Új Szó, 2014. augusztus (67. évfolyam, 176-200. szám)
2014-08-05 / 179. szám, kedd
8 Kultúra-hirdetés ÚJ SZÓ 2014. AUGUSZTUS 5. www.ujszo.com RÖVIDEN Film készül Mary Shelleyről Los Angeles. A Storm in the Stars címmel film készül Mary Shelleyről, a Frankenstein című regény szerzőjéről. A dráma a karizmatikus költő, Percy Bysshe Shelley és felesége, a 17 éves Mary Woll- stonecraft szerelmének történetét meséli el. Az írónőt Elle Fanning amerikai színésznő alakítja, akit a legutóbb a Démona című fan- tasyben, Auróra hercegnő szerepében láthattak a nézők. A film igazi női mozinak ígérkezik: a forgatókönyvet Emma Jensen jegyzi, a forgatás jövőre kezdődik az első szaud- arábiai rendezőnő, Haifaa Al-Mansour irányításával. (SITA) Sokba volt az Eurovíziós Dalfesztivál Koppenhága. 15 millió euróval többe került Koppenhágának az idei Eurovíziós Dalfesztivál megrendezése, mint ami az eredeti tervekben szerepelt. Eredetileg 4,5 millió euróra becsülték a költségeket, a végösszeg azonban több mint háromszorosára rúgott. Elsősorban az egykori hajógyár arénává alakítása tornázta fel a számokat: a csarnok mintegy 12 millió eurós többletköltséget jelentett. A pénzügyi bukást a régió, a turisztikai szervezetek és közösségek által összeadott több millió korona enyhíti, de továbbra is mintegy 7,8 millió euró hiányzik a költségvetésből. Hogy ezt ki fedezi, egyelőre nem tisztázott. (MTI) Már milliárdos a Transformers 4. Los Angeles. A Transformers: A kihalás kora című amerikai akciófilm lett idén az első mozi, amely átlépte az egymilliárd dollárt a globális jegyforgalmazásban. Michael Bay filmje már a második az óriás robotokról szóló sorozatban, amely üyen magasságokba jutott, a 2011- ben bemutatott Transformers 3. is a milliárdosok klubjába került. A sorozat negyedik részét a mindent elsöprő kínai fogadtatás repítette a magasba, csak az ázsiai országban 300 millió dohár folyt be jegyeladásból. A nemzetközi piacon így az összbevétel eddig 763,8 millió dollár, az amerikai mozikban pedig 241,2 millió dollár. (MTI) Kalapács alatt az első Batmanek New York. Kalapács alá kerülnek Bob Kane-nek, Batman megalkotójának saját példányai a denevéremberről szóló képregénysorozatok első számaiból. Batman alakja 1939 májusában a Detective Comics 27. számában jelent meg először, és hamarosan annyira népszerű lett, hogy saját sorozatot kapott. Most a Detective Comics 27-45. számát, valamint a Batman 1-3. számát kínálják megvételre. A ComicConnect aukciósház nem közölt értékbecslést, arra hivatkozva, hogy ilyen tételek nagyon ritkán kerülnek árverésre. (MTI) kertészmérnöki BSc képzést hirdet 2014. őszi félévtől. A képzést a Magyar Állam támogatja. Az elméleti képzés hétvégenként Révkomáromban történik. A jelentkezési lapok kitöltése: 2014. augusztus 8-án 10 órakor lesz. Helye: Selye Egyetem Gazdaságtudományi Kar Komárno. Hradna 21. Minden érdeklődőt szeretettel várunk. A Nyárasdon is bemutatott új magyar musical alkotói maivá varázsolják a Csodaszarvas-mondát „Ez elment vadászni...” A néptánc alapú koreográfiát a Duna Művészegyüttes keltette életre (Fotók: Bakulajónos) Nem hiszem, hogy volt már példa olyasmire, hogy egy musical a magyarországi bemutató után két héttel látható lett volna nálunk. Ezúttal is csak azért történhetett meg ez a csoda, mert a Csodaszarvas rendezője nyárasdi származású. Varga Viktor tizennyolc éve dolgozik Magyarországon, és most először sikerült áthoznia munkájának eredményét a határon. JUHÁSZ KATALIN Mivel még nem jártam a nyárasdi termálfürdőben, megkérdeztem a buszsofőrt, hol szálljak le, „alsón”, vagy „felsőn”. A fiatalember először Nyá- rasd-felsőt javasolta, aztán, mivel én voltam az egyetlen utas, gálánsán jobbra fordult és elvitt egészen a fürdőig. Mivel ilyesmi még sosem történt velem, kedvező előjelnek tekintettem ezt a csodás megérkezést. A „zöldmezős” színpadon javában folyt a próba, a színészek és táncosok rövidnadrágban, pólóban ropták, a szarvasi Cer- vinus Teátrum igazgatója, Csaszvan András szalmakalapban ejtőzött az árnyékban. A Csodaszárvas projekt az ő ötlete volt, mivel a történelmi Magyarország közepén fekvő település eredeti neve Szarvashalma, és a néphagyomány mellett több kutató is Géza fejedelem bázisának tartja ezt a helyet. A magyarok eredetmondáját az írók közül sokan feldolgozták, a két legemlékezetesebb vizuális megjelenítés a Novák Ferenc-féle táncjáték és Jankovics Marcell monumentális rajzfilmje. A szarvasiak mindkét verziótól különbözni akartak. A musical kockázatos műfaj, főleg, ha a történet olyan „szent tehén”, mint nálunk a Csodaszarvas-monda. De mivel a monda nevében hordja a folyamatos változást, azt, hogy a századokon át „szájrul szájra” öröklődő történet mesélői mindig beleszőtték saját gondolataikat, tulajdonképpen semmi meglepő nincs abban, hogy korunk krónikása, Belinszki Zoltán író is ezt teszi. Egészen mai kérdéseket tesz fel. Például, hogy ki irányít egy párkapcsolatban, a nő vagy a férfi. Mikor engedjük el gyermekeink kezét, hogy önállóan boldoguljanak a világban? Itt élnünk-halnunk kell, vagy tovább vándoroljunk a jobb lehetőségek reményében? Kiben bízhatunk, és hogyan ismerjük fel a minket átejteni készülőket? A megfontoltság vagy a merészség vezet eredményre? Jó zene Már a próbán feltűnt, menynyire jóka dalok. Gulyás Levente zeneszerző szerencsére nem a hagyományos musicalstílus követője, annál sokkal szélesebb a látóköre, talán mert néptáncos múlttal is büszkélkedhet. A dalok közelebb állnak a szellős, friss, szabadon szárnyaló világzenéhez, mint a magyar rock veretes produktumaihoz. Fülbemászók, ugyanakkor igyé- nyesek és újszerűek. A műfaj hagyományainak megfelelően minden főbb szereplő kapott egy-egy saját dalt, és a nyolc közül csupán kettő tűnt számomra kissé unalmasnak. A kórusok és a táncjelenetek alatt szóló zenét is kifejezetetten izgalmasnak tartom, pedig bevallom, nálam jobban kevesen utálják a musicalt. Idejétmúlt és hazug műfajnak tartom, olcsó népszórakoztatásnak, biztos bevételre hajtó színházak mentsvárának. Nyárasdon azonban végig azt éreztem, hogy a szerzőknek mondanivalójuk van ezzel a művel, és a zene, a tánc, azaz a körítés csak eszköz eme „üzenet” célba juttatásához. Érdekes történet A Csodaszarvas-mondát mindenki ismeri, aki magyar iskolába járt, úgyhogy hadd ne meséljem el a sztorit. Belinszki Zoltán egyetemes emberi problémákat, mai szituációkat kereshetett benne, és meg is találta őket. A fivérek ma is rivalizálnak egymással, a fiatal lányok ma is a férjhez menésről álmodoznak, az anyák ma is féltik gyermekeiket a nagybetűs élettől, az apák pedig minél előbb kilöknék őket a sűrűbe. A vadászat itt szimbólummá nemesedik. Asszonyszerzés, hazaszerzés, tapasztalatszerzés. Ajanduk, a sámán vadászatértelmezése számomra az előadás legelgondolkodtatóbb része. ,A vadászat a vadász számára egyrészt alkalom a szigorú önfegyelem gyakorlására, másrészt eszköz a többi élőlény megismeréséhez és megértéséhez. Megtanít gondolkodni, szabadságszeretetre, jó ízlésre és tiszteletre nevel. Elvezet a természet és a hozzá tartozó jelenségek elmélyült megfigyeléséhez. A vadászat megfelelő irányba tereli a vadász személyiségének alakulását. Olyan etikai értékeket fejleszt ki benne, amelyek nélkül a vadászat csupán az ösztönök gyarló megnyilvánulása volna.” Másnap tudtam meg, hogy ezt a monológot nem is Belinszki írta, hanem az Ajandok sámánt alakító Benkő Géza, aki egyébként az előadás „sztárjának” bizonyult, legalábbis ő kapta a legnagyobb tapsot. Hús-vér karakterek Hunor és Magor (Boronyák Gergely és Polák Ferenc) két ízig-vérig mai srác. Nincs bennük semmi „elemeltség”, nem is szuperhősök. Ugyanúgy civód- nak, versengnek, mint egy átlagos testvérpár. A kisebbik bizonyítani akar, hogy kitörhessen bátyja árnyékából. A báty pedig tudja, hogy neki kell fékeznie a forró fejű „gyereket”. Összevesznek, majd egy veszélyes kaland hatására kibékülnek, mert rájönnek, hogy csak együtt boldogulhatnak. Enéh, az anya (Dósa Zsuzsa) főleg a kisebbet félti, és bele kell nyugodnia, hogy a férfivá érés azt jelenti, a fiúk új hazát találnak maguknak, ahol letelepednek, családot alapítanak, és ő többé sosem látja őket. Akár hiszik, akár nem, a történetben sok a humor. Erről két vicces fazon gondoskodik: a már említett Ajandok, valamint Bese, a másik sámán (Maróti Attila), aki az elején gonosznak tűnik, végül azonban szerethe- tővé válik. A szerző olyan bátor húzásokat is megenged magának, mint a szóviccek gyakori elsütése, ami inkább kabaréba való, itt mégsem zavaró. A rendezés ötletes és ízléses. Varga Viktor csak azt használja a zenés műfaj hagyományaiból, ami ma is működik. Kerüli a széles gesztusokat, a szájbarágós megoldásokat, a szpartakiád- szerű táncjeleneteket (a néptánc alapú koreográfia Juhász Zsolt munkája). Hatvan szereplőt mozgat úgy, hogy senki sem tűnik feleslegesnek. A Duna Művészegyüttes táncosai itt-ott kisebb színészi feladatokat is kapnak, amitől az előadás még hitelesebb. Úgy tűnik, egy kis, vidéki színházban született meg eredetmondánk harmadik legfontosabb, legértékesebb vizuális feldolgozása. Ezek után már csak a marketingen múlik, mekkora karriert fut be ez az előadás. Nyárasdon mindenesetre sikert aratott, és ezernél is több nézőt vonzott szombat este, a duna- szerdahelyi DAC-meccs és az egyik közeli faluban zajló fesztivál ellenére. Középen Hunor izzítja íját MP140576
