kapcsolatos módosítását. A javaslatra a napokban bólintott rá a parlament alkotmányjogi bizottsága, a plénum szeptemberi ülésszakának egyik témája lesz. Az új szabályozás némiképp átértelmezné a jelenlegi fogalmakat, ugyanis nagyság alapján három csoportba osztaná a reklámfelületeket. Az első csoportba tartoznának azok az építmények, amelyek reklámfelülete legfeljebb 3 négyzetméteres. A második csoportba a 3-20 négyzetméter közötti felületek kerülnének, a harmadikba pedig a 20 négyzetméter felettiek. Azok a jelenlegi óriásplakátok, amelyek nem esnek az építési törvény hatásköre alá, mivel nincsenek a földhöz rögzítve, a javaslat szerint reklámépítményeknek minősülnek. Zmajkovičová és Choma az utak mentén is kevesebb óriásplakátot akar. 100 méteres vé- dősávot jelölnének ki, vágyás a települések határain kívül az utak mentén, valamint az autópályák és a nemzetközi közlekedésben érintett elsőrendű utaknál csak az úttesttől 100 méteres távolságban lennének elhelyezhetők a reklámfelületek. Azokat a jelenlegi felületeket, amelyek ezen a sávon belül találhatók, két éven belül el kell tüntetni-javasolja a tervezet. Érdemes lenne inkább megvárni az építési törvény készülő kormánymódosítását, véli Pavol Hrušovský. A KDH képviselője szerint ugyanis ezt a területet is érinteni fogja. Zmajkovičová és Choma nem akar várni: szerintük kérdéses, mikorra várható a kormányjavaslata, még annak ellenére is, hogy erre az évre ígérik. A kormánytervezet augusztusban került tárcaközi egyeztetésre. Elmondásuk szerint megegyeztek a Smeren belül, hogy ha a kormányjavaslat ugyanazt tartalmazná, mint az ő tervezetük, akkor az ő módosításuk a kormányjavaslat életbe lépésekor automatikusan érvényét veszti. Zmajkovičová két éve még szigorúbb szabályokat szeretett volna elfogadtatni - gyakorlatilag száműzte volna a plakátokat az utak mellől, komoly érvágást okozva a hazai reklámpiacnak. Elképzelését akkor a smeresek sem támogatták. (vps, TASR) Az egeszsegügyi minisztérium tervei szerint a kórházi nővérek fizetése nem fog nőni Sokba fog kerülni az orvosbérek emelése LAJOS P. JANOS Pozsony. Ha minden béremelési követelést és ígéretet teljesítene a kormány, akkor az egészségügyi költségvetésből mintegy 277 millió euró hiányozna - állítja az Egészségpolitikai Intézet (HPI). Az állami költségvetés legutóbbi változata alapján az állam a tavalyinál kevesebbet, 1,13 milliárd eurót szán a betegellátásra - ez az az összeg, amelyet a saját biztosítottjai, mintegy 3,15 millió ember (állami alkalmazottak, gyerekek, nyugdíjasok) után fizet az egészségbiztosítóknak. A HPI számításai alapján egy főre így csak a havi átlagbér 3,63%-a jut, szemben a tavalyi 4%-kal. Ha a kormány a HPI által látott 272 milliós hiányt is fedezni akarja, akkor legalább 4,5 százalékpontra kellene emelnie a biztosítási járulékot saját biztosítottjai után. Az egészségügyi minisztérium vitatja a HPI számításainak néhány elemét. A legnagyobb tétek ugyan elismerik - ez mintegy 150 millió euró, amit a minimálbér tervezett emelésének kompenzációjaként a munkaadóknak adott kedvezmény jelent, de állítják, hogy ezt teljes egészében pótolni fogja a kormány, a részletekről jelenleg tárgyalnak a pénzügyminisztériummal. A HPI szerint az orvosok bérének jövő évi emelése 37 millió euróba kerül majd, a minisztérium szerint azonban csak 19 milliót vesz igénybe. Januárban azonban még a szaktárca is 36,6 millióra becsülte ezt a tételt. A HPI szerint további jelentős tétel a nővérek bérének rendezése, amely a kamarák igényeit figyelembe véve akár 85 millió eurót is felemésztBérek az egészségügyben Az átlagbér hányszorosát keresik a kórházi orvosok? Szlovákia 2,54 Lengyelország 2,07 Magyarország 1,28 Szlovénia 2,25 Hollandia 1,92 Az átlagbér hányszorosát keresik a kórházi nővérek? Szlovákia 1,10 Csehország 1,04 Lengyelország 1,03 Magyarország 0,80 Szlovénia 0,97 Hollandia 1,00 Megj.: 2012-es adatok; Szlovákia esetében 2013-as, Hollandia esetében 2011-es adatok. • Forrás: HPI, OECD Health Statistics het. A szaktárca szerint azonban ez egy fillérbe sem kerül majd, mivel az előkészített törvény csak az állami kórházakban szabályozná a fizetéseket, és csupán a jelenlegi állapotot rögzítené, vagyis a nővérek nem számíthatnak béremelésre. A nővérkamara azonban minden kórházra - a magán- és megyei intézményekre is - érvényes, a végzettségnek megfelelően egységes béremelést követel, a tárgyalások egyelőre nem zárultak le. A HPI kétségbe vonja az egész országban egységes bérek bevezetését. „Minden ágazatban jelentős regionális különbségek mutatkoznak a bérekben, az egészségügyben van a legkisebb regionális különbség már ma is” - állítja Karol Morvay, a HPI elemzője. Szerinte a regionális különbségek indokoltak, hiszen más költségei vannak egy pozsonyi, és más egy eperjesi nővérnek.
